A múlt hét elején még bizakodva néztem az időjárás alakulását. Július 22-én és az azt követő napokban többször esett eső. Természetesen nagyon szeszélyes eloszlásban, és sajnos országos, általános csapadékról nem lehet beszélni. A nyugati határszél kevesebbet kapott, az Alföld déli része is szerényen részesült az áldásból, de a főváros és környéke többször is elázott, és a keleti országrészben is bőségesen hullott eső.
A fitoftóra megtámadta a növényt, a tünet megjelent, majd beszáradt
Így alakult ki az a helyzet, hogy 2-50 mm között bármi előfordulhatott. Az esők után még nem tért vissza a meleg, enyhe napok jöttek. A növények fel tudták venni a vizet, és rögtön biztatóbb képet mutattak. Sajnos, a szél erősödése, majd a hőmérséklet emelkedése újra előre vetítette a forró és száraz napok érkezését, és július utolsó napjai már újra hőséget hoztak, augusztus elejétől pedig már hőségriasztás van érvényben.
Úgy tűnik, hogy ez a hőhullám nem röpke, átmeneti időre érkezett ide, a hétvégéig biztosan marad. Aztán a jövő hét elejétől újra egy-két csapadékos napot ígér a meteorológia, de most, a perzselő napon oly messzinek tűnik az az időszak.
A növényvédelmi helyzetre is hatással volt az a kevés csapadékos nap. Néhány kórokozó újra erőre kapott, főleg a nedves körülményeket igénylő fajok, pl. a szőlő peronoszpóra, a burgonya – és a paradicsom fitoftóra. A kórokozó megfertőzte a növényeket, a tünetek is megjelentek, de aztán a gyors felmelegedés, a száraz körülmények között megállt a fertőzés terjedése, a tünetek lokalizálódtak, és összességében nem okozott komolyabb kárt. A lisztharmat-féleségek is erőre kaptak, a fokozott párolgás kedvező körülményeket teremtett, de mára már ez is elmúlt, a perzselő napsütés és a száraz, forró levegő már e gombaféleségnek sem kedvez.
A kalászosokkal már nem kell foglalkozni, de annál inkább a tarlójukkal. A parlagfű (és más egyéb gyomfaj) gyarapodik, szaporodik ebben a hőségben is, így gyakori feladatot ad. Nem elég a tarló hántása, többször el kell végezni az ápolását is.
Hasonló a helyzet a repcetarlókon is, ott is gondot okoz a gyomosodás, a parlagfű már virágzik. A kevés csapadék arra azért elég volt, hogy az elhullajtott repce magvak kikeljenek, és sok helyen sűrű állomány formálódik. E jelenség az aratási veszteség mellett további gondot vet fel: ahogy emelkedett a repce termőterülete, úgy került egyre közelebb az előző évi és az aktuális vetés területe. A tarlók árvakelésein pedig a kártevők, repcebolha, repcedarázs és a káposztalégy fajok is átmentik magukat a következő vetésig, és a kikelő, új állományt azonnal, nagy tömegben támadják. A kikelt kis növények 30-40%-án (árvakelésen) máris ott vannak a bolhák. Erre is megoldást nyújt az alapos tarlóelmunkálás.
Kicsit jobb képet mutatnak a kukoricatáblák, főleg ott, ahol több csapadékot kaptak. Már a szemeket nevelik a növények.
A kártevők közül a kukoricamoly rajzása gyenge (3-4 db imágó/fénycsapda/3 nap). E kártevő második nemzedékének rajzása folyamatos, az első kisebb rajzás csúcson már túl is vagyunk, de a fő rajzás csúcs még nem következett be, ennek ellenére ajánlott a saját területünkön már megkezdeni a növény vizsgálatot, mert már a kisebb rajzáscsúcs után, lassanként megkezdődik a tojásrakás, az alsóbb levelek fonákján pikkelyszerűen lerakott tojáscsomókat kell keresnünk. Az utóbbi évek megfigyelései alapján a második nemzedéknek a fő rajzáscsúcsát, amely az ország déli részén a hétvégére, jövő hét elejére várható, több kisebb rajzás is megelőzheti már. Ennek következtében, ha a fő rajzáscsúcshoz igazítjuk a kezelést, lehet, hogy időben megkésünk. Ilyen esetben ajánlott a kezelés előtt a növényállomány vizsgálata, a kártevő fenológiai állapotának meghatározása.
