Oda teszi a magot, ahova beállítottuk

Agrofórum Online

A Farmet márka már régóta jelen van talajművelő és vetőgépeivel Magyarországon, de talán kevésbé ismert, mint a „nagy” versenytársak. Épp ezért is örültünk, hogy most egy ilyen, nevezetesen a Farmet Falcon PRO 4 moduláris rendszerű, pneumatikus vetőgép bemutatására kerülhet sor. Jászfelsőszentgyörgyön jártunk, a Felsőszentgyörgyi Kft.-nél, ahol Szabó János ügyvezetőt kérdeztük a tapasztalatokról, mivel 2017 óta használnak ilyen típust. Először persze szokásosan a gazdaság rövid bemutatására kértük.

Épp ezért is örültünk, hogy most egy ilyen, nevezetesen a Farmet Falcon PRO 4 moduláris rendszerű, pneumatikus vetőgép bemutatására kerülhet sor. Jászfelsőszentgyörgyön jártunk, a Felsőszentgyörgyi Kft.-nél, ahol Szabó János ügyvezetőt kérdeztük a tapasztalatokról, mivel 2017 óta használnak ilyen típust. Először persze szokásosan a gazdaság rövid bemutatására kértük.

A Felsőszentgyörgyi Kft. 2013-ban átalakulással jött létre, szövetkezeti formából ugyanazzal a tulajdonosi körrel, ami jelenleg 29 fő. Abszolút többsége nincsen senkinek, így egyszemélyi ügyvezetői döntéssel történik minden, de az éves taggyűlés kontrollálja az ügyvezető munkáját. Az idei évtől sajnos csak 700 ha-on tudunk gazdálkodni, ezek bérelt területek; ami saját érdekeltségi körünkbe tartozik az kb. 250 ha, a többi külsősöktől származik. Alapvetően növénytermesztéssel foglalkozunk, de van egy 100 db-os hízómarha állományunk is, mely számára alapanyagot állítunk elő.

Növénytermesztésünk fő növényei az őszi búza, kukorica, napraforgó, repce és szója, valamint folyamatosan igyekszünk fejleszteni a vetőmag-előállítást: hibridkukoricát termesztünk öntözött körülmények között, emellett szója és búza vetőmagot is termesztünk. A területeink szerkezetük szerint nagy heterogenitást mutatnak, a homokos, agyagos-vályogos talajtól a szikig minden megtalálható itt. A domborzat is elég változatos ezen a vidéken, így igen nagy kihívást jelent a növénytermesztői munka, de szakértelemmel próbálunk megfelelni a kihívásoknak.

A dolgozói létszám 21 fő, a kollégáim minden területen jól képzett szakemberek. Én magam a műszaki területen igyekszem ellátni a feladatokat, illetve a beruházások tervezése, a jelentősebb beszerzések bonyolítása – beleértve az energiahordozók szerződéseinek a megkötése is – a munkámhoz tartozik. Azért minden ágazatnak van egy önálló vezetője is, mint például a növénytermesztésnek, vagy a műszaki résznek is. A saját magunk részére végzett munkák mellett, jelentős szolgáltatást is végzünk külsősöknek, a vetéstől a betakarításig és a betárolástól az értékesítésig, amire igény mutatkozik. Igen jó kapcsolatot ápolunk a környékbeli gazdákkal. A gépparkunk újszerűnek mondható. Éves szinten úgy 400-500 milliós árbevételünk van, szerény nyereség mellett – mondta el az ügyvezető.

Szabó János a Felsőszentgyörgyi Kft. ügyvezetője, a Farmet Falcon PRO 4 pneumatikus vetőgéppel

Igen széles választék található az ilyen kialakítású mulcsvetőgépekből. Miért esett a választás pont a Farmetra és miért pont a Falconra?

