A gabonán áll, vagy bukik?

A 2017-es év, e tekintetben is túl magasra tette a lécet. A tavalyi szinthez képest az idei első félévben közel 2 millió tonnával kevesebb gabonát exportáltunk, holott az értékesítési átlagárak mintegy 20%-kal javultak. A kiegyenlítődés esélyét éppen a javuló értékesítési feltételek teremthetik meg, így nem zárható ki, hogy megismétlődhet a 2017-es rekord szintű agrárexport.

Felemás évkezdet (2018. első fele)

Agrárkivitelünk első félévi alakulását kétirányú mozgás határozta meg. Az összességében 2,5%-kal csökkenő agrárkivitel mögött 30%-ban a csökkenő, 70%-ban a növekvő kivitelt képező termékkörök húzódtak meg. Pozitívum, hogy elsősorban a feldolgozott termékek kivitele bővült és a feldolgozatlan, vagy alacsony feldolgozottsági fokú mezőgazdasági termékek exportja csökkent. Mindemellett meglepően drasztikus gabonaexport csökkenést tapasztalhattunk az év első felében, ami gyakorlatilag rányomta a bélyegét a teljes agrárkivitel idei alakulására. A nagyságrend sem mindennapi, hiszen a gabonaexport összességében mintegy a felére zuhant, miközben az értékesítési átlagárak közel 20%-kal javultak.

Hozzá kell tenni, hogy nem pusztán a gabonaexport csökkenése okolható a gyengébb teljesítményért, hiszen csökkent a cukor és a növényi, illetve állati zsír kivitel is, sőt a gabonán kívüli növényi termékexportunk is gyengélkedett, valamint az olajos mag kivitelben is volt némi visszaesés, azonban a csökkenő tételek legmarkánsabb, legfajsúlyosabb tételét a gabonaexport képezte. Kibontva némiképp a csökkenő export hátterét, a belső összefüggésekről az alábbiak mondhatók.

Optimizmusra ad azonban okot, hogy Európa nyugati felén szerényebb termést takarítottak be a gazdák, így a nemzetközi gabonaárak emelkedő tendenciát mutatnak. Így az év hátra lévő időszakában változhat a helyzet, javulhatnak a gabonaexport kondíciói, így felzárkózhat a mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel a bázist adó 2017-es szinthez.

A Nyugat-Európában tapasztalt súlyos aszály terményhiány készletszint-csökkenést okozhat, ami az exportlehetőségeinket javíthatná és ha egyéb korlátozó körülmény nem zavarná a piacot, akkor az exportunk bővülését eredményezhetné. Mindehhez, jelen ismereteink szerint az exportot ösztönző és az importot fékező, azaz drágító árfolyam-politika is társul a gyenge, illetve folyamatosan gyengülő nemzeti fizetőeszköz képében.

Kivitelünk 2018 első hat hónapjában az év elején tapasztalt stagnálást követően 2%-ot meghaladó csökkenés váltotta fel, aminek a hátterét érdemes termékpálya szinten is megvilágítani, ugyanis amennyiben a gabonaexport visszafogottabb indulásából adódó hatásokat kikapcsolnánk a 2018. évi évindulás értékeléséből, akkor számottevő exporttöbblet kialakulását is előrevetíthetnénk.

Nézzük a főbb statisztikai jellemzőket exportban és importban egyaránt az 1. táblázatban.

Az import 6%-os bővülésével szemben az exportunk 2,5%-kal csökkent az év első felében, ennek ellenére a külkereskedelmi mérleg továbbra is pozitív maradt, hiszen az exportárbevétel mintegy másfélszerese (1,49-szerese) a behozatali értéknek. A közeljövőre tekintve bíztató jel ugyanakkor, hogy a 2018. első félévi élelmiszergazdasági export a közel 20%-os visszaesést mutató és amúgy az agrárgazdasági kivitel 27%-át adó, tavaly még, időarányosan közel másfél milliárd eurót képviselő növényi termékek nélkül számolva közel 6%-os többletet mutatna. Az egyötödnyi részarányt képviselő élő állat és állati termék kivitel ugyanis mintegy 10, az ennél lényegesen fajsúlyosabb (45%-os súlyt reprezentáló) élelmiszerkészítmények, ital, dohánytermék kivitel pedig 6,4%-kal bővülne.

