Napjainkban sokszor találkozni azzal a kérdéssel, hogy szükségszerű-e a modern info-kommunikáció megjelenése a mezőgazdaságban, s főleg a mezőgépészetben.
A válasz nem egyszerű és egy nem egysíkú, s amelynek jó összefoglalója az 1. ábrán látható. Egyes források szerint a múlt században az USA lakosságának a 95%-a vidéken élt és részt vett az élelmiszer előállításban. Ez az arány napjainkban csupán 15%, és ebből csak 2% kapcsolódik valamilyen formában a mezőgazdasághoz. Vagyis kevesebb ember szükséges az élelmiszer-előállításhoz és teszi azt folyamatosan csökkenő költséggel.
Másik oldalról viszont megjelent a FAO előrejelzése, amely szerint a föld népessége 2050-re eléri 9,6 milliárdot (1. ábra). Annak érdekében, hogy az emberek elegendő élelemhez jussanak, a mezőgazdasági termelést 70%-kal kell növelni. Ezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy hagyományos technológiával és gépesítéssel ezek az anomáliák nem feloldhatók.
A megoldás megtalálása érdekében tekintsük át röviden a mezőgazdasági termelés ciklusait.
A mezőgazdaság első, az iparosítás előtti korszaka a Krisztus előtti időktől, az 1920-as évekig tartott. Az önellátó, kisméretű, munka-intenzív gazdaságokban megközelítőleg egy hektár kellett egy fő élelmiszer szükségletének kielégítéséhez.
A második fázis, az iparszerű mezőgazdasági termelés időszaka 1920-2010 közé tehető. A traktorok, kombájnok, műtrágyák és hibrid vetőmagok tették lehetővé a nagyméretű kereskedelmi gazdaságok kialakulását. A fejlődés produktivitása azt eredményezte, hogy már fél hektár lett elegendő öt fő ellátásához.
A harmadik fázis, most van kialakulóban, amikor a termeléshez szükséges adatok nagy mennyisége hozzáférhető a műholdas rendszerek, ill. a gépek és növények szenzorai által.
E törekvések keretében a CLAAS cég együttműködve a T-Systemmel létrehozta a kombájn–traktorpark hálóalapú intelligens betakarítási rendszerét. Az Ipar 4.0 (2. ábra) mintájára ezt Mezőgazdaság 4.0–nak nevezték. A kombájn és a traktor hálózaton keresztül kommunikál, ami azt jelenti, hogyha a magtartály megtelik, akkor a kombájn automatikusan hívja a pótkocsis traktort az ürítés érdekében. Ezzel a lehetőséggel a betakarítás művelete megszakításmentes, ami idő és költség megtakarítást jelent. A jövőben ez az intelligens megoldás kiterjeszthető egyéb területekre is.
Mások mezőgazdasági forradalmakról beszélnek (Ulrich Adam, CEMA), amelyeknek főbb fejezetei a következők:
- gépesítés,
- műtrágyázás,
- iparszerű mezőgazdasági műveletek,
- Mezőgazdaság 4.0 (Smart Digital Farming, Smart Digital Ecosystems).
A következőkben a mezőgazdasági fejlődés, gépesítésre gyakorolt hatásait tekintjük át.
A fejlődés fázisai:
- Hagyományos gazdálkodás (Conventional Farming). Mivel ezt mindenki ismeri, gyakorolja, ezért most erre nem térünk ki.
- Precíziós gazdálkodás (Precision Farming /Crop Production, Livestock, Viticulture/)
- Hálózat alapú gazdálkodás (Smart Farming/Connected Farming)
- Mezőgazdaság 4.0 (Farming 4.0/Future Farming)
PRECÍZIÓS MEZŐGAZDASÁG
A precíziós mezőgazdaság fogalmának számos meghatározása ismert. Jelen dolgozatunkban a következőt tekintjük meghatározónak. A precíziós gazdálkodás olyan műszaki, informatikai, információs technológiai és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést valamint a mezőgazdasági gépüzemszervezést. Mindezt úgy, hogy közben támogatja a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásokat (Gebbers and Adamchuk, 2010).
A precíziós mezőgazdaság egy olyan rendszer, amely képes a megfelelő kezelést, a megfelelő helyen és időben alkalmazni. Az agrárinformatikai eszközök, rendszerek, szolgáltatások összessége általában a precíziós gazdálkodás fogalmához kapcsolódik, amely mai definíciója szerint egy olyan komplex farmmenedzsment rendszer, amely az időbeli és területi változatosságoknak megfelelően alakítja a termelés folyamatait a megfigyelés, mérés és beavatkozás eszközein keresztül.
