Három új hazai nemesítésű rezisztens almafajta: Bellona, Damara és Isolda

Agrofórum Online

Az egykori Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén a ’90-es években indított rezisztencianemesítési program – mely később Corvinus Almanemesítési Program névvel vált ismertté – eredményeiből már négy multirezisztens (ʻArtemisz’, ʻCordelia’, ʻHesztia’, ʻRosmerta’) és két varasodásra toleráns fajta (ʻKarneol’ és ʻRodonit’) került be a termesztésbe.

E fajták bemutatására az Agrofórum korábbi lapszámaiban – 20 (Extra 28.), pp. 16-19; 25 (Extra 53.), pp. 20-23. került sor. A fajták szaporítási jogával rendelkező Balogh Faiskola (Újkígyós) adatai szerint 2018 májusáig több mint 70 üzemben telepítettek már ezekből a fajtákból. Tavaly a NÉBIH Növénytermesztési Igazgatóságának felterjesztése alapján a nemesítőműhelyből három új fajta (ʻBellona’, ʻDamara’, ʻIsolda’) állami elismerésére került sor.

A gyümölcsök fogyasztási érettsége és tárolhatósága alapján e fajták a tartós tárolásra is alkalmas őszi, illetve téli fajtákhoz sorolhatók. Itt jegyzem meg, hogy varasodásrezisztens fajtáknál a gombaölő szerek teljes kiküszöbölése miatt tárolási romlóhibákkal kell számolni, tartós tárolásnál ezért mindenképpen ajánlatos a Smart Fresh technológia alkalmazása. S mivel az érésgátló készítmények a tárolóban az utóérést akadályozzák, ezt a gyümölcsök szedési időpontjának megválasztásánál mindenképpen figyelembe kell venni. Biotermesztésnél ajánlatos a növény kondicionálását is biztosító készítmények használata.

Érési idő

A három fajta közül a tipikus bikolor küllemű ʻIsolda’ érik legkorábban.

A bikolor típusú ʻIsolda’ gyümölcsei

Zalaszántón szeptember második dekádjában szüreteltük a gyümölcsét, mely az édes almát kedvelőknek közvetlenül szedés után vagy tartós tárolást követően friss fogyasztásra ajánlott. Érésben ezt követi a ʻDamara’, mely Zalaszántón a ʻJonagored’-del azonos időszakban, szeptember utolsó dekádjában szedhető. Gyümölcse kettős hasznosítású, friss étkezésre a savas almát kedvelőknek ajánlott, s beltartalmi értékei alapján lé- vagy sűrítménygyártásra is javasolható.

A ʻDamara’ gyümölcsei friss piacra és feldolgozásra is alkalmasak

A ʻBellona’ harmonikus ízű gyümölcse nagyon hamar színeződik, de az optimális szedési érettséget Zalaszántón csak október első napjaiban érte el, s így az ʻIdared’-del egyidőben szüreteltük. Túl korai szedés esetén magházbarnulás jelentkezhet a tárolóban.

A ʻBellona’ igazi téli alma

A gyümölcsök főbb minőségi jellemzői és egészségvédő értékei az 1. táblázatban találhatók.

Fajta Hús-keménység Refrakció Titrálható sav Pektin Polifenol FRAP
(kg/cm2) (%) (%) (%) (mg GS/l) (mM AS/l)
2013-2015 2015
Damara 7,5 13,6 0,7 0,66 219 0,2
Isolda 5,2 14,5 0,5 0,55 295 0,4
Bellona 6,3 14,3 0,6 0,44 319 0,7
Schnitzer Gala 7,2 12,9 0,5 0,18 167 0,4
Idared 5,5 12,8 0,6 0,59 184 0,6
1. táblázat Az új fajták és két ismert árufajta gyümölcseinek beltartalmi értékei

Növekedési erély

Mindhárom fajta korán fordult termőre, s a túlkötődésre való hajlam miatt a szakszerű termésszabályozás elengedhetetlen. A ʻBellona’ növekedési erélye közepes.

A ʻBellona’ fái a második évben

A termőre fordulás időszakában ennél kicsivel erősebb a ʻDamara’, de később mérséklődik a növekedése.

A ʻDamara’ a második éves ültetvényben

Zalaszántón az ʻIsolda’ fái voltak a legerősebbek, de M.9 alanyon ezek is könnyen kezelhetőnek bizonyultak.

Az ʻIsolda’ fái a második évben

A fák növekedési tulajdonságai az intenzív termesztés szempontjából is kedvezőek, mint ahogy ezt a zalaszántói tesztelő ültetvényben a fák negyedik nyaras korában készült kép is bizonyítja.

