Az őszi kalászosok vetőmagpiacára mindenekelőtt a hazai gabonatermesztés van befolyással. Az utóbbi évek folyamatos területcsökkenése következtében 2018-ban a búza termőterülete jelenleg már csak 950 ezer hektár. Az őszi árpa vetésterületében is jelentős visszaesés mutatkozott, az előrejelzések szerint azonban ez a tendencia jövőre megállhat, esetleg meg is fordulhat.
Csökkenő tendencia látható gyakorlatilag az összes jelentős kalászos faj termőterületének esetében is, az egyedüli kivétel a rozs termőterülete volt (1. táblázat), melynek tendenciája 2018-ban pozitív irányba fordult. A rendkívül szélsőséges tavasz ellenére a terméseredmények közepesnek, illetve jónak minősíthetők, egyedül a tavaszi árpa évjárata minősíthető gyengének.
Faj | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 |
Betakarított terület (eha) | |||||||||
Búza | 1 011 | 978 | 1 070 | 1 090 | 1 113 | 1 029 | 1 040 | 958 | 947 |
Rozs | 37 | 33 | 35 | 35 | 34 | 37 | 27 | 26 | 30 |
Őszi árpa | 185 | 159 | 176 | 189 | 206 | 220 | 267 | 237 | 206 |
Tavaszi árpa | 96 | 102 | 99 | 73 | 82 | 76 | 46 | 56 | 27 |
Zab | 51 | 54 | 53 | 51 | 51 | 45 | 36 | 36 | 24 |
Tritikálé | 120 | 101 | 111 | 118 | 123 | 128 | 114 | 94 | 85 |
Faj | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 |
Termésátlag (t/ha) | |||||||||
Búza | 3,71 | 4,2 | 3,75 | 4,64 | 4,73 | 5,18 | 5,38 | 5,23 | 5,09 |
Rozs | 2,11 | 2,3 | 2,24 | 3,07 | 2,86 | 2,76 | 3,02 | 3,16 | 3,45 |
Őszi árpa | 3,53 | 4,07 | 3,84 | 4,43 | 4,65 | 5,08 | 5,31 | 5,00 | 4,93 |
Tavaszi árpa | 3,02 | 3,33 | 3,23 | 3,08 | 3,85 | 3,84 | 4,18 | 4,26 | 3,03 |
Zab | 2,32 | 2,41 | 2,59 | 2,57 | 2,67 | 2,83 | 2,85 | 2,98 | 2,62 |
Tritikálé | 3,07 | 3,44 | 3,1 | 3,89 | 3,95 | 3,95 | 4,14 | 4,38 | 3,83 |
1. táblázat |
A kalászos vetőmag-előállító területek – és ezzel együtt sajnos a fémzárolt vetőmag használat is – drasztikusan lecsökkent hazánkban, az EU-csatlakozást követően. Ahogy az 1-3. ábrákon látható, 2010 után mutatkozott ugyan némi növekedés a legfontosabb fajok szaporítóterületeiben, de az elmúlt évek többnyire ismét a visszaesésről, a stagnálásról szóltak.
Az őszi búza vetőmag-előállító terület nagysága 2015 után 2017-ben újabb történelmi mélypontra zuhant, erről a mélypontról 2018-ban sikerült elmozdulni, azonban a tendencia 2013 óta egyértelműen negatív (1. ábra).
Kisebb ingadozásokkal, de összességében viszonylagos stabilitás figyelhető meg az őszi tritikále szaporítóterületek alakulásában (2. ábra).
Az elmúlt években lassan, de biztosan csökkenő árpa (őszi és tavaszi) vetőmag-szaporító terület nagysága 2017-re zuhanórepülésre váltott, és ez a tendencia sajnos folytatódott 2018-ban is (3. ábra).
A vetőmag-előállító területek csökkenésével szemben a szaporításokban szereplő fajták száma viszont folyamatosan növekszik 2004 óta. A magyar termelők már nemcsak a Nemzeti Fajtajegyzékről választhatnak fajtát, hanem az Európai Fajtakatalógusból is. Őszi búza esetén például 2018-ban összesen 193 fajtát jelentettek be szaporításra, a szaporítóterületre vetítve a magyar fajták aránya megközelítette a 47%-ot, de ebben is egyértelmű csökkenés tapasztalható a korábbi évekhez képest.
2016 után 2017-ben és 2018-ban is kisebb a hazai fajták aránya a szaporítóterületre vetítve, mint a külföldi nemesítésű fajtáké! Érdekesség, hogy a fajták számának általános növekedése ellenére az őszi és a tavaszi árpa vetőmag szaporításokban e tekintetben jelentős visszaesés (10-12 fajta) volt 2017-ben, bár az őszi árpáknál ez a tendencia az idén visszafordult.