Korábban vásároltunk egy Farmet márkájú tavaszi magágykészítőt, az ANDEST-2005 Bt.-től pedig szereztünk már be több gépet és a közelünkben lévő szolnoki telephelyük kereskedőjével, Nagy Lajos úrral az előző vásárlásaink során korrekt, jó kapcsolat alakult ki. Ő 2016 őszén felajánlotta, hogy idehoz egy Farmet Falcon Pro demó vetőgépet, ugyanis ők lettek a kereskedői az év januárjától a Farmet gépeknek. A próba jól sikerült, annál is inkább, mivel előtte 2 db 4 m-es IH vetőgéppel vetettünk, amihez 2 fő traktoros, 2 fő kiszolgáló és egy rakodógép-kezelő kellett, mi viszont kerestünk egy kevesebb kezelő és kiszolgáló személyzetet igénylő, hatékonyabb megoldást, így kapóra jött ez a lehetőség. A vetés utáni kelés pedig önmagáért beszélt, így nem is nagyon néztem körül ezen a területen, egy ilyen gépet választottam. Volt azért más tapasztalatom is, mert a településen van egy

A gép kiválasztásánál meghatározó tényező volt az egybefüggő, nagyobb területek hiánya és az, hogy 150 LE-s vető traktor állt rendelkezésre

másik konkurens gép, amiről begyűjtöttem a tapasztalatokat és a munkája nem nyerte el a tetszésemet. Másrészt a vonóerőigénye is jóval nagyobb, mint a mi gépünknek, ami egy 150 LE-s John Deere traktorral üzemel, és ami nekünk erre a célra rendelkezésre állt. A Farmetnek többféle vetőgépe is van, így mérlegelnem kellett, hogy melyiket válasszam, de a mi igényeinknek a Falcon PRO 4 m-es fix kialakítású felelt meg a legjobban.

Miért a 4 m-es munkaszélességű és miért a fix vázú került megvásárlásra?

Nincs hozzá erőgépünk, amivel vontassuk, mert pont abban az időszakban, amikor vetni kell, akkor a nagy traktorunk talaj-előkészítést végez, könnyen mozog a dűlőutakon és a területeink tagoltsága is befolyásolta a döntésünket. Viszonylag kevés az egybefüggő, nagy táblánk. Közúton csak nagyon keveset kell közlekednünk – egyébként fel van szerelve minden ilyen típusú mozgáshoz szükséges világítással. Azért is választottuk a fix kivitelt, mert a területeink közel vannak és a közlekedésben nem jelent problémát ez a megoldás, másrészt egy 7 m-es kinyúlású teleszkópos rakodóval töltjük fel, ami miatt sem volt szükség az összecsukható változatra. Amire viszont feltétlen figyelni kell, hogy töltött magtartállyal nem szabad sem dűlő, sem közúton közlekedni.

A 4 m-es, fix vázú gép nem okoz gondot a közlekedésben, mert keveset járnak közúton

Milyen a vetőgép felépítése?

Mivel ez egy modulárisan felépíthető vetőgép, mindenki a maga igénye alapján állíthatja össze a különböző egységekből a gépet. Mi egy rövidtárcsa sort választottunk művelőelemnek, ezt követi a nagyméretű, a teljes munkaszélességben elhelyezett tömörítő keréksor, mely egyben a közlekedésben is szerepet vállal. Ezt követi a 150 mm-es sortávolságra beállított, duplatárcsás vetőcsoroszlyákkal és gumi tömörítő kerekekkel ellátott 4 m-es fix vetőegység, a pneumatikus elosztódobbal. A tárcsasor és tömörítő keréksor felett az együregű, 3600 literes magtartály, a széles, jól megközelíthető és használható töltőállás helyezkedik el.

Nem választottuk a vetéssel egy menetben történő műtrágya-kijuttatást, a kétüregű tartályt, mert logisztikailag túl bonyolultnak találtuk a mi körülményeink között ezt a feladatot. Van még egy nagyon fontos elem, a traktorfülkében elhelyezhető, ISOBUS kezelésére is alkalmas, Müller BASIC terminál, mellyel a művelőnyom kialakítás is megvalósítható, csakúgy, mint a precíziós vetés.

A moduláris rendszer előnye, hogy mindenki a számára legjobban megfelelő gépet tudja kialakítani és szinte minden technológiában alkalmazható

Milyen növények vetésére használják?

