Június bőséges csapadékkal látta el a szántóföldeket, ami meg is látszik a határ képén, hiszen a virágzó napraforgó és a címerező kukorica most is talpig zölden virít, és ritkán látott méretűek a növények. A korábban betakarított őszi árpa és őszi káposztarepce után most a búza aratása folyik. A területek nagyjából 50%-án már túl vannak a betakarítással.
A menet közben lehullott csapadék bizonyára nem használt a sütőipari minőségi mutatóknak. A korábban learatott területek tarlóhántása után az elhullott magvakból kikelt az árvakelés. Az aratás és a járulékos munkák elvégzése mellett fontos feladat a tarlók ápolása, ami nemcsak agronómiai, hanem növényvédelmi szempontból is fontos teendő.
Most van lehetőség arra, hogy néhány nehezen irtható gyomnövény további fertőzését és terjedését hosszabb távra megszüntessük. Az évelő fenyércirok, a mezei acat, az aprószulák vagy a selyemkóró növényállományból történő eltüntetése sokkal nehezebben oldható meg, mint a tarlón, ahol radikálisabb gyomirtási módszerek is bevethetők. Éljünk ezzel az évente csak egyszer adódó, de bevált lehetőséggel.
A tarlók folyamatos ápolása növényegészségügyi szempontból is nagyon fontos feladat. Az őszi vetésű növények számos kórokozója és kártevője számára az ápolatlan tarló jelenti a fennmaradást. A területek „feketén” tartásával megakadályozható a károsítók túlélése, ezzel is csökkentve az őszi fertőző inokulum tömeget.
A kihelyezett feromoncsapdák nagy tömegben fogják a gyapottok bagolylepke imágókat. A varsás csapdák már néhány napi fogással megtelnek, ami egyben azt is jelzi, hogy a kukorica és a napraforgó veszélyben van a kártevő hernyóitól. A kukorica és a napraforgó mellett a gyapottok bagolylepke más szabadföldi növényt is veszélyeztet. Kedvelt tápnövénye még többek között a fűszer- és az étkezési-, valamint a pritamin paprika, a paradicsom és a zöldbab termése. A már lerakott tojáscsomók jelzik az intenzív tojásrakást, ezért rendszeresen ellenőrizni kell a hernyók kelésének kezdetét. A kikelt hernyók azonnal berágják magukat a termésbe, akkor már sokkal nehezebb a védekezés a kártevő ellen. A megrágott termést rövid időn belül megtámadják a rothasztó kórokozók, ami teljes termésvesztéssel is járhat. Kukorica esetében a megrágott csöveken gyorsan fertőz a csőfuzáriózis, ezért már a hernyók kelésekor védekezzünk.
Érdemes most védekezni a napraforgó tányérbetegségei ellen, mert megelőzhető a szklerotíniás- és a botrítiszes tányérfertőzés. A növényállomány magassága miatt valószínűen csak légi növényvédelemmel oldható meg ez a feladat.