Növényvédelmi előrejelzés

Visszatekintés az elmúlt évre – Időjárás I.

Agrofórum Online

Akik többször ránéztek a tenyészidőszakban az előrejelzési anyagainkra, tapasztalták, hogy az első bekezdésekben az időjárás áttekintése, elemzése volt a témánk. Nem véletlenül követtük ezt a tematikát, hiszen ismert, hogy a növénybetegségek megjelenését és terjedését nagy mértékben befolyásolja az időjárás alakulása. Az állati kártevők esetében kevésbé direkt ez az összefüggés, de azoknál is meg lehet állapítani a tendenciákra ható tényezőket, a gyomok esetében pedig elég a csapadékos nyárra és a szinte kezelhetetlen gyomosodásra visszagondolni. Visszatekintéseink sorát is az időjárással kezdjük.

A január hónap kapcsán az átlagosságot jegyezhetjük meg. A hőmérséklet a téli időszakra jellemző tartományon belül mozgott, és ez a növényállományt nem károsította. A másik oldalról a károsítók áttelelését sem zavarta, de legalább néhány fagyos nap előfordult, a mélypontot január 23-án értük el -18,5 Co-kal. A csapadék tekintetében átlag feletti mennyiségről beszélhetünk, ami jól jött tavaszi tartaléknak.

A február már egyáltalán nem tekinthető átlagosnak, a hőmérséklet tekintetében sokkal inkább kiugró volt. A havi átlaghőmérséklet +5 – +6 Co között mozgott, ami 5 Co-kal magasabb a sokéves átlagnál. Másképpen fogalmazva, a meteorológiai mérések kezdete óta ilyen meleg februárt nem regisztráltak. Csapadék is nagyobb mennyiségben hullott, sajnos, hó alig. Sokkal inkább eső esett. Az országos átlag nagyjából háromszor meghaladta a sokéves átlagot, de a Nyugat–Dunántúlon négyszer több esett. Ez azt jelenti, hogy e tekintetben is rekordot hozott a hónap.

A március kellemesen enyhe, felmelegedő időjárással indult, de ezt a folyamatot megtörte a március 15-én érkezett drasztikus lehűlés. Ezt követően változékony napok jöttek, a melegedés megtorpant, és csak a hónap utolsó napjaiban lehetett napsütést és meleget észlelni. A csapadék alakulása érdekes képet mutat, ugyanis az esős hó eleji napok után 15-én nagyobb mennyiség hullott, majd továbbra is gyakran esett az eső. Mindezek ellenére a havi mennyiség nem érte el a sokéves átlagot.

Az április hű maradt a hónap jelzőjéhez, vagyis szeszélyes időjárást hozott. A hőmérsékletet vizsgálva egymás után többször is rekord értékeket mértek (pl. 26,4 Co), de előfordult fordított rekord is, vagyis szokatlanul hideg éjszaka (-0,7 Co). Egy gond volt ezekkel a rekordokkal, mégpedig az, hogy a meleg csúcsok a hónap első felében jelentkeztek, míg a legalacsonyabb hőmérsékletet a hónap végén (28-án) mérték, és ez teljesen szembemegy a termesztői várakozásokkal. A hónap első két dekádját anticiklonnal lehet jellemezni, ami kevés csapadékot adott, majd az időszak vége felé érkezett egy csapadékot hozó ciklon, de ez már kevés lett ahhoz, hogy a szokásos csapadékmennyiség áztassa a földeket.

Az április időjárása közvetlenül és jelentős mértékben képes hatni némely kultúránk termesztési sikerére (korán virágzó gyümölcsök). Egyik oldalról a fagyok károsítják a virágokat, nem kötődik gyümölcs, esetleg lefagy a gyümölcskezdemény. Gyakran jön egy fagyos hullám április 10. 12. táján. Most is mélypontra esett a hőmérséklet 10-én, de ez nem jelentett fagyot. A másik fagyos időszak a hónap végén, 25., 27. táján jöhet. Most 21-én a keleti országrészben, majd 26-28-án a Dunántúlon és a főváros környékén fagyott, és nem kevés kárt okozott az ültetvényekben.

A másik hatás a csonthéjasok moníliás betegségének elősegítése a nedves körülmények által. Ez most a száraz, melegedő időjárásban nem érvényesült.

