Az elmúlt héten folytatódott az évszaknak megfelelő, de kissé változékony időjárás. Az időnként a Kárpát-medencébe betörő hidegfrontok erős széllel, de nagyobb mennyiségű csapadék nélkül vonultak át az országon. Továbbra is az aszály az uralkodó, hatása szinte minden növénykultúrában érezteti hatását. Növény-egészségügyi szempontból jelen helyzetben a rovarkártevőké a főszerep, de észrevehető, hogy már egy kisebb mennyiségű csapadék is aktivizálhatja a kórokozókat.
Az almástermésű növények az intenzív hajtásnövekedés stádiumában vannak, a terméskezdemények mogyoró nagyságúak. A kórokozók közül továbbra is a lisztharmat-fertőzés szekunder tünete dominál, a kezeletlen vagy elhanyagolt ültetvényekben a fertőzés a hajtásvégek akár 50%-át is érintheti.
Az almafa varasodás levéltünetei a több csapadékot élvező tájegységekben erősödött elsősorban, ott a fertőzés enyhe tünetekkel a levelek 1-5 %-át érinti. Már a terméskezdemények is fertőzésre fogékony állapotban vannak, ezért mindkét kórokozó ellen intenzív védekezés javasolt.
Az almamoly rajzása a változékony időjárás ellenére továbbra is folyamatos, emiatt a peterakás és a lárvakelés is rendszeres védekezést indokol. A levéltetű-fertőzés üteme most lelassult, de a rejtettebb életmódot folytató vértetű telepek folyamatosan alakulnak ki a friss hajtások környezetében. Levélaknázó molyok friss tünetei most nem figyelhetők meg.
A csonthéjas gyümölcsű ültetvényekben a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly rajzása ültetvényenként változóan, de továbbra is intenzív. A csapdázott hím lepkék száma időjárástól függően változik, de még így is sok. Őszibarackban a keleti gyümölcsmoly hernyói által károsított hajtásvégek aránya 1% körüli, de tekintve a folyamatos imágórajzást, ez még emelkedő tendenciára utal. A levéltetű-fertőzés erősödését most a cseresznye- és meggyültetvényekben lehet megfigyelni, ahol a hajtásvégek 2-5%-án lehet kolóniákat megfigyelni. A cseresznyelégy rajzása a változékony időjárás hatására továbbra sem erősödött, változás a közeljövőben várható ennél a kártevőnél. A rajzás mértékéről ültetvényenként kell meggyőződni a fákra kihelyezett sárgászöld színű ragacsos fogólapokkal.
Borsóban és burgonyában a levéltetű-fertőzés erősnek mutatkozik, burgonyánál ez csaknem a növényállomány egészét érinti, de a borsólevéltetű-fertőzés sem sokkal alacsonyabb a bimbókon és virágokon. A borsón most kell ellenőrizni a lisztharmat és rozsda első tüneteit, mert a betegségek elhatalmasodása nagy terméskiesést okozhat.
A szőlő hajtásnövekedése igen heterogén, arasznyi hajtástól az 50 cm-es hajtáshosszig változik. A fürtkezdemények növekedése folyamatos. A lisztharmat fertőzés tüneteit már több ültetvényben megtalálták a levelek fonákán.
A peronoszpórás és fekete rothadás fertőzés esélyét a száraz időjárás blokkolja, de a hőmérséklet lehetővé tenné a betegségek terjedését. A levélatkák kártétele egyes, érzékeny fajtákon látványos tüneteket produkál, a fertőzést meg kell állítani a további károk elkerülése érdekében.