A bőséges fajtaválaszték sok esetben nem könnyíti meg a gazdálkodók dolgát a fajtaválasztás során, így ezzel kapcsolatban egy fontos dologra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet. A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő magyar és külföldi nemesítésű fajták átlagosan három évig szerepelnek a magyar állami fajtakísérletekben.
Az európai katalógusban szereplő fajták pedig más – esetleg Magyarországétól teljesen eltérő – agro-ökológiai környezetben mutatták meg minőségre, illetve termésmennyiségre vonatkozó képességeiket! Ezt az információt többnyire figyelembe is veszik a gazdálkodók a fajtaválasztás során, mutatja ezt az is, hogy például az alkalmas őszi búza vetőmag-előállító területek esetében a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő fajták aránya 66 % (2017).
A bőséges választékban történő eligazodást segítik a GOSZ és a VSZT szervezésében elindult Posztregisztrációs Fajtakísérletek eredményei, valamint állami fajtakísérletekben szereplő fajták esetén a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság fajtakísérleti szakterületének eredménysorai is. 2014-től kezdődően a NÉBIH a nagyközönség részére már szántóföldön is bemutatja az államilag elismert őszi búza fajták sorait egyes fajtakísérleti állomásain.
A kalászos vetőmag szaporítások esetében a fajták rangsorából tudunk következtetni arra, hogy mely fajták a legelterjedtebbek a köztermesztésben. Valós számokkal sajnos nem rendelkezünk, mivel hazánkban a fémzárolt vetőmaghasználat a kalászosoknál – a nyugat-európai arányokhoz képest – rendkívül alacsony. A 2-4. táblázatok mutatják a fontosabb őszi kalászos növényeink legnépszerűbb fajtáit, fajtasorrendjüket és a bejelentett szaporítóterületük arányának alakulását 2018-ban.
Fajta | ha | % | |
1. | Mv Nádor | 3 390,82 | 13,44 |
2. | GK Csillag | 1 294,73 | 5,13 |
3. | Cellule | 994,80 | 3,94 |
4. | Genius | 849,13 | 3,37 |
5. | Mv Ménrót | 796,19 | 3,16 |
6. | GK Szilárd | 645,22 | 2,56 |
7. | Altigo | 628,55 | 2,49 |
8. | Falado | 607,52 | 2,41 |
9. | Mv Kolo | 563,21 | 2,23 |
10. | Mv Mente | 471,41 | 1,87 |
11. | Bernstein | 468,57 | 1,86 |
12. | Mv Kolompos | 460,91 | 1,83 |
2. táblázat Őszi búza fajtaarányok és rangsor a bejelentett szaporítóterületeken (2018) |
Fajta | ha | % | |
1. | SU Ellen | 1 126,14 | 27,09 |
2. | Antonella | 359,26 | 8,64 |
3. | KWS-MERIDIAN | 325,80 | 7,84 |
4. | Casanova | 313,62 | 7,55 |
5. | KH Tas | 224,31 | 5,40 |
6. | GK Judy | 176,39 | 4,24 |
7. | Monique | 98,51 | 2,37 |
8. | Quadriga | 96,00 | 2,31 |
9. | Paso | 84,91 | 2,04 |
10. | Multie | 83,06 | 2,00 |
11. | GIGGA | 77,00 | 1,85 |
12. | Malwinta | 72,34 | 1,74 |
3. táblázat Őszi árpa fajtaarányok és rangsor a bejelentett szaporítóterületeken (2018) |
Fajta | ha | % | |
1. | GK Szemes | 310,42 | 12,23 |
2. | GK Maros | 276,13 | 10,88 |
3. | Leontino | 237,12 | 9,34 |
4. | Hungaro | 232,29 | 9,15 |
5. | SU Agendus | 229,68 | 9,05 |
6. | Cosinus | 152,60 | 6,01 |
7. | GK Rege | 115,43 | 4,55 |
8. | Trismart | 112,04 | 4,41 |
9. | Titan | 97,44 | 3,84 |
10. | Salto | 93,30 | 3,67 |
11. | Tatra | 89,31 | 3,52 |
12. | Trapero | 78,00 | 3,07 |
4. táblázat Őszi tritikále fajtaarányok és rangsor a bejelentett szaporítóterületeken (2018) |
A bejelentett területek alapján látható, hogy az Mv Nádor és az SU Ellen rendkívül megerősítette piacvezető pozícióját az őszi búzák, illetve az őszi árpák között, a dobogó egyébként nem változott. Az elmúlt évekhez képest jelentős változás volt, hogy 2017-ben először szerepelt az őszi búza fajták között a dobogón külföldi származású fajta (Cellule), amely ezt a helyezését 2018-ban is meg tudta tartani.
