Új utak Szekszárdon a szőlőtermesztésben és borkészítésben

Mészáros Pál és fia Péter a rezisztens hibridek borával fogadja a ’PIWI Internationale’ nemzetközi munkacsoport tagjait

Az 1800-as évek végén a súlyos filoxéra járványt követően hazánkban nagyon sok direkt termő szőlő került termesztésbe. Ezeknek szaporítóanyagát Észak-Amerikából hozták hozzánk főként a franciákon keresztül. Mivel a direkt termő szőlők (Concord, Elvíra, Fehér és Piros Delaware, Izabella, Jaquez, Noah, Othello) igénytelenek a termesztésre, tőkéik nagy termést adnak és sokféle károsítóval szemben ellenállóak, ezért olcsón lehet termeszteni. A direkt termők még ma is több helyen, főként Mátraalján és Zalában, sőt határainkon túl Erdélyben és Kárpátalján a házi kerti lugasok fő fajtái.

Régen Szekszárdon nem termeltek sem Noaht, sem Othellot, amiket 90%-ban nem kell permetezni. Kadarka uralta a vidéket, azt termelték és tőkéit évente csak 3-szor esetleg 4-szer permetezték bordói lével. Az 1960-1970-es években a gazdák már újabb, modernebb fajtákkal létesítették ültetvényeiket, közöttük a fehérbort adó Chardonnay, Rizlingszilváni és a vörösbort adó Cabernet franc, Cabernet sauvignon és a Merlot fajtákkal. Ezeknek az intenzíven termeszthető fajtáknak a nagyüzemi termesztése intenzívebb növényvédelmet követelt.

Akkor kerültek kereskedelmi forgalomba a nagyüzemi termesztésben egyre gyakrabban használatos gombabetegségekkel szemben hatékonyabb permetszerek. Folyamatos alkalmazásuk során hatásukra azonban ellenállóbb szőlőlisztharmat és szőlőperonoszpóra törzsek alakultak ki, de fokozódott a szőlőmoly és a szőlőlevélatka kártétele is. Ez egyre jobban kikényszerítette a többszöri növényvédelmi permetezést és az egyre drágább, a környezetre még károsabb permetszerek nagy mennyiségű használatát. De ezen erős hatású szerek mellett mégis sokszor gondot okozott a szőlőlisztharmat, a szőlőperonoszpóra, a szőlőmoly és a szőlőlevélatka felszaporodása, terjedése és kártétele.

Az 1989 utáni rendszerváltáskor a kárpótlások intézése során sok szőlő magánkézbe került. Az új tulajdonosok nem értettek a szőlőtermesztéshez, de a növényvédelméhez sem, illetve sajnálták rá a pénzt, így a szőlőlisztharmatra rendkívül érzékeny, s a Szekszárdi borvidéken domináló Oportó ültetvényeket nem tudták megvédeni a fertőzéstől. Ez a gombabetegség a tőkéket tönkre tette. Ezért az új tulajdonosok 2-3 év után kivágták a legyengült ültetvények tőkéit, s helyükre más pl. Kékfrankos, Merlot fajtákat telepítettek.

A növényvédelem környezeti hatásai

A növényvédelmi problémák engem is érintettek. Ültetvényeimben évről évre figyeltem a szőlő vegetációjában a károsítók előfordulását. Különösen a rovarkártevők, közöttük a szőlőmolyok okoztak jelentős károkat. Az 1990-es évben megfigyeltem, hogy a gyurgyalag (Merops apiaster) hazánk legszínpompásabb madara és a parti fecskék (Riparia riparia) hogyan vadásznak a szőlőmolyokra. Ezek a madarak a Szekszárd környéki löszfalakban rakják fészküket, s onnan repülnek be a szőlőültetvényekbe rovarokra, köztük a szőlőmolyra is vadászni.

Elhatároztam, ha ezek a madarak az ültetvényben károsító rovarokkal táplálkoznak, akkor abbahagyjuk a szőlőmolyokat irtó permetezést. Vagyis növényvédelmi permetezéseknél kihagyjuk a rovarölő szereket, s nem permetezünk a molyok ellen, amiket táplálékul meghagyunk a madaraknak. Miért pusztítsuk el azt a biológiai egyensúlyt, amit az élővilág maga körül kialakít? Örvendetes módon az első évben nem volt nagyobb a molyok és atkák kártétele, mint permetezés után. A következő években már alig volt molyrágta fürt az ültetvényben és ez a módszerünk a mai napig is működik. Ezzel életteret hagytunk a madaraknak, s pusztításukra bizton számíthatunk. Hálából a gyurgyalagról nevetem el szállónkat (Merops Hotel).