A precíziós mezőgazdaság kialakulása
A mai értelemben vett precíziós, vagy más néven helyspecifikus mezőgazdaság megjelenése a világ fejlett mezőgazdasággal rendelkező államaiban (USA, Anglia, Németország) az 1990-es években kezdődött, a hazai agráriumban később, a műholdas helymeghatározás révén kezdett el terjedni. A 2000-es években kialakult a precíziós gazdálkodás alapját a mai napig képező eszközrendszer, amely a globális helyzetmeghatározó rendszer (GPS) széleskörű elterjedésén, a mezőgazdasági gépek nagyfokú automatizálásának lehetőségén, valamint a fejlett térinformatikai szoftverek (GIS) megjelenésén alapul.
A precíziós gazdálkodás következő nagy fejlődési időszakában a gépekhez kapcsolódó precíziós rendszerek kiegészültek a teljes termelési folyamatot lefedő további informatikai elemekkel, amelyek a gazdálkodást négy szinten támogatják:
- adatgyűjtés,
- adatelemzés,
- döntéshozatal,
- beavatkozás.
A precíziós mezőgazdaság ágazatai
A precíziós gazdálkodás (Precision Farming – PF) elsősorban a szántóföldi növénytermesztés kapcsán használatos kifejezés, de napjainkban mind többet hallani a precíziós állattartás (Precision Livestock Farming – PLF), ill. a precíziós kertészet, szőlészet (Precision Viticulture – PV) területén történő alkalmazásról.
A széles körben alkalmazott precíziós növénytermesztés eredményeit részletesen ismertetjük, az állattartás és kertészet/szőlészet területéről viszont csak egy-egy jellemző példát mutatunk be.
Precíziós állattartás
Az agrárinformatikai megoldások használata elsősorban az automatizált rendszerek és a digitális adatgyűjtés, adatelemzés révén az állattenyésztő telepeken jellemző. A precíziós állattartás megalapozója az alacsony költségű, vezeték nélküli, egyedi állatazonosítás elektronikus rendszere, amely lehetővé teszi az állatok egyedi megfigyelését a sertés, a szárnyas- és a szarvasmarha-tartásban egyaránt. Továbbá alkalmas az állatok viselkedésének, jólétének, termelékenységének, fizikai környezetének (mikroklíma, emisszió) megfigyelésére és a betegség jeleinek felfedezésére.
A GNSS alapú virtuális kerítés hang- vagy elektronikus jelzéssel képes az állatok karámban tartására.
Precíziós kertészet
A precíziós gazdálkodás a szabadföldi, illetve különösen az utóbbi időben az üvegházas kertészet valamint szintén nemrégiben indult erőteljes fejlődése révén, a szőlészet területén is jelen van. Az új technológia képes távérzékeléssel és műszeres méréssel terménytérképet készíteni, amelynek segítségével megakadályozható, hogy betakarításkor az egészséges, ill. sérült/beteg termény keveredjen.
A precíziós kertészet terjedését gyorsítja az új gépi látási módszerek alkalmazása.
A kertészetben felgyorsult a precíziós öntözési rendszer alkalmazása, amely víztakarékos, minőségjavító és termésnövelő hatású.
A precíziós kertészet fejlődésének három fázisa megfigyelhető meg:
- szenzortechnika, amely növeli a gépek működési jellemzőit,
- szenzortechnika, amely képes a gép működési jellemzőinek változtatására,
- szenzortechnika, amely képes a magas-eloszlású terményjellemzők (színjellemzők, cukortartalom, terménymennyiség) gyűjtésére.
A precíziós mezőgazdaság elterjedése Európában
Az elmúlt tíz évben a precíziós mezőgazdaság a jó tudományból, jó gyakorlattá változott.
Jelenleg az eladott gépek 70-80%-a tartalmaz valamilyen PM elemet (CEMA 2014).
Precíziós növénytermesztés
A precíziós (helyspecifikus) növénytermesztési technológia elsősorban az agrártermelés fejlődését szolgálja, felhasználva többek között a műszaki és informatikai tudományok eredményeit, alkalmazva az alaptudományok korszerű módszereit (Németh et al. 2007). Másrészről jelentősen hozzájárul a környezetvédelmi, ökológiai stb. feladataink megoldásához, az egészséges élelmiszer-alapanyag termeléshez (orvos-, illetve táplálkozástudomány).