A május átlagos időjárást hozott mind a hőmérséklet, mind a csapadék tekintetében. Igaz, kicsit a részletekbe tekintve látunk némi változékonyságot, pl. a hónap közepén egy markáns hidegfront lehűlést hozott, vagyis a „fagyos szentek” egy nap késéssel megérkeztek, de szerencsére most nem hoztak fagyot. A csapadék elérte, kis mértékben meghaladta a sokéves átlag mennyiségét, a területi megoszlás mutat némi tendenciát. A havi eső az Észak-Dunántúlon volt a legtöbb, és ez fokozatosan csökkent a dél-keleti országrész felé. Szinte minden nap esett, így kedvező körülményeket teremtett az elvetett magvak keléséhez és a preemergens gyomirtó kezelések hatásához.


Fotó: Gribek Dániel

„Májusi eső aranyat ér”, mondja a népi megfigyelés, és ez most is megvalósult. Szépen fejlődtek mind a szántóföldek, mind az ültetvények növényei. Eddig nem alakult ki növényvédelmileg nehezen kezelhető helyzet, nem lépett fel monília járvány a csonthéjasokban, nem károsította a tűzelhalás betegség az almatermésű ültetvényeket, nem lépett fel rozsda fertőzés a kalászosokban,é s a kártevők sem jelentek meg fékezhetetlen tömegben. Talán a levéltetvek gyarapodó kolóniái adtak némi okot aggodalomra.

Ezt követően érkezett meg a június, ami alaposan felforgatta az előbbi békés helyzetet, mind a termesztés, mind a növényvédelem számára változást jelzett. A hónap jellemzésére olyan szavakat kell használnunk, mint nyári nap, hőség nap, hőmérsékleti rekord, felhőszakadás, jégeső.

A hónap országos átlaghőmérséklete 20,43 Co volt, ami 1,3 Co-kal magasabb, mint az elmúlt 30 év átlaga. (A hőmérséklet tekintetében ez igen jelentős!). Pedig a hónap első felében a sokéves átlagot követte a hőmérsékleti görbe. Ezt követően hirtelen erős melegedés következett, de ezt egy ciklon megszüntette. 21-étől ismét gyors felmelegedés vette kezdetét, és erre az időszakra (06. 23. – 06. 27.) esett a júniusi hőségriasztás, amit ismét egy ciklon vihara zárt le. Területi eloszlásban lényeges eltérés nem található, természetesen a nyugati határszél és az Északi-Középhegység kicsit hűvösebb maradt, míg a Dél-Alföld (Bács-Kiskun – Békés – Csongrád megye) volt a legmelegebb. A hőmérséklet alakulását jól jelzi a nyári napok száma (Tmax>25 Co) és a hőségnapok száma (Tmax>30 Co). Az elmúlt években néhány nyári nap és hőségnap csak elvétve fordult elő. Most ennek a mennyisége 19 nyári és 6 hőség nap. Tudományos berkekben még mindig vita folyik arról, hogy a globális felmelegedés valóság-e. A fenti értékek és jellemzők mindenképpen elgondolkodtatók.

Országos átlagban 78 mm csapadék hullott a hónapban, ami majdnem 10 %-kal több mint a sokéves átlag. Ebben az esetben e két szám nem sokat mond el, a részletek ismerete szükséges a helyes értelmezéshez. Területi eloszlásban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében esett a legkevesebb, míg a legtöbb Békés megyében hullott. A két szélső érték 3,5 mm (Sáta) és 228,7 mm (Gyomaendrőd). Nagyon fontos a csapadék intenzitása: köszönhetően a ciklonoknak, a hirtelen kialakuló heves esőknek, záporoknak, zivataroknak és felhőszakadásoknak, gyakran a leesett csapadék nem tudott a talajba szivárogni, összegyűlt a laposokban, elfolyt, vagyis jelentős része nem hasznosult a növények számára. Az időbeli eloszlást tekintve van egy fontos nap, Medárd, amely általában egy mediterrán ciklon érkezését is jelenti. Most hullott csapadék Medárd előtt is, majd közvetlen utána is és a hónap vége felé ismét, vagyis viszonylag kiegyenlítetten jött az utánpótlás.