A gombák által okozott kártétellel sajnos nem tudtam mit kezdeni. Nagyszerű dolog ellenük a preventív védelem, de drága. Éves szinten a költsége kijuttatással együtt 200-250 eFt hektáronként, ráadásul a kijutatott növényvédő szerek is terhelik a környezetet is.

Egy másik lehetőség a környezetkímélő szőlőtermesztés, ezen belül is a bio szőlőtermesztés. Ebben az esetben is nagyon sokszor kell permetezni, igaz, nem modern hatékony vegyszerekkel. Mégis szinte minden héten kell permetezni rézzel, kénnel vagy/és egyéb készítményékkel. Itt nem lehet alkalmazni az új kémiai szereket, de a kijuttatott réz (Cu) és a kén (S) a talajt és a környezetet fokozott mértékben terheli. Ma már előírás, hogy mennyi rezet lehet egy évben felhasználni. Saját tapasztalataim alapján tudom, hogy a nehézfémek mennyire károsak a talaj életére, s általuk azon termesztett növényekre. 1974-től talajlaboratóriumban dolgoztam, ahol talajt és növényi részeket vizsgáltunk.

Ehhez munkatársakkal begyűjtöttük a mintákat és mértük azok makro- és mikroelem-tartalmát. Nagyüzemi táblákon belül meg lehetett mondani, hol voltak korábban szőlőültetvények, mert azokon a területeken a talajmintákban magasabb volt a réz- (Cu) tartalom a talajban és a szőlő után termesztett búzanövényben is egyaránt. Tehát a réz felhalmozódik a talajban és a később ott termelt növényekben is. A kapott eredmények alapján készítettünk műtrágyázási javaslatokat.

Továbbra is nagyon érdekelt a környezetvédelem, s mindenütt, ahol e témában rendezvény volt, azon részt vettem. Így jutottam el Pécsre, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet rendezvényeire is. Ott minden év őszén, a szőlőérés idején, szőlő- és borbemutatót tartanak. Ezeken a rendezvényeken figyeltem fel azokra az új nemesítésű rezisztens, mai használatban ún. innovatív fajtákra, amelyeket permetezés nélkül lehet termeszteni. Sőt, ezeknél a hibrideknél még járványok idején sem kell védekezni a szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat ellen. Ezeket a hibrideket területünkön vegyszer- és műtrágyamentes gazdálkodással termesztjük. Termésükből már ’biobort’ is készítettünk. Ez a Magyarországon ismert bioboroktól abban különbözik, hogy a szőlőműveléssel semmilyen permetszert sem juttattunk ki az ültetvényre.

Fenntartható termesztés rezisztens innovatív szőlőfajtákkal

Vállalkozásunknál, a Mészáros Borház Kft.-nél Szekszárdon elhatároztuk, hogy a fenntartható szőlőtermesztés kifejlesztése érdekében fajtaválasztékunkat új nemes-rezisztens fajtákkal bővítjük, hozzá fajtaspecifikus környezetkímélő termesztési technológiát alakítunk ki, és innovatív biotermékeket fejlesztünk. Ennek érdekében együttműködést alakítottunk ki a kutatókkal.

2012-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet segítségével vállaltuk a 2 vörösbort és 2 fehérbort adó, a kórokozóknak (szőlőperonoszpóra és szőlőlisztharmat) ellenálló innovatív hibrid szőlészeti és borászati értékeinek vizsgálatát és értékelését. A kísérletet birtokunkon állítottuk be, amihez az oltványokat a pécsi kollégák biztosították. A közös kísérletben a kutatási munkákat a Pécsi Tudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet munkatársai végzik ifj. dr. Kozma Pál az Intézet Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Tanszék vezetőjének irányításával. Az Intézet rezisztencianemesítési programjában arra törekednek, hogy a szőlő hibridek tartós rezisztenciáját kombinálják a versenyképes minőséggel.