A precíziós gazdálkodás feltételrendszere:
- helymeghatározás: GPS, RTK, megfelelő erőgép,
- térinformatika, távérzékelés: adatgyűjtés, adatintegrálás, adatelemzés;
- gépüzemeltetés: erőgép-munkagép kapcsolat, változtatható kijuttatás az intelligens gépeknek köszönhetően.
A precíziós növénytermesztés alapgépe az intelligens traktor, amellyel a műveleteket a megfelelő helyen (navigáció és automata kormányzás), optimális teljesítménykihasználás mellett (motorvezérlés és intelligens erőátviteli rendszer), a kapcsolt munkagépeket megfelelően működtetve (függesztőmű vezérlés, ISOBUS), környezetkímélő módon (motorvezérlés, erőátviteli rendszer, gumiabroncs-nyomásszabályozás) végezhetjük el.
Az erőgép, illetve az erőgép-munkagép csoport üzemi paramétereit folyamatosan felügyelő és optimalizáló vezérlőrendszerek lényegesen tehermentesítik a gépkezelőt, aki így nagyobb figyelmet tud fordítani az elvégzett munka minőségére és ennek megfelelően avatkozhat bele a rendszerbe.
Intelligens gép fogalma alatt azt a traktor–munkagép csoportot vagy önálló erőgépet értjük, amely képes geodéziai munkapontját azonosítani, a művelési igényt meghatározni, a gép beállítását, munkaminőségét mérni, értékelni és változtatni.
Ennek feltételrendszere:
- fedélzeti számítógéppel, DGPS és ISOBUS rendszerrel ellátott traktor/erőgép;
- digitális térképek (termény, tápanyag, gyom, ill. művelhetőségi);
- ISOBUS rendszerrel rendelkező munkagép (szenzorok és beavatkozó szerkezetek);
- helyspecifikus alkalmazási megoldások.
Helymeghatározó rendszer (DGPS)
A DGPS/RTK helymeghatározó rendszer főbb jellemzői:
- a differenciális korrekcióval nagymértékben növelhető a GPS adatok pontossága.
- Lényege, hogy egyszerre legalább két helyen történik adatgyűjtés. Egyrészt ismert pozíciójú stabil földi állomáson (ún. referenciaállomáson) másrészt ismeretlen pozíciójú, egyéb GPS vevőn.
- A referenciaállomás adatainak a segítségével egyenlíthetőek ki a mobil GPS-vevők hibái.
- Elérhető pontosság: ±2 cm.
A termelés szintjén alkalmazott precíziós technológiákat, eszközöket ma Magyarországon a gazdálkodók szinte kizárólag az integrátorokon keresztül érik el, hiszen ezen eszközök működésének az alapját az integrátor által szolgáltatott RTK rendszerek jelentik. Mivel hazánkban az integrátorok erősen kötődnek egy-egy nagy gépgyártóhoz, így az RTK rendszeren keresztül az integrátor választása a gazdák részéről egy hosszútávú elköteleződést jelent egyik vagy másik nagy nemzetközi gépgyártó megoldásai felé, amelyek egymással ritkán kompatibilis, zárt szisztémákat alkotnak.
A szántóföldi műveletek nem igényelnek egységes pontosságot, a műtrágyázás vagy növényvédő szeres kezelés esetében például elegendő egy 15-20 cm-es csatlakozási (pass-to-pass) pontosság, ugyanakkor sorba vetésnél, vagy sorköz kultivátorozásnál a 2-3 cm-es pontosság az elfogadható. Ez utóbbi helymeghatározási pontosság eléréséhez szükséges az RTK (Real Time Kinematic) rendszer alkalmazása.
Hazánkban már több szolgáltató áll a termelők rendelkezésére, amelyek közül a következők a meghatározóak:
- GNSS net.hu (FarmRTK)
- KITE
- Axiál mAXI-NET
Digitális térképek
Az intelligens gépcsoportok megfelelő működtetéséhez a helymeghatározáson kívül elengedhetetlenek a különböző digitális térképek, amelyek a beállítási/művelési követelményeket biztosítják a fedélzeti számítógép számára.
A legfontosabb térkép típusok:
- a szántóföld határait és a kerülendő objektumokat tartalmazó térkép,
- talajtípus térkép,
- gyomtérkép,
- tápanyagtérkép,
- hozamtérkép.