Negyedik nyaras ʻBellona’ fák M.9 alanyon

Genetikai védeleme

E fajták rezisztensek a varasodásra, s emellett a tűzelhalással és a lisztharmattal szemben is sikerült rezisztenciát, illetve toleranciát kialakítani.

A varasodással szembeni ellenállóság vonatkozásában az új fajtákban is több rezisztenciagént sikerült felhalmozni. A varasodásrezisztenciáért felelős fő R génekhez kapcsolt markerallélok bevonásával mindhárom fajtában igazolódott a Vf rezisztenciagén jelenléte, méghozzá a ʻBellona’ és a ʻDamara’ e génre homozigóta. Emellett a további leghatásosabb fő R gének közül a ʻDamara’ a Vh4, a ʻBellona’ pedig a Vh2 vagy Vh8 allélt (a pontosításhoz újabb markerezésre van szükség) is hordozza.

Továbbá mindhárom fajtában azonosítottuk az efemer Vg gént, mely bizonyos rasszokkal szemben a hatásosabb gének rezisztenciáját képes erősíteni. Tudvalévő, hogy a venturiás varasodást előidéző Venturia inaequalis (Cke./Wint.) kórokozó változásra való képessége miatt kerülni kell az azonos rezisztenciagént hordozó fajták egyazon táblába való telepítését. Az újabb rasszok megjelenését az ilyen több rezisztenciagénnel rendelkező fajtákkal lehet megelőzni. Tehát e fajtáknak nemcsak önállóan vagy a többi magyar fajtával együtt, hanem a jobbára csak a Vf génnel rendelkező külföldi rezisztens fajtákkal társítva is fontos szerepe lehet a hazai ültetvényekben.

A tűzelhalással szembeni ellenállóságot nemcsak genetikai markerezéssel követtük, hanem izolált körülmények között, mesterséges fertőzéseket követően a virágok és a hajtások fogékonyságát is teszteltük. Mivel a két növényi szervnél mutatkozó fogékonyság között nincs erős korreláció, ezért volt szükség mindkettő vizsgálatba vonására. Az Erwinia amylovora (Burill.) baktérium törzskeverék szuszpenzióval történő inokuláció után a legnagyobb ellenállóságot a ʻBellona’ fajtánál tapasztaltuk, hisz mind a virágok, mind a hajtások fogékonyságára vonatkozó több éves adatok alapján az R (rezisztens) kategóriába sorolódott. Az ʻIsolda’ a virágok és a hajtások fertőzöttsége szerint is MR (mérsékelten rezisztens) minősítést kapott. A ʻDamara’ hajtásainak ellenállósága ugyancsak mérsékelten rezisztensnek bizonyult, de a virágok nagyobb sebezhetősége miatt e vonatkozásban csak mérsékelten fogékonynak (MS) tekinthető.

A hajtások tűzelhalás rezisztenciájához/toleranciájához kapcsolt QTL-ek markerezéssel történő azonosítása lényegében a fenotípusra vonatkozó előbbi eredményekkel volt összefüggésben. A ʻBellona’ kimagasló ellenállósága mögött a nagy hatású FBF7 mellett további két gyengébb hatású QTL áll (FLO5 és FLO10). Az ʻIsolda’ fajtánál a nagy hatású FBF7 mellett az FLO5 játszik egyfajta additív szerepet. A ʻDamara’ fajtában egy másik nagy hatású QTL-t (FB_MF), s ezen túl a gyengébb hatású FLO10 igazolódott.

A fák lisztharmattal való fertőzöttségének Soroksáron és Zalaszántón történő több éves vizsgálata alapján az ʻIsolda’ bizonyult a legellenállóbbnak. A ʻBellona’ a mérsékelten rezisztens csoportba sorolható, s az eddigi tapasztalatok szerint a kisebb mértékű fertőzés mechanikai védekezéssel teljes mértékben kivédhető. A ʻDamara’ a mérsékelten fogékony minősítést érdemelte ki, s ennél a nagyon erős fertőzési nyomás esetén szükség lehet némi vegyszeres védekezésre.

Ezek a minimális permetezést igénylő, szermaradvány-mentes árut biztosító fajták a hagyományos fajtákhoz képest 60–70%-kal alacsonyabb növényvédelmi költséggel termeszthetők. Tehát nemcsak integrált termesztésre, hanem biotermesztésre is alkalmasak. A NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Velencei Virológiai Laboratóriumának vizsgálata alapján a ʻBellona’ és ʻIsolda’ vírusmentesnek bizonyult, a ʻDamara’ esetében a vírusmentesítés elindítására van szükség.

A fajtafenntartói joggal a nemesítői műhely jogutódja, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Gyümölcstermő Növények Tanszéke rendelkezik.

Fotó: A szerző felvételei

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen

Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420