A nemesítésben a rezisztencia fokozásához a Muscadinia nemzetséghez tartozó vadfajt (Muscadinia rotundifolia), eurázsiai szőlőfajtákat, valamint egy Közép-Ázsiából származó fajtát (Kismis vatkana) használtak fel. Ezeknek az innovatív hibrideknek permetezés nélküli kísérleti ültetvényeiben a szőlőtőkék az első években teljesen egészségesek voltak, semmi kórképet nem találtunk rajtuk. Az utóbbi két évben azonban megjelent a feketerothadás (Guignardia bidwellii (Ellis) Viala et Ravaz). Ez a gombabetegség a fehér bogyójú fajták (Borsmenta) tőkéit erőteljesebben támadta meg, mint a kékbogyójú fajták (Pinot regina) tőkéit. Nemesítőjük, ifj. Kozma Pál, saját gyermekét védve, nagyon javasolja a virágzáskori egy-két permetezést kizárólag csak a feketerothadás ellen. A lisztharmat és a peronoszpórára ellen továbbra sem kell ezeket permetezni.

Az innovatív hibridek kísérleti ültetvényeibe a tápanyag-utánpótlás és a talajélet fokozására sorok közti pillangós zöldtrágya növényeket (fehér here, bíborhere) vetettünk. Ezeknek a növényeknek a gyökerén lévő gümőkben nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, amely megkötik a levegő nitrogénjét, aminek mennyisége 30-60 kg/hektár is lehet. Nagyon érdekes tapasztalatunk, hogy a bíborhere 1-2 év alatt eltűnik, helyét az egyszikűek veszik át. Viszont a fehérhere hosszú évekig megmarad, virágzik és vonzza a méheket. A szőlő virágzatával egy időben virágzik, így a nyíló virágfürtök is tele vannak méhekkel.

Méhkímélő technológiát alkalmazva nem használunk méhekre veszélyes permetszereket. Ugyan a szőlő öntermékenyülő növény, mégis a méhek láthatóan segítik a beporzást, mert általuk teltebb fürtöket tudunk szüretelni. A nálunk termesztett rezisztens vagy innovatív hibridek első terméséből készítettünk fehérbort, rozét, habzóbort („Bubi”-t) és vörösbort. Az évek tapasztalatai alapján kialakult, hogy környezeti feltételeink között egy fehérbort adó hibrid a Borsmenta és egy kékbogyójú hibrid a Pinot regina a legértékesebb. Ezeknek a fajtáknak a minősítéséhez mi is hozzá tudtunk járulni a saját termesztési és borászati tapasztalatainkkal. Véleményünk szerint a kísérletbe állított hibridek közül ezt a kettőt érdemes tovább szaporítani.

Gazdaságunkat dr. Hajdu Edit által vezetett ’PIWI Internationale’ Nemzetközi Munkacsoport tagjai is 2015. augusztusban meglátogatták. A szőlőültetvények bemutatásánál megkóstolták, megízlelték a rezisztens hibridek borait is. Mind a szőlőbemutató, mind a bioborok nagyon tetszettek a külföldi szakembereknek is.

A gazdaságosságot és fenntartható szőlőtermesztést szolgálva a környezetvédelem érdekében 2020-ban tervezünk további 4 hektáron fehérbort adó és 4 hektáron vörösbort adó új innovatív rezisztens hibridet telepíteni.

Az eddigi megfigyeléseim és tapasztalataim alapján másoknak is javaslom, hogy kertjükben árnyékoló lugasok kialakításához rezisztens csemegeszőlő-hibrideket telepítsenek. Ezekkel kiiktathatják a növényvédelmi permetezéseket, s általa nem mérgezik saját családjukat és barátainkat. Kisebb zárt kertekben szintén nagyon hasznos lehet a rezisztens innovatív szőlőfajták telepítése. Ugyanis ma már egyre kevesebb ember veszi vállára a permetező gépet. Kisebb rezisztens szőlő ültevények közé nagyon hasznos ősi gyümölcsfákat ültetni, amiket szintén nem kell permetezni. Az ilyen ültetvényekből az egész családot és kisebb vevőkört el lehet látni vegyszerektől mentes szőlővel, gyümölccsel, szőlőlével és borral. Egyébként meg a szépen kezelt füves szőlőültetvény környezetbarát, és esztétikailag is szép látvány, szívet-lelket gyönyörködtető, nyugtat és gyümölcsét fogyasztva egészséges.