Növényvédelmi előrejelzés

Erős a levéltetvek kártétele – nagy az esélye a vírusfertőzések átadásának

Agrofórum Online

Az átlagosnál jóval szárazabb október után november első hetében csapadékosabb periódus vette kezdetét. A növénytermesztés minden ágazatára alaposan ráfér egy kiadós áztató eső, mert a talajokból teljes mértékben eltűnt a nedvesség, így az őszi vetésű növények csak az éjszakai harmatból tudtak némileg táplálkozni. A tartós nedvességhiány elsősorban az őszi árpát és a búzát kínozta, ezért fejlődött annyira kiegyenlítetlenül a növényállomány. A mostani esők azonban akár néhány nap alatt képesek helyrehozni a heterogén növekedést. Az áztató csapadék jó hatással lesz az év hátralevő talajmunkáira is, mert az eddigi műveletek nem a legjobb minőségűek.

A növények fejlődésével párhuzamosan az őszi káposztarepcében, az árpában és a búzában egyaránt erős levéltetű-fertőzés kialakulásának lehetünk szemtanúi. Ennek oka elsősorban az átlagosnál jóval melegebb nyár és ősz. A szárnyas levéltetű egyedek már az árvakelésű növényeken és a zöldítésre szolgáló keresztes virágú növényeken viszonylag korán kifejlődtek, így már az elsőként kikelt vetéseken rövid időn belül megjelentek. Az őszi káposztarepcén és az árpán már jó ideje erősödik a levéltetű-fertőzés, az őszi búzán pedig napjainkban is folyamatos az első levéltetű-kolóniák kialakulása.

Szárnyas levéltetű árpán

A növényorvos kollégák fotói alapján világosan látszik, hogy az 1-2 leveles növényeken a szárnyas ősanyák mellett hogyan gyarapodnak a levéltetű lárvák. Most még telepenként néhány lárva látható, de a kellemes időjárás és a tápdús zsenge táplálék elősegíti a levéltetű-kolóniák növekedését. Minél tovább tart a levéltetvek fertőzése, annál nagyobb az esélye a vírusfertőzés átadásának. A fertőzött növények egész nyáron jelen voltak környezetünkben, hiszen nagyon sokan elhanyagolták a tarlók rendszeres ápolását, ami az elsődleges melegágya a vírusok fennmaradásának.

Árpa helmintosporiózis

A száraz ősz ellenére a fejlettebb őszi árpa- és búzavetéseken máris megjelentek az első gabonalisztharmat és helmintospóriumos (dreslera) levélfoltosság betegségek tünetei. Bár a fertőzés most még csak a fejlettebb növényállományokban, és tüneti szinten jelentkezik, az esőzések miatti nedves növényállományokban a megbetegedés szintje várhatóan erősödni fog. A tartós nedvességborítás elsősorban a levélfoltosságot okozó betegségek számára kedvező, de a további enyhe időjárás elősegítheti a gabonalisztharmat telepek számának növekedését is.

Csócsárló kártétele búzán

A tartós szárazság nem kedvezett a gabonafutrinka fertőzés kialakulásának, a kártevő ugyanis ilyen körülmények között nem rakja le tojásait. A nyár folyamán pedig a tarlókon igen sok vándorló imágóval lehetett találkozni, ennek ellenére most nincs „csócsárló” fertőzés még az önmaguk után vetett gabona táblákban sem. A fejlettebb növényállományban kikelt lárvák már kevésbé veszélyeztetik a növényeket.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Még aktívan szívogat a poloska a zöldség- és gyümölcsféléken

2020. szeptember 30. 08:53

Szeptember utolsó hetében egy atlanti eredetű hidegfront egyszerre véget vetett a késői nyárnak. A hidegfront a lehűlés mellett bőséges csapadékkal áztatta a határt, mely a korábbi többhetes szárazságtól az aszály jeleit mutatta. A nappali hőmérséklet azóta nagyot zuhant, így ritkán kúszik a hőmérő 20 Celsius fok fölé, éjszaka pedig 10 fok körüli a hőmérséklet. A mély fekvésű területeken reggelente gyakori a párásság és a köd.

Még mindig tart a bolhafélék kártétele az őszi káposztarepcében

2020. szeptember 29. 10:02

A hűvösebbre váltó időjárás nem gátolta az őszi káposztarepce fiatalkori kártevőinek a további terjedését és a károsítás erősödését.

A szárazság sem gátolja a csupasz csigák pusztítását

2020. szeptember 23. 13:25

Az elmúlt hét időjárása a késői nyarat idézte, a nappali hőmérséklet 25 Celsius fok körül mozgott, éjszaka viszont gyakran süllyedt a hőmérő higanyszála 10 Celsius fok alá, időnként már közelített a 0 fok felé. Eső már 3 hete nem hullott, ami kedvezett az őszi betakarítási munkáknak és az érési folyamatoknak. Növényvédelmi szempontból az időjárás inkább a kártevők fellépésének kedvezett, míg a kórokozók tevékenysége háttérbe szorult.

Levéltetű, darázs és bolha is károsít az alig kikelt repcében

2020. szeptember 22. 10:20

Az elmúlt héten tovább folytatódott a csendes, nyárvégét idéző időjárás. A nappali hőmérséklet időnként elérte a 28-30 Celsius fokot, éjszakánként viszont akár 10 fok alá is csökkent a hőmérséklet, a mély fekvésű területeken megközelítette a 0 fokot. Eső az országban sehol sem esett, így semmi sem akadályozta az őszi betakarítási munkákat, viszont a csapadék hiánya gátolja az őszi káposztarepce egyöntetű kelését és fejlődését.

A szója gyomirtása

2018. december 28. 03:36

A hosszú tenyészidő miatt szükség van a preemergens kezelés után állománykezelés alkalmazására is, különösen akkor indokolt, ha a preemergens kezelések „gyengeségeit”, ki kell egészíteni.

A kártevők a dísznövényeinket sem kímélik

2018. május 4. 05:30

Dísznövényeink közül a buxuson ismét tarol a selyemfényű puszpángmoly hernyója.

A repcefénybogár piretroid rezisztenciája

2019. november 19. 06:47

A repce-fénybogár Európában széles körben elterjedt kártevő. Az ellene engedélyezett készítmények nagy része ugyanabból a kémiai csoportból – piretroidok – származik, vagyis azonos hatásmóddal rendelkeznek. Folyamatos használatuk Európa több országában súlyos rezisztencia kialakulásához vezetett. Az utóbbi tíz évben hazánkban is megjelent és gyorsan terjed a piretroid rezisztens fénybogár.

Egy más megoldás a fenyércirok ellen!

2019. szeptember 10. 13:58

K. Margit kérdése: Környékünkön rengeteg a fenyércirok az utóbbi időben. Miért szaporodott és szaporodik el a fenyércirok, mit lehet ellene tenni?