Ez utóbbi, vagyis a magasan feldolgozott mezőgazdasági termékek reprezentánsa, egyben a legjelentősebb exporttermék kört képviselő élelmiszerkészítmények, ital, dohány árufőcsoportba tartozó termékek kivitele idén, eleddig gyorsabb növekedési jellemzőkkel bírt, mint egy évvel korábban.

A gabonakivitelből származó árbevétel 32%-os visszaesése, a növényi és állati zsírexport 9%-os csökkenése és az olajos mag kivitel közel 6%-os mérséklődése áll elsősorban az időarányos 2,5%-os agrárexport csökkenés mögött (2. táblázat). E három termékkör közül a gabonafélék képezik a legfajsúlyosabb tényezőt. Tehát a gabonaexport második félévi esetleges meglódulása érdemi változásokat hozhat az agrár-külkereskedelem idei évi alakulásában.

Némi részlettel is szolgálva érdemes a gabonaexport belső szerkezetére is rátekinteni, hiszen például a búzaexport mind értékben, mind mennyiségben megfeleződött (3. táblázat, 1. ábra). Az 1,8 millió tonnás (1.782 ezer tonnás) export 2018 első félévére 908 ezer tonnára esett vissza. Értékben pedig a búzakivitel a 2017. első félévi 281 millió eurós árbevétele 156 millió euróra csökkent. Árpaexportunk idei első félévi mennyisége az tavalyi szintnek alig a 45%-a. A 2017. első félévi 329 ezer tonnás exportunk 2018 első félévében a 150 ezer tonnát sem érte el. Kukoricakivitelünk pedig a bázisszint szerinti 2,4 millió tonnáról 1,5 millió tonnára esett vissza. Az exportárbevétel értékben 531 millió euróról csökkent az idei 404 millió euróra.

1. ábra: Gabonaexport csökkenés mennyiségi oldala 2017 és 2018 első félévében

Ami pedig az olajos magok kivitelét illeti, visszaesés egyedül a repcemag exportot érintett, hiszen a 2017-es, első félévi 298,4 ezer tonnás kivitel 2018 első félévére 292,4 ezer tonnára csökkent, az exportárbevétel pedig 117,5 millió euróról 104,5 millió euróra esett. Ezzel szemben a napraforgómag-export meglódult. A kivitt mennyiség 164,8 ezer tonnáról közel 270 ezer tonnára, az export árbevétel pedig 106,3 millió euróról 123,4 millió euróra nőtt.

Szójabab kivitelünk ugyanakkor idén drasztikusan visszaesett. A tavalyi, első félévi 74 ezer tonnás export 19,7 ezer tonnára, azaz a bázisszint mintegy 27%-ára csökkent. (A 30,3 millió eurós exportárbevétel pedig 8,5 millió euróra esett.)

Az idei agrárexport alakulását pozitív irányba befolyásoló termékkörökre is érdemes némi figyelmet szentelni (4. táblázat).

Amennyiben a prosperáló kivitelt felmutató termékek, illetve termékkörök agrárexportunkon belüli súlyát nézzük, akkor közel 70%-os súlyarányt kapunk. Nem alaptalan tehát a feltételezés, hogy ha a gabonaexport nagyobb sebességi fokozatba kapcsol az év második felében, akkor nem lehetetlen a tavalyi rekord kiviteli érték megismétlése.

Összegzésként elmondható, hogy amennyire a 2017-es esztendő kiugróan jó exportnövekményét a gabona és gabonatermékek extra exportbővülésének köszönhette, úgy idén, legalább is az év első felében visszájára fordult a helyzet. A növényi termékek kivitelének mintegy 20%-os csökkenése, ezen belül a gabonatermékek kivitelének 35%-os visszaesése áll az idei, első félévi agrárkivitel 2,5%-os csökkenése mögött, holott idén a magyar gabona jobb árakon kel el a külpiacokon.