Június nagyon fontos időszak a növénytermesztésben. Az ekkor hullott csapadék elég lehet a kalászosok termésneveléséhez, a meleg a beéréshez. A tavaszi vetésű növények megerősödnek, gyorsan nőnek a meleg és csapadékos körülmények között. Így volt ez most is, azzal kiegészítve, hogy a betegségek is kedvező feltételeket kaptak, gyorsan szaporodtak, de a kártevők sem álltak le.

(Folytatjuk)

Növényorvos

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Még aktívan szívogat a poloska a zöldség- és gyümölcsféléken

2020. szeptember 30. 08:53

Szeptember utolsó hetében egy atlanti eredetű hidegfront egyszerre véget vetett a késői nyárnak. A hidegfront a lehűlés mellett bőséges csapadékkal áztatta a határt, mely a korábbi többhetes szárazságtól az aszály jeleit mutatta. A nappali hőmérséklet azóta nagyot zuhant, így ritkán kúszik a hőmérő 20 Celsius fok fölé, éjszaka pedig 10 fok körüli a hőmérséklet. A mély fekvésű területeken reggelente gyakori a párásság és a köd.

Még mindig tart a bolhafélék kártétele az őszi káposztarepcében

2020. szeptember 29. 10:02

A hűvösebbre váltó időjárás nem gátolta az őszi káposztarepce fiatalkori kártevőinek a további terjedését és a károsítás erősödését.

A szárazság sem gátolja a csupasz csigák pusztítását

2020. szeptember 23. 13:25

Az elmúlt hét időjárása a késői nyarat idézte, a nappali hőmérséklet 25 Celsius fok körül mozgott, éjszaka viszont gyakran süllyedt a hőmérő higanyszála 10 Celsius fok alá, időnként már közelített a 0 fok felé. Eső már 3 hete nem hullott, ami kedvezett az őszi betakarítási munkáknak és az érési folyamatoknak. Növényvédelmi szempontból az időjárás inkább a kártevők fellépésének kedvezett, míg a kórokozók tevékenysége háttérbe szorult.

Levéltetű, darázs és bolha is károsít az alig kikelt repcében

2020. szeptember 22. 10:20

Az elmúlt héten tovább folytatódott a csendes, nyárvégét idéző időjárás. A nappali hőmérséklet időnként elérte a 28-30 Celsius fokot, éjszakánként viszont akár 10 fok alá is csökkent a hőmérséklet, a mély fekvésű területeken megközelítette a 0 fokot. Eső az országban sehol sem esett, így semmi sem akadályozta az őszi betakarítási munkákat, viszont a csapadék hiánya gátolja az őszi káposztarepce egyöntetű kelését és fejlődését.

Az amerikai bivalykabóca újra a figyelem középpontjában - Vírusvektor kabócák az amerikai szőlőültetvényekben

2018. május 7. 18:35

A Washington állam területén is előforduló vírusos betegség vektorainak kutatása során a figyelem két kabócafajra irányul.

A pH hatása a permetezés hatékonyságára

2019. október 20. 08:38

Amikor azt hallom egy termelőtől, hogy nem használ a szer, vagy azt tapasztalom egy szaktanácsolt területen, hogy valóban nem úgy hat az a hatóanyag, ahogyan elvárnánk; akkor két dologra kell gondolnunk hibalehetőségként. Az egyik a kijuttatási technológia (mikor, hogyan, mivel, stb.) s miután ennek gyorsan utána lehet járni, jöhet a másik: a permetezéshez használt víz megfelelősége!

Inváziós kártevők: a nyugati virágtripsz

2019. március 28. 09:03

A nyugati virágtripsz egy ma már világszerte elterjedt, rettegett inváziós kártevő, mely hazánkban a hajtatott zöldség- és dísznövénytermesztés meghatározó károsítója. Európában megközelítőleg 30 éve van jelen, és az ellene való védekezés több kultúra védelmét alapjaiban határozhatja meg.

A távérzékelés felé nyitott a Syngenta, fejlesztik a növényegészségügyi adatgyűjtést

2018. április 24. 06:50

A Syngenta februárban megvásárolta a FarmShots néven alapított agrártechnológiai távérzékelésre specializálódott startup vállalkozást.