A búzát, a repcét, a szóját mind ezzel vetjük, de lucernával is kipróbáltuk, ami nagyon bevált, így az idén további 50 ha-on telepítjük ezt a pillangós növényt. A repcét 30 cm-es, míg a szóját 45 cm-es sortávval – a tapasztalatunk szerint nem volt terméskiesés, viszont így már meg tudtuk kultivátorozni, –, ezért is választottuk alapbeállításként a 15 cm-es gabonasortávot. Nem használjuk a nyomjelzőt, mert RTK jel segítségével dolgozunk, így a csatlakozó soroknál sincs gondunk. Árpa vetésére még nem volt igény, de természetesen azt is ezzel a géppel oldanánk meg, csak úgy, mint a vetőmagborsót, de azt már nem termelünk.

Most reggel voltunk a kollégákkal határszemlén és nagyon szépek a vetéseink, igaz igyekeztünk mindent időben elvetni. Szerencsénkre jókor kaptunk csapadékot, így az őszi aszályos időjárás nem befolyásolta a növényeinket. Nagy hatékonysággal dolgozik a vetőgép, mert kimegy reggel a területre, a rakodógép kihúz egy pótkocsit a Big Bag zsákokkal, abból egyet beletölt a magtartályba és ezzel délig el is dolgozik. Egy 10 órás műszakban csak két-háromszor kell feltölteni és ugyanazt a teljesítményt hozza, mint a régebbi, 2 db IH vetőgépünk együttesen – 30 ha-t simán elvet, mindezt egy gépkezelővel.

A vetés minősége sokakat meggyőzött már a gép képességeiről (A kép Farmet Falcon vetés utáni kelését mutatja, de nem a riport helyszínén készült.)

Milyen talajmunkákat végeznek vetés előtt?

Mi jellemzően őszi mélyszántást végzünk, de a napraforgó után nem szoktunk szántani – ami után vetjük a kalászosokat – csak egy aprítóhengerrel lezúzzuk a szárat, majd az időjárástól függően rövid, vagy nehéztárcsázást végzünk. A rövidtárcsa után van tömörítőhenger, de a nehéztárcsa után nincsen, így a vetés előtt közvetlenül egy Güttler típusú hengerrel dolgoztuk még meg a talajt, amivel a rögöket szét tudtuk zúzni, mivel nem akartuk a vetőgépet károsítani. Ugyanis a rövidtárcsázásra esélyünk sem volt tavaly, a nagy szárazság miatt. A vetést követően pedig még egy hengerezést végeztünk. A mi talajaink, ahogy már előzőekben is említettem igen heterogének és nehéz jó magágyat készítenünk. A szélsőséges időjárási körülmények miatt, pedig egy kis többletráfordításra kényszerültünk.

Normál esetben a vetés után sem szoktunk hengerezni, inkább a tavaszi időszakban tesszük ezt meg, a műtrágyaszórás után. A tavasziak alá mélyszántást végzünk, amit simítózunk, majd egy kompaktorral magágyat készítünk. Ez lesz a technológia a lucernavetés előtt. A szóját később, május közepén, végén vetjük, ahhoz asztal simaságú területre van szükség a betakarítás miatt, így valószínűleg az előtt kétszer is fogunk kompaktorozni. Tisztában vagyok azzal, hogy ez valójában egy direktvetőgép, de nagyon sokan, így mi sem használtuk ki eddig ezt a funkcióját. Tavaly kipróbáltuk 30 ha-on, szója után, csak a vetőgép munkájára alapozva a búzavetést, és azt tapasztaltuk, hogy működik. Így ezek után már ebben a termesztési technológiában nem fogunk semmilyen más talajmunkát végezni vetés előtt, ettől jelentős költségcsökkenést remélünk.

Az is igaz, hogy szója után nem egy agyontaposott talajállapot marad, mivel a vetés után csupán egyszer megyünk bele gyomirtás miatt, és utána már csak a betakarítás marad, normál esetben. Más kultúrák esetében, mondjuk egy napraforgó után, talán még jó lehet az általunk választott tárcsasor, ami 10 cm mélységig képes a talajt átdolgozni, de egy eléggé szármaradványos kukoricatarlóban már nem hinném, hogy működne ez a megoldás. Amit még szeretnék elmondani az az, hogy a traktor nyomában nem kell nyomlazítót használni, mert a tárcsasor úgy van kialakítva, hogy mélyebbre lehet beállítani a kerekek után, a gumi „hengersor” pedig egyformán tömöríti le a talajt a vetőegység előtt, a 26 db, duplatárcsás csoroszlya közti ejtőcsőből pedig szépen beleesik a mag a magárokba, amit az utána jövő tömörítőkerék letömörít.