Szenzorok
Az intelligens gépcsoportok megfelelő működtetésének további alapfeltétele a talaj-, a növény-, a környezet- és főleg a működési jellemzők valós idejű ismerete, amelyet a különféle szenzor rendszerek biztosítanak.
A szenzoros mérésen alapuló rendszereknél a következő szenzor típusokkal találkozhatunk:
- talajszenzorok: elektromos vezetőképesség, talaj sótartalom, talajnedvesség, talajhőmérséklet stb.,
- növény szenzorok: állományjellemzők, terménynedvesség, tápanyag-ellátottság stb.,
- környezeti szenzorok: relatív páratartalom, léghőmérséklet, csapadék, szélsebesség és -irány, levélnedvesség, napsugárzás stb.,
- működés ellenőrző szenzorok (erőgép, munkagép).
Traktor-munkagép kommunikáció (ISOBUS ISO 11783)
A precíziós növénytermesztés alapját az intelligens gépcsoportok adják. Az előzőekben ismertettük a rendszer helymeghatározására és a műveleti követelmények megadására alkalmas módszereket és eszközöket. Ezek azonban a precíz működéshez szükséges, de nem elégséges feltételek. A traktor-munkagép együttes csak akkor képes a precíz működésre, ha egymással kommunikálni is tudnak. Ennek megvalósítását az ISOBUS (ISO 11783) rendszer teszi lehetővé (3. ábra).
Az ISOBUS rendszer felépítése (4. ábra):
- virtuális terminál,
- csatlakozók,
- elektromos vezérlőegységek (ecu),
- traktor ecu (tecu),
- feladatkezelő rendszer (TC).
Virtuális terminál
A virtuális terminál az a vezetőfülkébe épített eszköz, melyen keresztül a gépkezelő kommunikálni tud az ISOBUS hálózathoz csatlakoztatott vezérlőegységekkel (ECU). Fő feladata, hogy megjelenítse a vezérlőegységek által küldött információkat, valamint fogadja és továbbítsa a gépkezelő utasításait a vezérlőegységeknek. A különböző gyártók saját terminálokat fejlesztettek/gyártottak, amelyek sajnos nem mindig kompatibilisek, ami azt jelenti, hogy a gazdák hiába vesznek intelligens traktort és munkagépet, mert a különböző márkák egymással nem képesek kommunikálni. Ezért létrehoztak egy szervezetet (Competence Center ISOBUS e.V. /CCI/ közös európai szervezet) amelynek feladata a különböző gyártmányok kompatibilitási vizsgálata és bizonyítvány kiadása.
Csatlakozók
A traktor és munkagép közötti kapcsolatot standardizált gyorscsatlakozókkal teremthetjük meg, vagyis a dugók és az aljzatok alakja és mérete a traktoron és a munkagépen egyaránt meghatározott.
Elektromos vezérlőegységek (ECU)
Azok a komponensek, amelyek egy ISOBUS hálózat intelligenciáját és képességeit meghatározzák. A traktoron, de sok esetben a munkagépen belül is számos ilyen vezérlőegység található, melyek mind egy bizonyos alrendszer vezérléséért felelnek (5. ábra).
Feladatkezelő rendszer (TC)
Feladatkezelő alatt olyan vezérlőrendszert értünk, mely képes utasításokkal ellátni a munkagépeket, megváltoztatni különböző üzemi paramétereiket a pozíciójuknak megfelelően (helyspecifikus alkalmazás), vagy egy időtervet követve. A programkészítés számítógépes alapon a Farm Menedzsment Rendszer segítségével történik, melyet a traktorba telepített virtuális terminálra kell feltölteni.
ISOBUS kompatibilitás
Az ISOBUS szabvány bevezetését először a nagy traktorgyártó cégek kezdeményezték, de széleskörű elterjedését akadályozta, hogy mindenki a saját rendszerét favorizálta s ezért a munkagépgyártók nem voltak képesek a rendszer követésére. Ezért a német DLG intézet kialakított egy kompatibilitási vizsgálatot, amelynek sikere esetén bizonyítványt adott ki a gép alkalmasságáról. A fejlődés következő lépcsőjeként a nagy mezőgép vállalatok létrehozták a „Mezőgépipari elektronikai alapítványt (Agricultural Industry Electronics Foundation – AEF).
Az AEF feladata az ISOBUS-szal kapcsolatos alapterületek fejlesztése:
- farm management információs rendszer (fmis),
- elektromos hajtások,
- kamera rendszerek,
- nagysebességű isobus és munka közbeni vezeték nélküli kommunikáció.