Agrárexportunk fő felvevő piacai

 Élelmiszertermékeink kivitelének zömét (82,6%-át) most is az unió belpiaca szívta fel. Ezen belül a régi tagállamok igényelték az unióba menő exportunk mintegy 60%-át, ami a korábbi tendencia folytatódására utal.

Az ázsiai piacok továbbra is gyengélkednek. Az exportcsökkenés mértéke azonban nem túlzottan jelentős. Ezzel szemben az afrikai piacokon 23, az amerikai piacokon pedig 57%-os az exportbővülés, jóllehet ezek a távoli piacok, nagyságrendjüknél fogva érdemben nem szólnak bele a magyar agrárexport alakulásába.

Az exportpiaci sorrendben előkelő helyeken lévő, az időarányos agrárexportot meghatározó piacaink túlnyomó többségben vigasztalan képet mutatnak (5. táblázat, 2. ábra). Az első három legjelentősebb piacunk ugyanis visszaesett.

2. ábra: Legjelentősebb exportpiacaink felvevő képességének alakulása

Bár az exportvisszaesés hátterét piacról piacra volna érdemes áttekinteni, de helyszűke miatt pusztán nagy általánosságban megközelítve azt mondhatjuk, hogy a negatív eredmény alapvetően a gabonaexport és egyes esetekben az olajos mag kivitel visszaesésének a lenyomata.

Példaként érdemes megemlíteni, hogy az olasz piac, mint a legjelentősebb gabona, főként kukorica felvevőnk idén 600 ezer tonnával vásárolt kevesebb gabonát tőlünk, mint egy évvel korábban. A németek pedig az előző évi gabonamennyiség alig egyharmadát, 424 ezer tonna helyett alig 141 ezer tonna gabonát vásároltak idén a magyar piacról.

Az első tíz legjelentősebb agrárkülpiacunk közül csak az osztrák, a szlovák, a cseh, a francia és a horvát piac bővült, azonban a pozitív folyamatok összességében még nem váltak túlsúlyossá.

Gabona nélkül számított export

A gabonaexport nélkül számított exportpiaci helyzetkép erre pregnáns bizonyítékkal szolgál, ugyanis a teljes, időarányos agrárexport, gabona nélkül számított exportárbevétele egyes frekventált külpiacaink esetében idén is prosperáló kivitelről árulkodna (6. táblázat, 3. ábra).

3. ábra: Gabonaexport nélkül számított kivitel HARMAD

A gabonaexport nélkül számított kivitel, ha fikció is, de rávilágít arra, hogy szerencsés második félév esetén a pozitív folyamatok megerősödésére számíthatunk.

Termékeink túlnyomó hányada ugyanis jól szerepelt az év első felében, elsősorban a gabonakivitel kimért alakulása okolható tehát a szerényebb agrárexportért. Hozzá kell tenni, hogy az olajos mag, a növényi és állati zsír, valamint a cukor és a halexport is gyengélkedett, de ezek közül a legnagyobb súlyt kétségtelenül a gabona képviselte.

Amennyiben az idei kalászos gabonakészlet mennyiségben és minőségben komolyabb exportárualapot képezne és az olajos magvak kivitele is meglódulna, látva a takarmánykukorica- és a napraforgóállomány relatíve jó állapotát, esélyünk lehet arra, hogy az év második felében a gabonaexport ledolgozza az év első felében kialakult hátrányt, annál is inkább mivel a gabonaárak számottevő emelkedésére számíthatunk.

Csüggedésre amúgy sem lenne különösebb ok, hiszen az elmúlt négy év külkereskedelmi statisztikai adatait összehasonlítva a 2018. első félévi exportteljesítménnyel, az idei félév a második legjobb teljesítménynek számít az elmúlt négy évben. „A hamutálca effektus” elkerülését segítendő álljanak itt az összehasonlító adatok (7. táblázat).

 Dr. Szabó Jenő agrárközgazdász
Budapest
Molnár Ilona agrármérnök
Budapest