Hazánkban egyre több termelő kacérkodik a cseresznyetermesztés gondolatával. Vonzó az érésidejéből adódó korai árbevétel, a viszonylagos magas eladási ár, valamint a régmúltra visszanyúló termesztési hagyomány.

A babzsizsik közismert, veszélyes raktári kártevő, elsősorban a bab, másodsorban egyéb hüvelyes növények jelentős károsítója.

Az időjárás okozta káros hatások kivédésére, tompítására a dunaföldvári családi gazdaság a takarásos csemegeszőlő-termesztés különböző technológiai elemeit alkalmazza.

Vannak olyan meghatározó szegmensei a növénytermesztésnek, amelyek gyakorlati jelentőségüknél fogva alapjaiban határozzák meg a gazdálkodás sikerességét.

Az öntözés csak a magyar termőföld 2 százalékára terjed ki, ezért 2024-ig 100 ezer hektárral növelni kell az öntözhető területek nagyságát.

A csemegézés a termesztési precizitás mellett fokozottabb figyelmet, megelőző jellegű hozzáállást és kiemelt növényvédelmi szakértelmet igényel, annak ellenére, hogy azonos kórokozóktól, kártevőktől, járványoktól, időjárási nehézségektől kell évről évre megvédeni a termést, mint a borszőlő esetén.

A magas feldolgozottságú termékek részesedése (ami 2012-ig 31-32 százalékot tett ki) 2017-ben 34 százalék volt, tavaly pedig 38 százalékra nőtt.