Cseresznye- és meggytermesztés gyenge növekedésű alanyokon

Rövid idő alatt mi is megtapasztaltuk, hogy a kedvező ökológiai adottságaink mellett, a kiváló minőségű 2-3% humusztartalmú, középkötött vályogtalajainkon, sajmeggy alanyon, 5×3 méteres sor- és tőtávolságban telepített cseresznyefáink hajtásnövekedésének kontroll alatt tartása, vegetatív-generatív egyensúlyának megtartása, a homogén és nagy gyümölcsméret elérése nem egyszerű feladat. A magyarországi információhiány és kevés tapasztalat ellenére az új cseresznyeültetvényeinket 2008-tól már gyenge növekedésű alanyokon telepítettük el. Kísérleti céllal gyenge növekedésű alanyokra szemzett magyar meggyfajtákat is telepítettünk. Bár a kezdet nem volt könnyű, és számos hibát is elkövettünk, az elmúlt bő 10 évben sok tapasztalatot gyűjtöttünk össze, és számunkra egyértelművé vált, hogy a mi körülményeink között nem a sajmeggy alany a legmegfelelőbb, hanem gyenge növekedésű alanyokon hatékonyabban tudunk cseresznye- illetve meggytermesztést folytatni.

Jelenleg 39 ha cseresznyeültetvényünk van, kizárólag Gisela 5, Gisela 6 és PiKu 1 alanyokon. Az elsőként telepített sajmeggy alanyú cseresznyeültetvényünket kivágtuk 10 éves korukban, amikor már megtapasztaltuk, hogy mennyivel hatékonyabb a gyenge növekedésű alanyon való termesztés a mi területünkön. A Gisela 5-ös alany nagyon generatív jellegű, ezért az öntermékeny fajtáknál inkább Gisela 6-ot használunk. A PiKu 1-es alanyra már nem telepítünk, mert hajlamos a törzsén mézgafolyásra.

A meggytermesztésünkben is megtörtént a paradigmaváltás, jelenleg 5 ha meggyültetvényünk van Gisela 5-ös alanyon, további 40 ha öreg sajmeggy alanyú ültetvény kivágását és Gisela 5-ös alanyon való újratelepítését tervezzük a következő 5 évben.

Cseresznyefák a második vegetációs ciklusban Gisela 5 alanyon

A rügy feletti bemetszés hatása fiatal cseresznyefán

Kétéves cseresznyefa a központi tengelyen kialakított elágazásokkal

Homogén, nagy méretű cseresznyetermés

A gyenge növekedésű alany használatának más-más a célja a cseresznye- és a meggytermesztésben. A cseresznye esetében a piac homogén és nagy méretű gyümölcsöt keres. A fán belül minél messzebb vannak a cseresznyeszemek a központi tengelytől, annál nagyobb az esélye annak, hogy a méretük heterogén és kisebb lesz. Ebből az következik, hogy a sor- és tőtávolságot nem szabad túl nagyra tervezni, mert a nagy és széles fákban hosszú elágazásokat fogunk hagyni. A szűkebb térállásban a sajmeggy alanyú fák térben tartása ugyanakkor jó talajon nagy kihívást jelent és túl sok energiát kíván tőlünk. Nálunk a standard tőtávolság 2 m, amiből következik, hogy az elágazások hosszát nagyjából 1 méterben korlátoznunk kell, így tulajdonképpen egy darab cseresznyeszem sem lesz 1 méternél messzebb a központi tengelytől. A jól termékenyülő, illetve az öntermékeny fajták elágazásait kicsit rövidebbre, a gyengébben kötődő fajták elágazásait hosszabbra hagyhatjuk. A megfelelő sortávolság szintén az előbbi logikából, illetve a fák kívánt és lehetséges magasságából következik. A cseresznyefák fölé kiépített jég- és esővédelmi rendszerek általában maximálisan 3,5 méteres famagasságot engednek, illetve erről a magasságról a cseresznye még hatékonyan betakarítható önjáró állvánnyal. A szélességi körünkön érvényes nap beesési szögéből eredően ez a mi üzemünkben 4 méteres sortávolság alkalmazását jelenti (a fa maximális magassága = sortávolság – 0,5 m).

Cseresznyefa a 4. év tavaszán, a központi tengelyen megfelelő elágazásokkal

éves cseresznyeültetvény Gisela 5 alanyon

10 éves cseresznyeültetvény esővédő fóliával Gisela 5 és Piku 1 alanyon

A gyenge növekedésű alanyokkal jól kialakítható a magas karcsú orsó (TSA) művelési rendszer. A telepítést követő 4. vegetációs évben már teljes termést kapunk, a sajmeggy alanyú fákhoz képest a termőre fordulás 1-2 évvel gyorsabb. A telepítést követő első év feladata a megfelelő gyökérzet kialakulásának az elősegítése, a fákat csak kissé, 160-180 cm magasságban vágjuk vissza és a gyenge, illetve a nagyon erős elágazásokat távolítjuk el. A második vegetációs év tavaszán végzett rügy feletti bemetszés hatásaként szerencsés esetben akár 20-30 hajtást is kinevelhetünk a központi tengelyen. Ezek a 3. vegetációs évben berakódnak termőrügyekkel és ezek adják a következő évektől a termés gerincét.

