Az elmúlt időszak időjárását továbbra is a tartós és egyre súlyosbodó szárazság jellemezte. A nappali hőmérséklet az évszaknak megfelelően általában 15-20 Celsius fok körül mozgott, de éjszakánként csak néhány fokra voltunk a talajmenti fagyoktól. Sokat sütött a nap, ami a virágzó növények számára kedvező feltételeket teremtett a beporzáshoz. A szárazság miatt a betegségek megjelenése és terjedése a lisztharmatgombák kivételével továbbra sem időszerű, ahhoz valamennyi csapadékra lenne szükség, viszont egyre több kártevő okoz beavatkozást igénylő növényvédelmi problémát.
Az almafa-lisztharmat most még elsősorban primer fertőzés formájában van jelen, főként az arra érzékeny fajtákon. A fertőzés a hajtások 2-5%-át érinti, de ez a mérték is elegendő lehet a másodlagos hajtásfertőzés elindításához párás és meleg időjárás esetén. Az almafa levélpirosító levéltetű fertőzés lecsengőben van, friss fertőzés már nem tapasztalható. Helyette feljövőben a zöld almafa levéltetű, mely jelenleg a hajtások 2%-án fertőz, illetve már takácsatkákat is megfigyelhetünk a levelek mintegy 5%-án. Elhanyagolt és idős gyümölcsösökben látványosan terjed a vértetű, már a fiatal hajtások közelében is megfigyelhetők friss, vattaszerű tünetek a fákon. A fák elvirágzása után azonnal radikális beavatkozás szükséges, máskülönben kezelhetetlenné válik a fertőzés.
Körtén most még nincs varasodás fertőzésre utaló tünet, de helyette szórványosan, főként kiskertekben már látni körterozsdára jellemző tüneteket, és körtelevél gubacsatka levéltüneteket.
Rovarok közül a körtelevélbolha minden fejlődési alakja megfigyelhető, mellette látványos tüneteket okoz a hajtáshervasztó darázs is.
Csonthéjas gyümölcsű fáinkon az őszibarack tafrinás levélfodrosodás már nem produkál friss tüneteket, de érzékeny fajtákon 20% körüli a hajtásfertőzés nagysága. A barackmoly okozta hajtáscsúcs-elhalás mértéke mintegy 15%-ra tehető. Őszibarackon, kajszin és szilván a levéltetvek egy hét alatt a szórványos fertőzésből nagy kolóniák alkotta fertőzést idéztek elő a hajtások 2-10%-án.
Meggyen a száraz idő ellenére már 1-2%-ban fertőzi a hajtásokat a monília, de csapadék esetén a fertőzés súlyosbodása várható, illetve más csonthéjasokon is megjelennek a betegség tünetei.
Dión a lassú fakadás ellenére helyenként látványos, védekezésre okot adó lombveszteséget idéznek elő a levélbarkók. Mellettük már várható a szemölcsös- és nemezes gubacsatka első tüneteinek megjelenése.
Szőlőben a tripszekből a sárga ragacsos fogólapok heti fogása 14-16 darab, de az arasznyi hajtásokon már jól láthatók a szőlőben károsító levél- és gubacsatkák tünetei. A feromoncsapdák már fogják a tarka szőlőmoly első egyedeit, a 3 naponkénti fogás 8 darab csapdánként.
A fajspecifikus feromoncsapdák most legnagyobb tömegben a keleti gyümölcsmoly lepkéit fogják, de növekvő egyedszámban repülnek a csapdákba az almamoly hímjei is. A levélaknázó molyok repülése viszont most csökkenő tendenciát mutat. A májusi cserebogár ivararány kiegyenlítődése megtörtént, itt az ideje a kártevő elleni védekezésnek.