Növényvédelmi előrejelzés

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (7. rész)

Agrofórum Online

9. Amerikai fehér medvelepke (szövőlepke)

Amerikai fehér medvelepke imágó

A kártevő őshazája az amerikai kontinens északi fele, onnan került Európába, ugyanis először az 1940-es évek elején, Magyarországon találták meg a Csepeli Szabadkikötőben. Megjelenése után gyorsan terjedt az országban, majd a környező országokban. Természetes ellenségei híján kezdetben igen jelentős károkat okozott, 2007-ig szerepelt a karantén listán. Azóta a populáció csökkenése miatt visszaszorult a kártétele. Fontos károsítónak az 1940-es évektől 1990-ig számított, napjainkban azonban ismét növekszik jelentősége, főként az útmenti fákon, elhanyagolt zártkerti gyümölcsösökben, tehát ott, ahol nincs védelem a rágókártevők ellen.

Amerikai fehér medvelepke hernyói

Jellegzetes kártételét, az összeszőtt ágvégeket gyakran összetévesztik a különféle pókhálós molyok károsításával, de a pókhálós molyok hernyói csupaszok, addig a szövőlepke hernyói erősen szőrözöttek. A pókhálós molyok egynemzedékesek, korábban károsítanak, a szövőlepke első nemzedéke később rajzik, és két nemzedéket nevel ki. Rajzása jól nyomon követhető fény-és feromon csapdákkal. Fénycsapdás megfigyelésnél a nőstény lepkék könnyedén elkülöníthetők a hímektől, mert méretesebbek, a feromon csapda viszont csak hím egyedeket fog. A kezdeti nagyon erős szövőlepke gradációk a természetes ellenségek elszaporodása, a kémiai és fizikai védelem, a klíma megváltozása miatt a századforduló tájékára megszűntek, de néhány éve ismét hallat magáról az amerikai fehér medvelepke. Az egyre szaporodó hernyófészkek jelzik, hogy korántsem tűnt el, ezért elsősorban az utak mentén és a szórvány ültetvények fáin rendszeresen károsít. A kártevővel, ha csekélyebb mértékben is, de a jövőben is számolni kell. A tavaszi, első nemzedék elleni jól időzített védekezéssel sokat tehetünk azért, hogy ne erősödjön meg a nyárvégi, második nemzedék. A hasznos élő szervezeteket elsősorban úgy óvhatjuk meg, ha a védekezések során előnyben részesítjük a fizikai megoldásokat, valamint biológiai készítményeket használunk.

10. Foltosszárnyú muslica

Foltosszárnyú muslica

A hazánkban 2013-óta jelenlevő foltosszárnyú vagy pettyesszárnyú muslica szintén inváziós kártevőnek számít. Közeli rokona az őshonosnak tekinthető ecetmuslicának, de ennek ellenére igen veszélyes légyfélének számít. Napjainkra gyakorlatilag az egész országban megtelepedett, és okoz érzékeny károkat a gyümölcstermő növények egy részében. A problémát elsősorban az okozza, hogy a kártevő az egészséges, érőfélben levő gyümölcsöt támadja meg és okozza annak romlását, míg az ecetmuslica csak a sérült termésen károsít. Igen jelentős károkozása miatt a pettyesszárnyú muslica szerepel az EPPO jelentésköteles listáján. A legnagyobb károkat a bogyós gyümölcsű málnán és szamócán idézi elő, akár 100%-ot is okozva, de más termesztett és vadonélő növények termésein is gyakran előfordul, sőt egyes kutatások szerint a szőlőt is képes megtámadni, bár erre hazai tapasztalat nincs. Az ellene való védekezést nehezíti, hogy az érőfélben levő gyümölcsben nehezen oldható meg a kémiai védelem, esetleg csapdázással gyéríthető a populáció. Hosszú rajzási időszaka miatt a későn érő gyümölcsfélék is veszélyeztetettek. Az elkövetkező években a kártevő fokozódó jelenlétére és kártételére kell számítani.

Foltosszárnyú muslica kártétele

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Még aktívan szívogat a poloska a zöldség- és gyümölcsféléken

2020. szeptember 30. 08:53

Szeptember utolsó hetében egy atlanti eredetű hidegfront egyszerre véget vetett a késői nyárnak. A hidegfront a lehűlés mellett bőséges csapadékkal áztatta a határt, mely a korábbi többhetes szárazságtól az aszály jeleit mutatta. A nappali hőmérséklet azóta nagyot zuhant, így ritkán kúszik a hőmérő 20 Celsius fok fölé, éjszaka pedig 10 fok körüli a hőmérséklet. A mély fekvésű területeken reggelente gyakori a párásság és a köd.

Még mindig tart a bolhafélék kártétele az őszi káposztarepcében

2020. szeptember 29. 10:02

A hűvösebbre váltó időjárás nem gátolta az őszi káposztarepce fiatalkori kártevőinek a további terjedését és a károsítás erősödését.

A szárazság sem gátolja a csupasz csigák pusztítását

2020. szeptember 23. 13:25

Az elmúlt hét időjárása a késői nyarat idézte, a nappali hőmérséklet 25 Celsius fok körül mozgott, éjszaka viszont gyakran süllyedt a hőmérő higanyszála 10 Celsius fok alá, időnként már közelített a 0 fok felé. Eső már 3 hete nem hullott, ami kedvezett az őszi betakarítási munkáknak és az érési folyamatoknak. Növényvédelmi szempontból az időjárás inkább a kártevők fellépésének kedvezett, míg a kórokozók tevékenysége háttérbe szorult.

Levéltetű, darázs és bolha is károsít az alig kikelt repcében

2020. szeptember 22. 10:20

Az elmúlt héten tovább folytatódott a csendes, nyárvégét idéző időjárás. A nappali hőmérséklet időnként elérte a 28-30 Celsius fokot, éjszakánként viszont akár 10 fok alá is csökkent a hőmérséklet, a mély fekvésű területeken megközelítette a 0 fokot. Eső az országban sehol sem esett, így semmi sem akadályozta az őszi betakarítási munkákat, viszont a csapadék hiánya gátolja az őszi káposztarepce egyöntetű kelését és fejlődését.

Mitől sárgul a málna?

2019. május 19. 14:46

J. Attiláné kérdése: Málnatöveim alsóbb levelei az utóbbi időben egyre jobban sárgulnak. Ez a sárgulás az egész levélre kiterjed. Mi okozhatja ezt?

Aggódhatnak a hazai bogyós gyümölcs kedvelők

2018. június 11. 07:12

Míg néhány évtizeddel korábban még hétezer hektáron termesztettek málnát a hazai gazdálkodók, napjainkban alig száz hektárról takarítják be a nyár kedvelt gyümölcsét a termelők.

Milyen kártevők élnek a málna vesszőiben?

2020. február 27. 05:38

Gy. Adrienne kérdése: Megmetszettük a málnáinkat. Egyes vesszőkben apró lárvákat találtunk. Milyen rovarkártevői vannak a málnának, amik a málna hajtásaiban élnek?