Az AEF által megvizsgált és elismert gépeket címkével látják el (6. ábra) és az ISOBUS kompabilitás bizonyítására 2017-től már csak ez érvényes (www.aef-isobus-database.org).
Helyspecifikus alkalmazási megoldások
Változtatható adagú műveletek (Variable Rate Technology)
A precíziós növénytermelési rendszer intelligens gépcsoportjai az előzőekben ismertetett képességek birtokában alkalmasak a változtatható adagú kijuttatási műveletek megvalósítására:
- talajművelésben ( 1. kép),
- tápanyagpótlásban ( 2. kép),
- permetezésben,
- vetésben,
- öntözésben.
Intelligens megoldások a betakarításban és szállításban
Intelligens elemek gabonakombájnokon (7. ábra)
A fejlesztés eredményei két csoportba oszthatók:
- Kombájn haladásához és kormányzásához kapcsolódó intelligens eszközök (auto pilot, laser pilot, GPS pilot)
- Termény betakarításához kapcsolódó intelligens eszközök (terménytérkép, auto cleaning, auto slope).
Intelligens elemek a betakarítás egyéb gépi megoldásainál
Az intelligens elemek további alkalmazásával találkozhatunk a betakarítás egyéb gépi megoldásainál:
- bálázók ( 8. ábra),
- járvaszecskázázók ( 9. ábra),
- felszedő szállító kocsik (10-11. ábra).
Automatikus kormányzás
A precíziós gépi megoldások közül hazánkban az automatikus kormányzás terjedt el legjobban. A térkép szoftverek segítségével, előre kijelölt nyomvonalon GPS vezérléssel haladó gépek főbb előnyei:
- minden műveletnél azonos nyomvonalon haladás;
- csökken az emberi hiba, a taposás és az átfedések mértéke;
- a gépkezelő nagymértékű terheléscsökkentése.
A nyomvonalkövetést segítő rendszerek a traktor vezetője számára kijelzik a követendő nyomvonalat és az esetleges eltérés nagyságát is. A navigációt segítő eszközök a kijelzés módja szerint két csoportra oszthatók: LED kijelzős eszközök, LCD kijelzős eszközök.
Működési módjukat tekintve többféle nyomkövetés is megvalósítható:
- egyenes vonal követése,
- görbe vonal követése,
- spirálvonal követése,
- táblavégi forgó kijelöléssel vagy anélkül.
Az automatikus kormányzás lehetséges megoldásai a következők:
Erőgépeknél:
- dörzskerekes robotpilóta,
- fogaskerekes motoros (ez-pilot),
- hidraulikus robotpilóta.
Munkagépeknél:
- passzív munkagépkormányzás,
- aktív munkagépkormányzás.
A precíziós növénytermesztés előnyei:
- optimalizált gépesítés (automatikus gépbeállítás, automatikus kormányzás),
- minimális műveleti átfedés (kormányzási rendszer),
- gépfelügyelet (telemetria),
- objektív alapadatok (terménytérkép, szenzor rendszerek),
- input optimalizálás (nitrogén szenzor, talajminta, változtatható adagolási térkép),
- kisebb kezelői stressz (automatikus kormányzás),
- kisebb ökológiai terhelés,
- kisebb költség,
- nagyobb és megbízhatóbb termés,
- nagyobb profit.
Az új rendszer alkalmazásának azonban kritikai feltétele a gazdaság mérete. A költség/ráfordítás arány megkövetel egy bizonyos minimális méretet.
A precíziós növénytermesztés gazdaságossága
A precíziós mezőgazdaság költségcsökkentő hatásairól itthon még nem készültek felmérések. Uniós elemzések azonban jól mutatják, hogy a munkagépek okosításával, nyomon követesével, automatikus kormányzással kb. 2 euró/hektár megtakarítás érhető el. Ha már a teljes gépsor intelligens és az adott parcellában négyzetméter pontosan adatbázisba gyűjtjük a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédő szer mennyiségét, valamint a betakarítás adatait, akkor a harmadik évtől a megtakarítás a 40-50 euró/hektárt is elérheti. Ha az üzem szintjén gyűjtjük az adatokat és hozzájutunk az időjárás, növényvédelem adataihoz, információihoz, a megtakarítás elérheti a 80 euró/hektár szintet.
A cikk a MEGOSZ megalakításának 25. évfordulója alkalmából Lajosmizsén szervezett tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.