Mivel a Falcon PRO egy direktvetőgép, így közvetlenül a tarlóba is vethetünk vele

Milyen magmennyiségekkel történtek a különböző vetések?

Búzák esetében fajtafüggő és a technológia is befolyásolja, de általában 200-250 kg/ha mennyiségeket vetünk, kivéve, ha késői fajtáról van szó, mert akkor 280 kg/ha-ról is beszélhetünk. Tavaly ősszel egy fajtakísérlet keretében 75-80 kg/ha-ral is vetettünk hibridbúzát; a repcét általában 3 kg/ha, a lucernát pedig 15 kg/ha beállítással. Az egy csoroszlyára eső nyomást 0-120 kg között lehet beállítani, a hidraulikával tudjuk ezt megtenni, a traktorfülkéből pedig ellenőrizni tudjuk egy nyomásmérő segítségével, ami a vetőgép elején található. A vetésmélység mechanikusan, cm-enként állítható 1-10 cm között. 

A csoroszlyanyomás hidraulikusan, folyamatosan állítható, a traktor fülkéjéből közvetlenül ellenőrizhető

A vetés mélysége mechanikusan, cm-enként, egyszerűen állítható

A beszélgetésünk kapcsán felmerült a precíziós vetés lehetősége. Mit tud erről elmondani?

Igen, szeretnénk ezt a technológiát bevezetni, most kezdtünk el ebben a témában jobban elmerülni. Szoros kapcsolatunk van egy nagy integrátorral, akinek a rendszerét vásároltuk meg, ezzel együtt a nagy gépeinket is tőlük szerezzük be. Jelenleg a precíziós gazdálkodáshoz elengedhetetlen talaj-mintavételezés folyik. A következő lépésként a differenciált műtrágya-kijuttatás van tervbe véve, ezt követően pedig már a tőszám szerinti vetést kezdenénk el, első körben a kapásnövényeknél; és ha kedvezőek lesznek a tapasztalatok, akkor a gabonák esetében is. Úgy tudom ez a vetőgép alkalmas erre a feladatra is. A heterogén tábláink miatt ettől a megoldástól jelentős termésmennyiség-növekedést remélünk és azt, hogy csak oda kerüljön több mag és műtrágya, ahova szükséges.

Az eddigi tapasztalatok alapján van-e olyan egység a modulokból, amit érdemes lenne megvenni, amivel tovább bővíthető a vetőgép kihasználtsága?

Teljes mértékben elégedett vagyok ezzel a felszereltséggel és kialakítással, de mivel a mostani vetőegység helyére felfüggeszthető a Farmet által gyártott szemenkénti vetőegység is, így elgondolkodtunk azon, hogy ezzel egészítenénk ki a gépet. Ebben az esetben, mivel a vetőkocsikon van már magtartály, a központi egység műtrágyatárolóként funkcionál és azt a vetéssel egy menetben lehetne kiszórni a mag két oldalára. Megjegyzem, jelenleg a szemenkénti vetőgépünkön ugyan van 2 db 400 l-es műtrágyatartály, de a logisztika nehézségei miatt, csak mikrogranulátumot szórunk és a műtrágyát külön géppel juttatjuk ki a területre.

Mivel sok elaprózott táblánk van, így aztán elvetettük ezt a lehetőséget, mert elég nehézkes lenne vele a közlekedés, főleg a forgóknál, mivel csak a vetőgép 9 m hosszú és még hozzá adódik a traktor hossza is. Másrészt, igaz, hogy a RTK-val szép egyenesen lehet vetni, viszont egy ilyen szerelvénynek a vége óhatatlanul egy kis oldalra történő „sétálást” produkálhat, ami kellemetlen a csatlakozó soroknál egy 6-soros gép esetében, mivel a kukorica vágóasztalunk 8-soros. Valószínűleg ugyanebben a kivitelben rendelném meg most is. Ár/érték arányban szerintem nagyon jó pozícióban van a Farmet Falcon PRO 4.

