A búza rozsdabetegségeinek járványképzése

• fekete- vagy szárrozsda (Puccinia graminis sp. tritici)
• vörös- vagy levélrozsda (Puccinia recondita)
• sárga- vagy pelyvarozsda (Puccinia striiformis).

Az őszi búza mindhárom kórokozója gazdacserés és teljes fejlődésmenetű rozsdagomba. A főgazdán – a búzán – csak az uredo- és teleuto-nemzedék jelenik meg. A vegetációs idő alatt egymás után következnek az uredo-generációk, és az uredo-nemzedékek sorát az éréshez közeledve a teleuto-generáció zárja le.

A köztesgazdákon előforduló fejlődési alakok csak az új patotípusok kialakulásában játszanak szerepet – tehát a járványképzésben közvetlenül nem jutnak szerephez –, ezért ezekkel e cikkben nem foglalkozom.

1. kép Feketerozsda uredo-telepei az őszi búza szárán, levélhüvelyén

Hogyan jön létre a járvány?

A rozsdagombák járványképzését Husz Béla tanulmányozta az 1932. évi szárrozsda járvány idején és megállapította, hogy – a Balkánról, Macedóniából – a tartós déli szelek hurcolják fel a kórokozó uredospóráit, és ezek a spóratömegek „indítják” el a járványt. Később ismertté vált, hogy a vörösrozsda járványképzése is hasonlóan jön létre. Ma már általánosan elfogadott, hogy a tőlünk délre eső vidékekről – a Balkánról, Észak-Afrikából és a Közel-Keletről – érkezik hozzánk a fekete- és a vörösrozsda uredospóra-tömege, ugyanis ezeken a vidékeken ez a két kórokozó képes uredospóra vagy uredomicélium formájában tömegesen áttelelni.

A sárgarozsda járványképzése ezektől csak annyiban tér el, hogy az uredospórák behurcolása nem délről, hanem északi vagy nyugati szelekkel Skandináviából, illetve Nyugat-Európából történik – mivel számára a hűvös idő kedvez.

2. kép Vörösrozsda uredo-telepei az őszi búza levelein

A három rozsdagomba közül a feketerozsda melegigénye a legnagyobb (25-30 ^oC), legkevésbé melegigényes a sárgarozsda (12-17 ^oC) – ezekhez képest átmeneti melegigénnyel rendelkezik a vörösrozsda (22-25 ^oC).

Mitől függ a járványképződés és annak erőssége?

A járványképződés az uredo-generációk számától függ: minél több uredo-generáció követi egymást, annál súlyosabb a járvány.

3. kép Sárgarozsda uredo-telepei az őszi búza levelein

Mi befolyásolja a kialakuló uredogenerációk számát?

Egyrészről a behurcolás és megtelepedés ideje, másrészről a megtelepedést követő időjárás. A betelepedés általában április közepe és május eleje táján szokott bekövetkezni. Amennyiben a hőmérséklet a kórokozó számára optimálisnak bizonyul, úgy rövid az inkubációs idő és az uredo-generációk gyorsan követik egymást. Ezzel szemben, ha a hőmérséklet számottevően eltér az optimumtól, úgy az inkubációs idő akár kétszeresére is növekedhet – és így adott idő alatt csak feleannyi generáció képződik. Az itt vázolt járványképződési modell az uredospórák behurcolásán alapul.

Mi a helyzet a rozsdagombák áttelelése esetén?

A fekete- vagy szárrozsda nem képes áttelelni hazai viszonyaink között. A vörösrozsdáról tudjuk, hogy képes ugyan átvészelni a telet Magyarországon, de ez az áttelelés – évenként bár változó mértékű – sohasem igazán sikeres. A széllel történő behurcolás nélkül még az eredményesebb áttelelést hozó években sem elegendő a kórokozó intenzív, veszélyes mértékű felszaporodásához.

A sárgarozsda 1970-es évekbeli (főként 1977.), majd 2001. és 2013. évi megjelenését alkalmam volt végigkövetni. Az első uredo-nemzedék április végén jelent meg, tehát a behurcolás április közepére tehető.

