Az egykori Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén a ’90-es években indított rezisztencianemesítési program – mely később Corvinus Almanemesítési Program névvel vált ismertté – eredményeiből már négy multirezisztens (ʻArtemisz’, ʻCordelia’, ʻHesztia’, ʻRosmerta’) és két varasodásra toleráns fajta (ʻKarneol’ és ʻRodonit’) került be a termesztésbe.
E fajták bemutatására az Agrofórum korábbi lapszámaiban – 20 (Extra 28.), pp. 16-19; 25 (Extra 53.), pp. 20-23. került sor. A fajták szaporítási jogával rendelkező Balogh Faiskola (Újkígyós) adatai szerint 2018 májusáig több mint 70 üzemben telepítettek már ezekből a fajtákból. Tavaly a NÉBIH Növénytermesztési Igazgatóságának felterjesztése alapján a nemesítőműhelyből három új fajta (ʻBellona’, ʻDamara’, ʻIsolda’) állami elismerésére került sor.
A gyümölcsök fogyasztási érettsége és tárolhatósága alapján e fajták a tartós tárolásra is alkalmas őszi, illetve téli fajtákhoz sorolhatók. Itt jegyzem meg, hogy varasodásrezisztens fajtáknál a gombaölő szerek teljes kiküszöbölése miatt tárolási romlóhibákkal kell számolni, tartós tárolásnál ezért mindenképpen ajánlatos a Smart Fresh technológia alkalmazása. S mivel az érésgátló készítmények a tárolóban az utóérést akadályozzák, ezt a gyümölcsök szedési időpontjának megválasztásánál mindenképpen figyelembe kell venni. Biotermesztésnél ajánlatos a növény kondicionálását is biztosító készítmények használata.
Érési idő
A három fajta közül a tipikus bikolor küllemű ʻIsolda’ érik legkorábban.
Zalaszántón szeptember második dekádjában szüreteltük a gyümölcsét, mely az édes almát kedvelőknek közvetlenül szedés után vagy tartós tárolást követően friss fogyasztásra ajánlott. Érésben ezt követi a ʻDamara’, mely Zalaszántón a ʻJonagored’-del azonos időszakban, szeptember utolsó dekádjában szedhető. Gyümölcse kettős hasznosítású, friss étkezésre a savas almát kedvelőknek ajánlott, s beltartalmi értékei alapján lé- vagy sűrítménygyártásra is javasolható.
A ʻBellona’ harmonikus ízű gyümölcse nagyon hamar színeződik, de az optimális szedési érettséget Zalaszántón csak október első napjaiban érte el, s így az ʻIdared’-del egyidőben szüreteltük. Túl korai szedés esetén magházbarnulás jelentkezhet a tárolóban.
A gyümölcsök főbb minőségi jellemzői és egészségvédő értékei az 1. táblázatban találhatók.
Fajta | Hús-keménység | Refrakció | Titrálható sav | Pektin | Polifenol | FRAP |
(kg/cm2) | (%) | (%) | (%) | (mg GS/l) | (mM AS/l) | |
2013-2015 | 2015 | |||||
Damara | 7,5 | 13,6 | 0,7 | 0,66 | 219 | 0,2 |
Isolda | 5,2 | 14,5 | 0,5 | 0,55 | 295 | 0,4 |
Bellona | 6,3 | 14,3 | 0,6 | 0,44 | 319 | 0,7 |
Schnitzer Gala | 7,2 | 12,9 | 0,5 | 0,18 | 167 | 0,4 |
Idared | 5,5 | 12,8 | 0,6 | 0,59 | 184 | 0,6 |
1. táblázat Az új fajták és két ismert árufajta gyümölcseinek beltartalmi értékei |
Növekedési erély
Mindhárom fajta korán fordult termőre, s a túlkötődésre való hajlam miatt a szakszerű termésszabályozás elengedhetetlen. A ʻBellona’ növekedési erélye közepes.
A termőre fordulás időszakában ennél kicsivel erősebb a ʻDamara’, de később mérséklődik a növekedése.
Zalaszántón az ʻIsolda’ fái voltak a legerősebbek, de M.9 alanyon ezek is könnyen kezelhetőnek bizonyultak.
A fák növekedési tulajdonságai az intenzív termesztés szempontjából is kedvezőek, mint ahogy ezt a zalaszántói tesztelő ültetvényben a fák negyedik nyaras korában készült kép is bizonyítja.
Genetikai védeleme
E fajták rezisztensek a varasodásra, s emellett a tűzelhalással és a lisztharmattal szemben is sikerült rezisztenciát, illetve toleranciát kialakítani.