Amennyiben a vetőgépet kapásnövények vetésére is szeretnék használni, úgy csatlakoztatható hozzá a Farmet által gyártott szemenkénti vetőegység is

Mennyire egyszerű a Falcon beállítása?

Nagyon ügyes és megbízható gépkezelője van a vetőgépnek, de ennek ellenére én is mindig részt veszek a leforgatási próbákon, mert látni szeretném, hogy minden úgy van, ahogy terveztük. Csak néhány gombnyomás a terminálon és elindul a leforgatás, de előtte még mechanikusan, egy táblázat alapján el kell végezni a beállítást a magadagoló egységnél. Ezt megtesszük, majd még egyszer kontrolláljuk és kész is – ez kb. 15 percet vesz igénybe. Van hozzá gyárilag egy mérleg és egy kis zsák is, ami segítség ennél a folyamatnál. Arra azért mindenképp érdemes odafigyelni, hogy milyen sebességtartomány az, ahol ezt a mennyiséget tartani tudja.

A vetőgép ISOBUS-os vezérlésű, így egyszerűek a beállítások. A traktor saját monitorján is van ISOBUS beállítási lehetőség, de azon csak a GPS vezérlés és nyomvonal kontroll történik, mi egyszerűbbnek tartjuk, hogy a vetőgép terminálját használjuk erre a célra.

A vetésmennyiség beállítása egyszerűen és könnyű hozzáférhetőséggel elvégezhető

Mit lehet vezérelni a vetőgép termináljáról?

Vezérli a nyomjelzőt (ha szükséges), kezeli a művelőnyom automatikát, mutatja a ventilátor-fordulatszámot, vetőcsövenként a szenzorokat, ezzel is kontrollálva az eltömődéseket, ennek az érzékenysége is állítható. Kisebb magoknál finomabbra, nagyobb magok esetén erősebbre kell állítani. A leforgatási próbát is innen vezéreljük, a kapott adatokat itt rögzíti, illetve innét lehet más alkalommal is előhívni. A területteljesítményt, az összes elvetett hektárt, a haladási sebességet, a kivetett magmennyiséget is mutatja. Az adatok elmenthetőek, de mivel minden évben változnak a vetőmagok paraméterei, ezért mi nem használjuk a régebben beállított értékeket.

Az viszont egy nagyon hasznos dolog és főleg forgóknál használjuk is, hogy a beállított mennyiséget százalékosan meg lehet növelni, illetve csökkenteni. Amire még odafigyelünk a tábla végeken, hogy utólag forgózunk, így el tudjuk kerülni, hogy ezzel a sok kerékkel kitúrjuk a magokat, másrészt nem magunk mellé szoktunk fordulni, hanem 3-4 gépszélességgel arrébb – ezt az RTK miatt könnyen megtehetjük – ezzel is gyorsabban tudtunk haladni.

Az 5,7″-os, ISOBUS kezelésére is alkalmas BASIC terminálról a gép működését befolyásoló folyamatok kontrollálhatóak

Hogyan történik a vetőgép feltöltése?

Ahogy már említettem 500 kg-os Big Bag zsákot használunk, amiben a vetőmag van. Ezeket reggel egy pótkocsival kihúzza a területre a teleszkópos rakodó és megtölti a magtartályt, majd elmegy a munkáját végezni. Ez délig el is tart, akkorra visszamegy és újra feltölti a gépet. Jellemzően nem nagy távolságok vannak, de a vetési idő arra az időszakra esik, amikor a kukoricabetakarítás és -betárolás még megy, így a rakodógépnek mindkét feladatot el kell látnia, nem állhat kint a vetőgépre várva. Nagy előnye a gépnek, hogy nagyon gyorsan és egyszerűen feltölthető ezzel a megoldással. A repce zsákokban van, ott nem nagy mennyiségekről van szó, azt kézzel töltjük be a tartályba.

