Növényvédelem

Veszélyes kártevők: a keresztesvirágúak földibolhái

Agrofórum Online

A káposztaféléket már az ókori rómaiak is nagyra értékelték, a szegények orvosságaként tisztelve fogyasztották. A hazánkban is évszázadok óta termesztett káposztafélék, élettani szempontból számos előnyös tulajdonságot hordoznak, magas vitamin-, ásványianyag- és rosttartalmuk miatt kedvelt táplálékforrást jelentenek.

A zöldségként fogyasztott káposztafélék alacsony volumene mellett, kiemelt jelentősége van az olajrepcének, ami iránt minden földrészen hatalmas érdeklődés és igény mutatkozik. Globálisan is emelkedő tendenciát mutat a repceolaj és az abból készült élelmiszerek iránti kereslet, ami különösen igaz a GMO-mentes repcékre. A káposztafélék kártevői közel azonosak és valamennyi termesztett növényfaj védelmében meghatározó jelentőségűek, csupán a termesztés céljától függően egyes kártevők növényvédelmi jelentősége változik.

A Magyarországon előforduló káposztabolha fajok között találunk sárgán csíkozott fajokat, ilyen a nagy káposztabolha (Phyllotreta nemorum), a csíkos vagy közép káposztabolha (Phyllotreta undulata) (1. kép), a muharbolha (Phyllotreta vittula) és a kis káposztabolha (Phyllotreta striolata). A csíkozott szárnyfedőjű fajok mellett két fekete színű faj említhető termesztett keresztesvirágú kultúrnövényeinken. Ez a két faj a fekete káposztabolha (Phyllotreta atra) (2. kép) és a feketelábú földibolha (Phyllotreta nigripes).

1. kép: Közép káposztabolha (Fotó: Keresztes Balázs)

2. kép: Fekete káposztabolha (Fotó: Dr. Keresztes Balázs)

Kártétel

Hazánkban, rajzásukra jellemzően csúcsot mutat. Az első rajzáscsúcs kora tavasszal van, amikor az áttelelt egyedek elhagyják telelőhelyeiket, a második nyár közepén, amikor az új imágók megjelennek. Az imágók nagyrészt az előző évi termőterület közelében telelnek át bokrok, valamint egyéb talajtakaró növények alatt, erdőszélek avarjában, valamint a talaj felső 2-3 cm-es rétegben.

A káposztabolhák legjelentősebb kártételét a kora tavasszal előjövő imágók okozzák, ami akár a csíranövények pusztulását is okozhatja. Kártételük az úgynevezett „lyuggató hámozás”, ami a levelek színén végzett rágást jelent, melyek később a levélfelület növekedése miatt átszakadnak. A lyukak átmérője 1,5-2,0 mm (3. kép). Nagyobb egyedsűrűség esetén a levelek szitaszerűvé válnak. Fő kártevő alak az imágó, a lárvák a talajban élnek, a gyökereket fogyasztják, amivel jelentős kárt nem okoznak. A nagy káposztabolha biológiája eltér a rokon fajokétól, lárvája nem a talajban él, hanem a levelekben aknáz, egy levélben több lárva is élhet.

3. kép: Földibolha kártétel (Fotó: Dr. Takács András)

A Phyllotreta fajok kártételének jelentőségét növeli, hogy vektor szerepük is számottevő. Számos káposztabolha faj, mint a csíkos káposztabolha, a közönséges káposztabolha, a nagy káposztabolha és a fekete káposztabolha vektor szerepét már igazolták. A vírusátvitelben fontos szerepet tulajdonítanak a táplálkozás során megfigyelt táplálék visszaöklendezésnek, ami a bogarak emésztésének hatékonyságát növeli. Nemcsak vírusok, hanem gombák, így a káposzta alternáriás betegsége (Alternaria brassicola) vektorai is. A gomba konídiumai nemcsak a káposztabolhák testére ragadva, passzív úton, hanem az állat testébe kerülve, azok ürülékével is képesek terjedni. A vírusok közül a radish mosaic virus (RMV), a turnip yellow mosaic virus (TYMV), az Erysinum latent virus (ELV) igazolt vektorai, valamint terjesztői a brome mosaic virus-nak (BMV) is.

Előrejelzés

Tömeges elszaporodásuknak kedvez a száraz, napfényben gazdag, meleg időjárás. Hűvös, csapadékos időjárás mellett, rendszerint kisebb egyedszámban találhatók.

Előrejelzésükre az avarfuttatás, a növényvizsgálat és a sárga, valamint szürke színcsapdás rajzásmegfigyelés szolgál. A csapdázás hatékonyabbá tehető izotiocianát és tiocianát csalétkek használatával (KLP+ csapdatípus, CSALOMON®).

Védekezés

A repce szikleveles állapotától 4-6 lombleveles állapotáig érzékeny leginkább a földibolhák kártételére. A védekezés szempontjából ezért komoly jelentősége van az egyöntetűen kelő állománynak, amit a helyes agrotechnika révén, vízmegőrző talajműveléssel, optimális vetésidővel és tápanyag-utánpótlással lehet biztosítani. A földibolhák repcetáblákra történő folyamatos betelepedése szerencsétlen esetben akár többszöri védekezést is szükségessé tehet. Amennyiben a szikleveles, két lombleveles repcében a növények 10%-án 1-2 rágásnyom található, érdemes megkezdeni a védekezést.

Az ellenük való védekezésre korábban jó lehetőségét biztosított a neonikotinoid hatóanyagú készítményekkel végzett vetőmagcsávázás. Ez a lehetőség a hatóanyagok felhasználásának betiltása miatt teljesen elveszett, de jó eredményeket mutat egy új hatóanyag (ciantraniliprol), ami a jövőben alkalmazható a repce csávázására.

A csávázás esetén sem szabad elkövetni azt a hibát, hogy elhagyjuk a táblák napi szintű helyszíni szemlézését, ugyanis magas vagy extrém kártételi nyomás esetén (4. kép) a csávázó szerek önmagukban nem tudják megvédeni a fiatal növényeket. Ilyen esetekben mindenképpen szükség van állománykezelésre is.

4. kép: Fekete káposztabolhák tömege repcén (Fotó: Dr. Keresztes Balázs)

Állománykezelés során, az olcsó, taglózó, kontakthatású piretroidokkal a földibolhák eredményesen gyéríthetők, de a kezelés után 1-2 nappal már nincs hatásuk, így célszerű olyan készítményt választani, melynek hatóanyaga tartamhatással rendelkezik (klórpirifosz), vagy alkalmazhatók hatóanyag kombinációk is (1. táblázat).

  1. táblázat: Az őszi káposztarepcében földibolhák ellen engedélyezett hatóanyagok
Piretroidok Szerves foszforsav észterek Neonikotinoidok Aminobenzoátok Kombinációk
béta-ciflutrin klórpirifosz acetamiprid ciantraniliprol klórpirifosz + béta-ciflutrin
cipermetrin       klórpirifosz + cipermetrin
deltametrin        

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

Rengeteg a telelésre elvermelő csupaszcsiga

2019. október 30. 04:36

Az eddigi kerti munkák szomorú tapasztalata, hogy rengeteg a telelésre elvermelő csupaszcsiga, azok közül is a spanyol csiga.

A hajtatott paprika biológiai növényvédelme

2019. január 27. 06:25

A hajtatott paprika biológiai növényvédelmére számtalan hasznos szervezet elérhető hazánkban is. Az írásból kiderül, hogy mely károsítók ellen megoldott a paprikahajtatásban a biológiai védekezés, és mely esetben nem áll rendelkezésre megfelelő biológiai módszer.

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.