4. kép A sárgarozsda uredo-spórái sárgára „festik” a talajt (2014. április 10. – Eszterágpuszta Fajtakísérleti Állomás, Baranya megye)

2013/14 telén viszont a sárgarozsda – korábban sohasem tapasztalt módon – rendkívül sikeresen áttelelt! A járvány kifejlődése nem az uredospórák széllel történő behurcolásán alapult.

A sárgarozsda 2013-ban három megyében (Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád) számottevő mértékben megjelent, majd 2013/14 telén rendkívül sikeresen áttelelt és ezt követően 2014. február végétől a tartósan hűvös tavaszban viharos gyorsasággal elszaporodott. (A sárgarozsda számára fontos volt a hűvös tavasz, hiszen az optimumban maradó hőmérsékletben gyorsan követték egymást a generációk.)

Gondoljuk meg: ez a sikeres áttelelés egy behurcolást követő megtelepedéshez képest (ami úgy általában április végére tehető) legalább „6 heti előnyt” jelentett a kórokozó számára. Más szóval: ez a rendkívül sikeres áttelelés azt jelentette, hogy 2014 tavaszán legalább 5-6 uredo-generációval több keletkezett, mintha szél által történt behurcolás és megtelepedés indította volna el a járványt. A bajt fokozta, hogy a tartósan hűvös tavaszban gyorsan követték egymást az uredo-nemzedékek. Az „eredmény” nem is maradt el: 2014-ben súlyos, országos járvány fejlődött ki.

Felmerülhetnek további kérdések is. A globális felmelegedés eredményeképpen egyre gyakoribbak lehetnek az enyhe telek. Lehet, hogy ez mind gyakrabban elő fogja segíteni a sárgarozsda ilyen sikeres áttelését? Feltehetjük azt a kérdést is, hogy vajon egyszer a vörösrozsda is „eltanulhatja” majd a sikeres áttelelést?

Milyen kilátásokkal tekintünk az idei tavaszodás elé?

Szárrozsda fellépésére évtizedek óta nem kellett számítanunk; termesztett fajtáink zöme jó ellenállóságot mutat a nálunk előforduló rasszokkal szemben. Azonban nem bízhatunk abban, hogy ez a jövőben is így marad. 1999-ben Ugandában megjelent egy új rassz – az Ug 99 –, amellyel szemben a felhasznált rezisztencia-gének már nem védenek. 2016-ban Szicíliában egy új rassz okozott járványt – az FFFFT rassz –, melynek magyarországi jelenlétéről hazai kutatók – Dr. Tarr Melinda és munkatársai (Szeged) – is beszámoltak a közelmúltban.

A vörösrozsda nem ritka vendég Magyarországon, megjelenésére április végétől számíthatunk.

A sárgarozsda áttelelésétől okunk van tartani, de mire ez az írás napvilágot lát, már megkapjuk a választ arra a kérdésre, hogy mennyire kell számolnunk veszélyével.

Befejezésül még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet a sárgarozsdával kapcsolatban. Amennyiben egy búzatáblát a fekete- vagy a vörösrozsda fertőzi, úgy a határszemle alkalmával elegendő 2-3 helyen megnézni az állományt – mivel e két rozsdának az uredo-telepei szórt-állásban vannak jelen – így kiderül: fertőzött-e a tábla vagy sem.

Ezzel szemben a sárgarozsda uredo-telepei gócokban, foltszerűen jelentkeznek. Egy 60-80 hektáros táblán nem olyan könnyű észrevenni azt a néhány – akár csak 1-2 méter átmérőjű – foltot. Pedig ennek az azonnali gombaölő szeres kezelés hiányában az lehet a következménye, hogy egy hét múlva az egész tábla súlyosan fertőzött és károsodik.

Tehát sárgarozsda fertőzésének veszélye esetén a határszemle során minél több helyen át kell vizsgálnunk az állományt.

Fotó: a szerző felvételei