Jól megközelíthető és kényelmes munkaállásról lehet feltölteni a magtartályt, a zsákos kiszerelésű vetőmagokkal

Milyen sebességgel szoktak vetni?

Alapvetően 12-15 km/h-sebességgel vetünk. A prospektusa szerint nagyobb tempóval is (20 km/h) is lehetne, de nekünk ahhoz kicsi a traktorunk. Igaz, az ajánlás is 160 LE-s erőgépet javasol. Elégedettek vagyunk ezzel a sebességgel is.

Az IH után egy teljesen más jellegű vetőgéppel kellett dolgozni a kezelőjének. Nem volt nehéz betanulni, nem is beszélve a ISOBUS-os megoldásról és az RTK jellel történő vetésről?

Mivel pont egy nagy beruházást eszközöltünk akkor, így egyszerre jött meg a vetőgép és hozzá az RTK-s traktor, ami külön-külön is, de így együtt különösen komoly gondot okozhatott volna a betanulásnál és a kezdeti üzemeltetésnél, de szerencsére a kezelője nagyon jól vette az akadályokat és jól alkalmazkodott a feladathoz. Az elvárhatót is messze meghaladóan sajátította el a két gép kezelését és tanulta meg részletekbe menően azt, hogy hogyan tudja a maximumot kihozni a gépkapcsolatból.

Mivel nagyon jól működik a forgalmazó vevőszolgálata, így már nem is nekem kellett hívni őket, ha bármi kérdés merült fel menet közben, hanem már ő kommunikálta le a dolgokat. Ragyogóan elsajátította a tudnivalókat és önállóan cselekszik, ha szükséges, sőt olyanra is volt már példa, hogy kereskedő hívta fel őt néhány kérdéssel. Persze a munkák megkezdése előtt is volt már egy komolyabb képzés az értékesítő részéről, és amikor elkezdtünk vele vetni, akkor is itt voltak a beüzemelésnél, megmutattak a gyakorlatban is minden beállítást.

A traktor oldaláról milyen igénye van a vetőgépnek?

A ventilátort hidromotor hajtja meg, így nagyobb folyadékáramra van szükség, hogy párhuzamosan a többi hidraulikus egységet is ki tudja szolgálni. A hidromotor miatt kell egy szabad visszafolyó ág, másrészt elektronikusan vezérelt legyen a hidraulika rendszer, hogy a motor fordulatszámától függetlenül, állandó legyen a ventilátor fordulatszáma. Alapjáraton, de teljes fordulaton is. Az nem traktorkiépítéstől függ, de arra jöttünk rá, hogy célszerű a leforgatási próbát járó motor mellett elvégezni, mivel egyszer megviccelt az elektromos rendszer, mert valamilyen szintű merülés volt tapasztalható az akkumulátornál, nem akart összejönni a két egymást követő leforgatási próba.

A nagyszilárdságú alapanyagok, az eXtra STEEL line technológia, a 490 mm átmérőjű gondozásmentes tárcsák, a kevés zsírzási pont hosszú élettartamot és kis karbantartási igényt eredményeznek

Milyen a gép karbantarthatósága?

Nagyon egyszerű, mivel a rövidtárcsa sor gondozásmentes, egy két forgáspont zsírozható csak a munkahengereknél, illetve a nagy tömörítő kerekeknél. Menet közben nem mossuk a gépet, hanem minden nap munkakezdés előtt levegővel letakarítjuk a portól. A tartályból a mag nagyon könnyen leengedhető, ami fontos a gyors más fajta magra való átálláshoz is. Mint minden gép, ez is odafigyelést igényel, de a kezelője nagyon szereti és profi módon tud vele bánni.

Mennyi a garancia rá, fordult-e elő valamilyen meghibásodás?