Bal oldalon kétéves, jobb oldalon hároméves meggyfák Gisela 5 alanyon

Újfehértói fürtös meggyfák a 4. vegetációs ciklusban, Gisela 5 alanyon

Az alkalmazott művelési rendszerünkben a 1250 db fa/ha tőszámnál a 10-15 t/ha-os termés eléréséhez megfelelő gyümölcsméret esetén nem lesz szükség 10-12 folyóméter gyümölcstermő elágazásnál (15-20 db termőgally) többre, így akár már a 3. évben elkezdhetjük a fák ifjítását a felesleges elágazások csonkra történő visszavágásával. Fontos, hogy mindig egy-két évvel előre gondolkodjunk. Előre kell látnunk az elágazások felkopaszodási folyamatát, és még mielőtt ez a folyamat végbe menne ezeket visszavágással meg kell ifjítanunk. Ha elkésünk, nem lesz aktív rügy a csonkon, ami a termőalap elvesztését fogja jelenteni. Mivel a 4 évesnél idősebb elágazásokon már apróbb lehet a cseresznye, minden évben az elágazások 20%-át vissza kell vágni csonkra, amivel elérjük, hogy minden korcsoportból nagyjából egyforma darabszám legyen a fákon.

A gyenge növekedésű alanyokon való sikeres termesztés kulcsa a kiváló termőhely, a megfelelő évenkénti metszés, a tápanyag-utánpótlás és az öntözés. Ha ezeket megadjuk a gyümölcsfáknak, a gyenge növekedésű alanyon való termesztés működni fog. Az erősebb növekedésű alanyokkal ellentétben a termesztéstechnológiai műveleteink a vegetatív növekedés serkentésére irányulnak, nem a gyengítésére, ami a tapasztalataink szerint egyszerűbb és könnyebben gépesíthető.

Olcsóbb és hatékonyabb meggytermesztés

Az ipari meggytermesztésben a gyenge növekedésű alanyok használatának a célja nem a homogén és nagy gyümölcsméret elérése, valamint a kézi szüret hatékonyságának a növelése, hanem az olcsóbb és hatékonyabb termesztés. A gépi metszést hatékonyabban tudjuk alkalmazni, illetve a kiegészítő kézi korrekciós metszés egy elektromos kézi ollóval egyszerűen és gyorsabban elvégezhető. A kisebb és keskenyebb korona a vegyszeres rovar- és gombaölő szeres kezelések hatékonyságát növeli, ami különösen fontos a folyamatos növényvédőszer-hatóanyag kivonások és a klímaváltozás tükrében. Továbbá itt sem elhanyagolható az 1-2 évvel gyorsabb termőre fordulás.

A telepítést követően a cseresznyével ellentétben a gyenge növekedésű alanyon telepített meggyfákat erősen vissza kell vágni. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a 2. vegetációs év tavaszán is érdemes a csúcsi vesszőt enyhén visszavágni, különben a csúcsi vessző is berakódik termőrügyekkel és a csúcsi növekedés túlságosan lelassul mielőtt a fa elérné a végleges magasságát. A Gisela 5-ös alany rendkívül generatív, az ilyen alanyú meggyültetvény képes már a harmadik vegetációs évben akár 8-10 t/ha termést hozni, ami a koronaalakítás időszakában még nem kívánatos. A fák ugyanolyan hatékonyan betakaríthatók rázógéppel, mint a sajmeggy alanyú fák.

*

A legidősebb gyenge növekedésű alanyon telepített cseresznye- és meggyfáink már több mint tíz évesek. Eddig nem figyeltünk meg az átlagostól, illetve a várttól erősebb felkopaszodást. A vegetatív növekedés fenntartható, sőt megfigyeltük, hogy sokkal több aktív rügyet találunk a korona alsó és belső részeiben, mint a sajmeggy alanyú fák esetében. Valószínűleg ez a kisebb és keskenyebb koronából, illetve a túlzott hajtásnövekedés hiányából adódó jobb fényellátottságnak és az alany generatív tulajdonságának köszönhető.

A cikkhez kapcsolódó képeken az ültetvény részleteiről és egyes technológiai elemekről láthatnak felvételeket.

Fotó: Nemesnyik István