A gyapottok bagolylepke rajzása nem egyforma az országrészek között. Nyugaton általában gyengébb maradt, most is inkább csak észlelési szintű, míg az Alföldön, a déli tájakon jelentős tömegben repül. A bagolylepke lárvái ellen is szükséges egy védekezést beiktatni nagyon sok helyen, a bajusz résznél táplálkozó egyedekre a befúrás helye is felhívja a figyelmet, vagy a csuhén megtapadó ürüléknyomok, vagy éppen a csuhélevelek védelmében táplálkozó hernyó. Egy táblán belül többféle fajjal találkozhatunk és különböző stádiumban levő egyedekkel is.
A kukoricabogár imágók rajzása továbbra is tömeges az egész országban. Egyre inkább a csövek végeinél táplálkoznak, a csuhé levelek védelmét is igénybe veszik. A monokultúrás területeken átlagosan 5-8 db bogár/növény egyedszámban, a nem monokultúrás területeken átlagosan 2-3 db imágó/növény mennyiségben. Az 1 db imágó/növény már indokolja a védekezést ellenük, így gyakorlatilag mindenhol javasolható. Természetesen a helyesen megválasztott technológia a másik két kártevő tömegét is gyéríti.
A védekezést az is indokolja, hogy a kevés csapadék ellenére már csőfuzáriummal is találkozhatunk a táblákban.
A napraforgó táblák gyorsan elvirágoztak. Általánosan növekszik a kaszat, bár a kései táblákon még a csöves virágok elszáradása az aktuális állapot. Reméljük lesz még csapadék, ami segíti a kaszatok növekedését.
A károsító helyzetben jelentős változás nem történt, az alternáriás levélfoltosság kis mértékben nőtt, felsőbb leveleken is megjelent. A száron még nem jelentek meg foltok.
A kártevők közül a levéltetvek lassan továbbállnak a táblákról, de a poloskák továbbra is általánosan jelen vannak, népességükben jelentős változás nem következett be, vélhetően ezek már nem okoznak komoly kárt. A takácsatkák a napraforgó táblákban is megtalálhatóak.
A szója esetében is esélyes egy korai betakarítás, felgyorsult a növények fejlődése, a hüvelyek már elérik végleges méretüket.
A károsítók közül a legkitartóbbak az atkák, számukra kedvezően alakul az időjárás, ennek megfelelően folyamatosan szaporodnak. Egyelőre az alsó lombzónában vannak jelen, de egyre inkább megjelenik, terjed a növényzet sárgulása kártételük miatt. A védekezés szükségességét helyi felvételezések és gazdasági megfontolások döntik el.
A burgonya táblákon továbbra is a gumónövekedés a jellemző, de a nem öntözött táblákban a lombozat összeroskad, elszárad a levélzet. Az öntözött táblákon lehet nagyobb termésre számítani, ott még zöld a növényállomány.
A károsítók közül az alternáriás levélfoltosság jelent meg korábban, de az elmúlt napokban csak kismértékű emelkedést lehetett észlelni a fertőzöttségben, azt is inkább az Alföldön, míg a Dunántúlon a stagnálás maradt. Jelenleg a növényállomány egynegyedét – felét támadta meg a betegség, de a fertőzés erőssége csak közepes szintű.
A fitoftóra (burgonyavész) tünetei is inkább az Alföldön terjedtek, köszönhetően az átmenetileg kedvező környezeti feltételeknek. Kevés új fertőzés alakult ki, de a tünetek megjelenése során inkább a beszáradás lett a jellemző, így a betegség terjedése leállt.
A burgonyabogár imágói, lárvái helyenként (gócokban) még mindig tömegesen vannak jelen, a párosodás, tojásrakás folyamatos, és ezzel együtt még mindig tetemes kárt okoznak.