Két év garanciával vásároltuk meg a vetőgépet, eddig úgy 1000 ha körül dolgoztunk vele, csak minimális meghibásodás jelentkezett az elmúlt időszakban, amit villámgyorsan orvosoltak is. Egyszer egy gumigyűrű engedett a hidraulikánál, amit kicseréltek és azóta is jól működik, máskor pedig a sorelzáró automatikánál egy műanyag fogaskerék egyik fogánál átugrott, ami miatt kisebb dugulás jelentkezett, de a monitor ezt rögtön jelezte, ezért még időben be lehetett avatkozni. A kereskedő jóvoltából lehetőségem volt gyárlátogatáson is részt venni Csehországban, ahol megtapasztalhattuk, hogy milyen minőségi anyagokból és milyen precíz módon készítik ezeket a gépeket. Jártam már nyugat-európai gyárakban is, de semmivel sem különböztek a Farmet gyárban tapasztaltaktól.

Milyen az Andest-2005 Bt. szervizháttere és alkatrész-utánpótlása?

Az országban több telephelyük is van, mi a szolnokival vagyunk kapcsolatban, így 50 km-es körzeten belül vagyunk. Nagyon jónak tartom a reakcióidejüket, ha jelzek egy problémát, akkor általában még aznap, de legkésőbb a következő napon kijönnek, megvizsgálják az esetet és elhárítják a hibát. Mivel nem csak a vetőgépet vásároltuk tőlük, így ezt általánosságban el tudom mondani róluk. Az alkatrész-utánpótlásuk is nagyon rugalmas és jó. A kompaktorunkhoz kellett kopórész – pont benn jártam Szolnokon –, amikor erre szükségünk volt. Bementem a raktárukhoz és már hoztam is, ami kellett, átutalással fizetve. Tehát van raktárkészletük is. Számomra ez a kiszolgálás teljesen megfelelő!

A 4 m-es gép 10 órás műszakban, 30 ha vetésére képes egy kezelővel, Big Bag zsákos feltöltéssel

Biztosan érdeklődnek mások is a vetőgép és a munkája után. Mit szokott nekik mondani?

Ha ilyen adódik, akkor általában ki szoktam vinni az érdeklődőket a területre, ahol a gép vetett és ez mindig meggyőzi őket. A vetés pontossága fantasztikusan jó. Pl. a tavalyi év a repcevetés szempontjából elég kritikusnak bizonyult, ezért a növénytermesztő kollégával ott filozofáltunk a vetés megkezdésekor, hogy száraz, vagy nedves talajba tegyük le a magot. Mindkét megoldásra esélyünk volt, mert, ha szükséges, a tárcsa hoz fel nedves részt is. A repcevetési technológiánk olyan, hogy egy mélylazítást követ a vetés. Végül arra jutottunk, hogy száraz talajba vetjük, 3 cm mélységben. Ez a megoldás bevált, minden mag a helyére került, egy sem volt a föld felszínén.

A területeinket pedig meg lehet nézni, olyan szép lett a repcénk. Jól döntöttünk ezzel a technológiával, a vetőgép pedig oda helyezi a magot, ahova beállítottuk. A növények kelése már a demó gép munkája után meggyőzött. Ahogy már említettem, vannak homoktalajos részek is a területünkön és ott, amíg nem ezzel a géppel vetettünk, mindig mélyebbre került a mag a beállítottnál, ezért a repce nem kelt ki. Most ilyet nem tapasztalunk. Persze azért mindenre oda kell figyelni, mert már olyan is előfordult – szintén a repcében, tavalyelőtt, amikor engedélyezett volt a csávázott vetőmag –, hogy a csávázószer csomókban megmaradt és ez eldugította a központi vetőegységet. Szerencsére itt is jelzett a monitor, csak át kellett rostálni a vetőmagot, mielőtt a gépbe betöltöttük. Nagyon fontos, hogy amikor megrendeljük a gépet, tudjuk, milyen permetezőgéppel fogunk a táblán dolgozni, mert ahhoz kell a művelőnyom automatikát beállítani már a gyártás során.

Összességében elmondhatom, hogy én mindenkinek bátran merem ajánlani ezt a vetőgépet, mi minőségben, hatékonyságban nagyot léptünk előre a munkába állításával. A bizonytalan őszi időjárási körülmények között nem csúszunk meg a vetési munkákkal.

Köszönöm az interjút!

Fotó: A Felsőszentgyörgyi Kft., az ANDEST-2005 Bt. és a szerző felvételei

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen

Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420