A varasodással szembeni ellenállóság vonatkozásában az új fajtákban is több rezisztenciagént sikerült felhalmozni. A varasodásrezisztenciáért felelős fő R génekhez kapcsolt markerallélok bevonásával mindhárom fajtában igazolódott a Vf rezisztenciagén jelenléte, méghozzá a ʻBellona’ és a ʻDamara’ e génre homozigóta. Emellett a további leghatásosabb fő R gének közül a ʻDamara’ a Vh4, a ʻBellona’ pedig a Vh2 vagy Vh8 allélt (a pontosításhoz újabb markerezésre van szükség) is hordozza.
Továbbá mindhárom fajtában azonosítottuk az efemer Vg gént, mely bizonyos rasszokkal szemben a hatásosabb gének rezisztenciáját képes erősíteni. Tudvalévő, hogy a venturiás varasodást előidéző Venturia inaequalis (Cke./Wint.) kórokozó változásra való képessége miatt kerülni kell az azonos rezisztenciagént hordozó fajták egyazon táblába való telepítését. Az újabb rasszok megjelenését az ilyen több rezisztenciagénnel rendelkező fajtákkal lehet megelőzni. Tehát e fajtáknak nemcsak önállóan vagy a többi magyar fajtával együtt, hanem a jobbára csak a Vf génnel rendelkező külföldi rezisztens fajtákkal társítva is fontos szerepe lehet a hazai ültetvényekben.
A tűzelhalással szembeni ellenállóságot nemcsak genetikai markerezéssel követtük, hanem izolált körülmények között, mesterséges fertőzéseket követően a virágok és a hajtások fogékonyságát is teszteltük. Mivel a két növényi szervnél mutatkozó fogékonyság között nincs erős korreláció, ezért volt szükség mindkettő vizsgálatba vonására. Az Erwinia amylovora (Burill.) baktérium törzskeverék szuszpenzióval történő inokuláció után a legnagyobb ellenállóságot a ʻBellona’ fajtánál tapasztaltuk, hisz mind a virágok, mind a hajtások fogékonyságára vonatkozó több éves adatok alapján az R (rezisztens) kategóriába sorolódott. Az ʻIsolda’ a virágok és a hajtások fertőzöttsége szerint is MR (mérsékelten rezisztens) minősítést kapott. A ʻDamara’ hajtásainak ellenállósága ugyancsak mérsékelten rezisztensnek bizonyult, de a virágok nagyobb sebezhetősége miatt e vonatkozásban csak mérsékelten fogékonynak (MS) tekinthető.
A hajtások tűzelhalás rezisztenciájához/toleranciájához kapcsolt QTL-ek markerezéssel történő azonosítása lényegében a fenotípusra vonatkozó előbbi eredményekkel volt összefüggésben. A ʻBellona’ kimagasló ellenállósága mögött a nagy hatású FBF7 mellett további két gyengébb hatású QTL áll (FLO5 és FLO10). Az ʻIsolda’ fajtánál a nagy hatású FBF7 mellett az FLO5 játszik egyfajta additív szerepet. A ʻDamara’ fajtában egy másik nagy hatású QTL-t (FB_MF), s ezen túl a gyengébb hatású FLO10 igazolódott.
A fák lisztharmattal való fertőzöttségének Soroksáron és Zalaszántón történő több éves vizsgálata alapján az ʻIsolda’ bizonyult a legellenállóbbnak. A ʻBellona’ a mérsékelten rezisztens csoportba sorolható, s az eddigi tapasztalatok szerint a kisebb mértékű fertőzés mechanikai védekezéssel teljes mértékben kivédhető. A ʻDamara’ a mérsékelten fogékony minősítést érdemelte ki, s ennél a nagyon erős fertőzési nyomás esetén szükség lehet némi vegyszeres védekezésre.
Ezek a minimális permetezést igénylő, szermaradvány-mentes árut biztosító fajták a hagyományos fajtákhoz képest 60–70%-kal alacsonyabb növényvédelmi költséggel termeszthetők. Tehát nemcsak integrált termesztésre, hanem biotermesztésre is alkalmasak. A NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Velencei Virológiai Laboratóriumának vizsgálata alapján a ʻBellona’ és ʻIsolda’ vírusmentesnek bizonyult, a ʻDamara’ esetében a vírusmentesítés elindítására van szükség.
A fajtafenntartói joggal a nemesítői műhely jogutódja, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Gyümölcstermő Növények Tanszéke rendelkezik.
Fotó: A szerző felvételei