A paradicsom állományok egyre szebb képet mutatnak, hiszen a termésérés szakaszába jutottak, illetve megy a szüret.
A szüret miatt beszűkültek a növényvédelem lehetőségei. Észlelték az alternáriás levélfoltosság tüneteinek terjedését, de a termésszedés miatt legfeljebb egy termésnövelő anyaggal erősíthetjük növényeinket.
Alternáriás folt paradicsom levelén
A fitoftóra is újabb fertőzéseket okozott, bár mostanra – az öntözött területek kivételével – a tünetes levelek beszáradnak, a kórokozó lokalizálódik. Öntözött területeken figyelni kell a betegség terjedésére, és mellette a gyomosodást is fékezni kell, ezáltal is csökkentve a baktériumok és a gombák terjedésének esélyét.
A növényállomány vizsgálata a bagolylepke lárvák károsítását is megmutathatja, s ezeknél a gyorsaság nagy kártól mentesíthet bennünket.
Az uborka folyamatosan neveli hajtásait és a termést. Ilyen nyárban öntözés nélkül nem termeszthető, ez viszont a kórokozók támadásának kedvez. E területeken a folyamatos védekezés szükséges, mind a peronoszpóra, mind fenésedés ellen. A rezes kezelés megelőzésre jó, de a kijuttatás ideje eléggé behatárolt, gyakorlatilag a hajnali órákban lehet kezelni.
A mezei poloskák az uborkán is megtelepednek, de az igazi ellenfél a liszteske. Ilyen forró nyarakon, szabadföldön is gyorsan szaporodik, és a kultúrnövények egész sorát támadja meg. Fontos a szerrotáció a szisztémikus és a kontakt szerek mellett ne felejtkezzünk el a kitinszintézis gátlókról és a juvenil hormonokról sem, hogy minél több fejlődési alakot tudjunk gyéríteni, mert teljes sikert sajnos egy szerrel sem tudunk elérni, azonban ha nem védekezünk folyamatosan, akár 1 hét alatt is teljesen tönkre tudják tenni a lombozatot.
A liszteske megtámadja a paradicsomot is
Megkezdődött az alma színesedése. A legnagyobb károsító a nap kezd lenni, ebben a perzselő hőségben egyre gyakoribbak a napégette gyümölcsök.
Az almafa varasodás tünetei a lombozaton láthatóak főleg, gyümölcsön nem terjed, így szedés előtt már nem indokolt a védekezés.
Az atkák ellen is csak néhol szükséges a védekezés, azonban a kivitelezésnél nagyon óvatosnak kell lenni. Jóformán csak napfelkelte után van megfelelő idő a permetezésre, utána hamar 25 Co felé emelkedik a hőmérséklet.
A szőlő már zsendül, a korai csemege fajtákat szedik. Az időjárásnak köszönhetően a lisztharmat fertőzési nyomás továbbra sem csökken. Egy kénnel való kezeléssel visszaszoríthatjuk a károsítót, a kezelés hatását pedig tapadásfokozókkal javíthatjuk.
Itt már nincs segítség, a lisztharmat elvitte az egész fürtöt
A botritisz fertőzés erősödése a száraz, meleg időjárás visszatértével megszűnt, azonban a jégverte helyeken nem ártott ellene is egy kezelést beiktatni.
A peronoszpóra is visszaszorult az átmeneti fertőzésveszélyes helyzet után, nincs jelentősebb fertőzési veszély. A zöld munkákkal azonban nem árt óvatosan bánni, mivel a folyamatos forróság következtében megéghetnek a bogyók.
A tarka szőlőmoly második nemzedéke ellen csak helyenként indokolt a védekezés. Az amerikai szőlőkabóca és a lepkekabóca felnőtt egyedei továbbra is jelen vannak az ültetvényekben, nagyszámú jelenlétüknél még egy utolsó kezelést be lehet iktatni ellenük. Ez a jövő évi állományt nagymértékben gyéríti.
Növényorvos
