A hazai vágóhidakon az idei első három negyedévben 11 százalékkal több szarvasmarhát és 10 százalékkal több baromfifélét vágtak le, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban.

A cél továbbra is az, hogy földet a helyben lakó gazdák vásárolhassanak, és az érzékeny területeken, ahol komoly harc van egy-egy területért ott gazdálkodók kerülhessenek előnybe és ne "panorámás kertek" alakuljanak ki szőlőbirtokok helyett.

Az összeállítás a szőlő rezisztencianemesítés történelmi hátterével kezdődik, majd e betegség-ellenálló fajtákkal szemben kialakult ellenvélemények okait tárja fel. A szerző kitér az EU borjogi szabályozására, végül felhívja a figyelmet a szüret és feldolgozás során felmerülő technológiai megfontolásokra.

A szántóföldi növénytermesztést hatalmas változások jellemezték az elmúlt évtizedekben. Új fajták, hibridek jelentek meg, a vetőmag-előállítás minőségi színvonalon valósul meg hazánkban. Ugyancsak hatalmas változások következtek be az agrotechnikai elemekben is. A szántóföldi növénytermesztés biológiai alapjainak és agrotechnikai elemeinek forradalmi változása mellett az ökológiai feltételek azok, amelyek standardok maradtak, ill. azok csak korlátozott mértékben befolyásolhatók.

A szerző bemutatja Lengyelország szőlőtermesztésre alkalmas vidékeit a fajtahasználat főbb jellemzőit és megtudhatjuk azt is, hogy mit gondolnak a lengyel fogyasztók a magyar borokról.

Mit is mondhatnék. Tudom, tudom, hogy már megint egy interjú, de lehet valami annál inspirálóbb, mikor egy fiatal tehetség enged be egy kicsit a kulisszák mögé? Mostanában szerintem vonzom azokat a termelőket, akik a Szent István Egyetemen végeztek Gödöllőn, nem is értem miért...

A meghívó, amely Szarvasra invitált bennünket, a SZIE Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Tessedik Campusán 2018. november 21-én tartott a fenti címen megjelentetett reprint szakkönyv bemutatójára, ezzel az idézettel fejezte ki a rangos esemény lényegét: „Csak igazán az a tiéd, amit átadsz.”

A megállapodás kitér az agrárium minden területére, ennek értelmében a két intézmény a jövőben kiemelt figyelmet szentel többek között a precíziós gazdálkodási, állattenyésztési, halgazdálkodási, műszaki, kertészeti és szőlészeti, élelmiszertudományi és vízgazdálkodási területeken történő hazai tudományos munka erősítésének

A napraforgó betakarítása novemberre befejeződött, a vetésterület 100 százalékát learatták, összesen 604,4 ezer hektárról 1,8 millió tonna napraforgót takarítottak be.

A praxismenedzsment jelentősége messze túlmutat a pénzen: munkaügyi kérdések, munkaszervezés, pénzügyi folyamatok optimalizálása. Tudatos praxismenedzsment nélkül összecsapnak az ember feje felett a hullámok.