Minden kerttulajdonos egységes, zöld színben ragyogó fűtakaróról álmodik. A szépségért viszont meg kell szenvedni. Sok figyelmet és rendszeres karbantartást igényel a pázsit.

A májust eddig jellemző csapadékos periódustól szépen „kipendült” a határ. Most minden szép zöld, mintha sosem szenvedtek volna a növények a májusig tartó tavaszi aszálytól. A melegedésnek indult talajból már több tápanyagot képesek felvenni a növények, főként a kukorica, így már múlóban a sárga levélszín, viszont elég gyakran látni liluló növényfoltokat a táblák mélyebb fekvésű részein, ami a preemergens gyomirtó szerek gyökérzónába történő bemosódására utal.

A győri üvegházban 150-200 ezer paradicsomtő található, és négy fajta paradicsomot termesztenek, klasszikus fürtös paradicsomot, koktélparadicsomot, cherry és datolya cherry paradicsomot.

Jelentős területeken kérdéses, hogy egyáltalán el tudják-e végezni a kezelést, hiszen a húsz fok körüli nappali hőmérséklet a sok csapadékkal robbanásszerű növekedést okoz a kukoricánál.

Sikerült megállítani az anyaállomány csökkenését, a vágónyúl termelés mennyiséget pedig tavaly mintegy 8,7 százalékkal növelték az elmúlt évhez képest.

Az Európai Unió búza- és árpatermelése 2019/20-ra várhatóan kilábal a 2018/19-es év forró és száraz időjárása okozta veszteségeiből, és megközelíti a 2017/18-as mennyiségeket. Az idei búzatermés közel 10%-kal nő a múlt évihez képest.

A kukoricabarkó az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe, az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába, Entiminae alcsalád Tanymecus nemébe tartozik. A nevezett genus két károsító fajjal képviselteti magát a Kárpát-medencei agrárfaunában.

Somogy megyében, Nágocs község külterületén, egy 11 ha-os Pedro fajtájú, 7 x 7 m térállású dióültetvényben végeztünk növényvédelmi vizsgálatokat.

A helyspecifikus gazdálkodáson belül az egyik legfontosabb terület a precíziós tápanyag-gazdálkodás. Sorba vesszük azokat a tudnivalókat és gyakorlati lépéseket – műholdképek, hozamtérképek használata, talajmintavétel a művelési zónákban, tápanyag-gazdálkodási terv készítése –, amelyek e környezetkímélő és jövedelmező módszer alkalmazásához elengedhetetlenek.

A nyári talajművelés fő feladata a nyár elején, közepén betakarított növények tarlójának művelése, ápolása és a lazításos alapművelés műveleteinek elvégzése. Az összeállításban olvashatnak a tarlóhántás eszközeiről, a hántott tarló ápolásáról és a forgatásnélküli alapművelést megalapozó nyárvégi középmélylazításról.