Emellett említést érdemel a Genius 4., az Mv Ménrót 5. és a GK Szilárd 6. helyezése az őszi búzák között. Az őszi tritikálék között a GK Szemes visszaszerezte a tavaly elvesztett első helyét, a magyar fajták szerepe továbbra is meghatározó, a GK Maros a 2., a Hungaro pedig a 4. A NÉBIH honlapján 6 évre visszamenőleg megtalálható a kalászosok teljes fajtasorrendje:
http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/jegyzekek-listak-statisztikak-adatbazisok
A korai időpont miatt az eddig beérkezett termésadatok alapján messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a vetőmag-előállító táblák termésátlagára vonatkozóan, jó, esetenként közepes termésátlagok várhatóak. Az őszi búza és őszi árpa termésátlaga várhatóan 6 t/ha közelében, az őszi durum búza termésátlaga 5,5 t/ha, az őszi tritikále hektáronkénti átlagtermése pedig 4,5 tonna körül alakul.
A rozs esetében még a tavalyi rekordokat is meghaladó 4,2 t/ha átlagtermés mutatkozik. Az őszi kalászos fémzárolások még nem kezdődtek el, egyes régiókban az aszály miatt várható, hogy a vetőmagok minőségével lesznek kisebb problémák (pl. áthullás, csíra), azonban a jónak mondható termésátlagok következtében vetőmaghiány összességében nem várható 2018 őszén.
Az országos kalászos termőterület csökkenéséből adódó terméskiesés a jó termésátlagokkal kompenzálható, ennek két alappillére a fémzárolt vetőmaghasználat és a magas színvonalú agrotechnika. A vetőmag-szaporító területek csökkenését csak a fémzárolt vetőmag használat növelésével lehet megállítani.
Amennyiben tovább csökkenne a kalászosok vetőmagszaporító területe, úgy egy kedvezőtlenebb évjárat esetén akár vetőmaghiány is kialakulhat hazánkban. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kalászos felújításokra vonatkozó adatai alapján készült 4. ábra igen aggasztó képet mutat a minősített vetőmagok felhasználásának tekintetében.
A grafikon minden idők legalacsonyabb fémzárolt vetőmag használati arányát jelezte 2013-ban az őszi búzánál, mely ekkor alig haladta meg a 20%-ot. Ebben a mutatóban hazánk az EU-országok között az utolsók közé tartozik, Csehországban, Franciaországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában ugyanez a mutató 50-62% között alakult! Látható ugyan némi pozitív tendencia az utóbbi években, de a szakmailag elvárható 40%-tól még nagyon messze vagyunk!
Miért érdemes fémzárolt vetőmagot használatáni?
A magas biológiai értékű fémzárolt vetőmag előnyeként ki kell hangsúlyozni, hogy ha ilyen vetőmagot vásárol a termelő, akkor fajtát és fajtaismeretet is vesz. Ez ugyan drágább, de a szakszerű termesztési eljárás során ez a ráfordítás többlet megtérül, mivel csak a fémzárolt vetőmag használatával közelíthetjük meg a kalászos fajtákban rejlő genetikai terméspotenciálokat. A vetőmagágazat szereplőinek marketing eszközökkel, az államnak pedig jogi és egyéb szabályzókkal (pl. a támogatások feltételéül előírt fémzárolt vetőmag használattal), közösen kellene segítenie a fémzárolt vetőmag használat mértékének növelését.
A visszavetett, minősítésen át nem esett mag vetése esetén nem garantált a faj- és fajtatisztaság, emellett a minőségi és a kórtani problémák valószínűsége is nagyobb. Fémzárolt vetőmag használata esetén ismert és visszakövethető a származási hely, ismert a vetőmag használati értéke, így alacsonyabb dózisban vethető, valamint kevésbé érzékeny a fertőzésekre és a környezeti hatásokra, ezáltal költséghatékonyabb lehet a növényvédelme.
A fémzárolt vetőmagoknál az optimális csávázószer és annak szakszerű felvitele is biztosított. Egyre több malom-, illetve söripari feldolgozó követeli meg a „nyomon követhetőséget”, a fémzárolt vetőmag használatát a beszállítóitól. A fémzárolt és a visszavetett vetőmag ára közötti eltérés – mint ahogy azt már a korábbi vizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok is kimutatták – nem áll arányban a minősítetlen vetőmag használatából adódó kockázatokkal.