A májusi eső szükséges, sokszor, sok kell belőle, és jótékony hatása megkérdőjelezhetetlen, ám ott bujkál egy kis „de” a mondat folytatásában. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy már elég, netalán sok volt. Nem, még nem sok, még kell, és örülhetünk a meteorológia előrejelzés ígéretének, amely további esős napokat mutat.
Poloskaszagú körtedarázs kárképe
A „de” abból fakad, hogy az elmúlt időszak változékony, csapadékos időjárása nemcsak a termesztett növényeinknek kedvezett, hanem a kórokozókat is fertőzésre késztette. Emlékszünk még a március végi meleg, száraz időszakra, és arra, hogy a kajszi, majd a meggy, cseresznye abban az időszakban virágzott. Az adott helyzetben nem jött elő a monília tünete, nem száradtak el a virágok, nem hervadtak a hajtások. A virágzás végén megtörtént az időjárási fordulat, és vele együtt (na jó, pár nappal később) megjelentek a monília tünetei. Mostanra olyan helyzet alakult ki, hogy a védett fákon 5-10 (20) %-os károsítás látható, míg a nem védett fák esetében még az is kérdéses, hogy életben maradnak-e.
Szántóföldön ennek megfelelője a kalászosok betegségeinek megjelenése. Az említett időszakban ott sem történt fertőzés, és azt is el kell ismerni, hogy még ma sem veszélyes a helyzet, de tagadhatatlan, hogy a levélbetegségek fertőzése emelkedő tendenciát mutat.
A csonthéjasok már a gyümölcsüket nevelik, és amint említettem, elsősorban a meggyen, kisebb mértékben a kajszin megjelentek a betegség tünetei. Sajnos, az elszáradt virágokat és a száradó hajtásokat megmenteni már nem lehet, de a fertőzött részek lemetszésével még tudjuk fékezni a betegség terjedését. A fákat továbbra is kell permetezni, hiszen más betegségek is indokolják ezt, így a védelem e tekintetben is erősítést kap.
A moníliától még nem szabadultunk meg, hiszen a zsendülő gyümölcsöt is megtámadja, és nyilvánvaló, hogy a fertőzött fákon nagyobb az infekciós nyomás, nagyobb a fertőző tömeg. A korai cseresznyék is még csak zöldborsó méretűek, de két hét múlva kezdődhet a zsendülés, tehát érdemes odafigyelni, készülni a gyümölcs védelmére.
Kajszin megjelent a sztigminás levéllikacsosodás betegség, ami a gyümölcsön rozsdavörös foltokat, pörsenéseket okoz. Jelenleg még csak gyenge fertőzésről beszélhetünk, de a terjedéshez minden adott. Sajnos, a betegség a gyümölcs minőségét is rontja, de leginkább az eladhatóságát csökkenti.
Sztigminás levéllikacsosodás kórképe őszibarackon
Cseresznye és meggyfákon a blumeriellás levélfoltosság veszélyeztet, tavaly későn jelentkezett, most úgy tűnik, hogy korai fertőzésre kell felkészülni. A védekezést most kell elvégezni, a tünetek megjelenésekor már elkéstünk.
Az őszibarackon továbbra is tombol a tafrinás levélfodrosodás betegség. A védekezések hatására átmenetileg tünetmentes levelek fejlődnek, de a kihagyás azonnal megbosszulja magát. Őszibarackon is megjelent a sztigminás levéllikacsosodás betegség, e fafajon talán még erősebb tünetekkel, mint a korábban említett kajszin. A betegség képes a teljes levélzetet tönkre tenni, ami nyilvánvalóan a termés kinevelését fogja gátolni. A tafrina és a sztigmina elleni kezeléseket lehet és kell is összehangolni.
A szilván ritkán jelenik meg a tafrinás betegség sajátos tünete, a bábaszilva. Idén ilyet is lehet látni. Meg kell jegyezni, hogy ez inkább érdekesség, mintsem komoly kárral fenyegető fertőzés.
Bábaszilva
A kártevők általánosságban lelassultak. A rajzásuk leállt vagy átmenetileg csökkent számban repülnek. A levéltetvek – elsőként cseresznyén, majd szilván – korán megjelentek, majd a kolóniák látványos gyarapodásba kezdtek. A havas eső, hó, majd a fagyos éjszakák (április végén) nyomán a kolóniák eltűntek, vagy méretük jelentősen zsugorodott. A melegedéssel várhatóan visszajönnek, számuk újra emelkedni fog, tehát megfigyelésük indokolt.
A cseresznyelégy szintén fázik, a sárga ragacslap még nem – vagy alig fogott. A gyümölcs – korai fajták esetében – már elérte a zöldborsó méretet, de a kártevő csekély száma miatt még lehet várni a kezeléssel.
A szilva már túljut a poloskaszagú szilvadarázs fertőzésén, viszont indul a szilvamoly repülése. Ebben is van egy kis megtorpanás, de a szilvamoly általában nagy népességgel indul, és tartja azt. A rajzáscsúcsot még nem értük el, a védekezéssel még lehet várni. A keleti gyümölcsmoly hasonló rajzási képet, nagy népesség, de a hideg időjárásban itt is kitolódik a tojásrakás időpontja. A barackmoly még nem jött elő.
Körte hajtáshervasztó darázs kárképe
Az alma is elérte a gyümölcsnövekedés fázisát. Még mindig a lisztharmat a leglátványosabb betegség, melynek tünetei messziről felismerhetőek. Az elsődleges fertőzésekből megindult a konídiumok szóródása, de az újabb fertőzések tünetei még nem jelentek meg. Még mindig segít a primer tünetes hajtások kézi eltávolítása, de nem nélkülözhetjük a kémiai védekezést sem.
Nagyobb kérdés az almafa varasodás berobbanása, mikor, hol, milyen erősséggel jelenik meg. A válasz valószínűleg a hamarosan, országosan és erős fertőzéssel. Az elmúlt időszak elősegítette az aszkospórák szóródását, az alacsony hőmérséklet mellett hosszabb inkubációs időszak telik el, és a melegedéssel megjelenik a betegség első tünete. Ez a helyzet a szisztemikus blokk alkalmazását követeli meg.
Úgy tűnik, hogy az Erwinia fertőzését megúsztuk. Van ennek a hűvös időjárásnak előnye is, pl. a tűzelhalás betegség megjelenése elmaradt. Még a birs kései virágzása adhat lehetőséget a kórokozónak, illetve az alma, körte másodvirágzása.
Az almamoly már rajzik. Sosem könnyű rajzását követni, de most – ha lehet – még hektikusabbá vált repülése. A hűvös időszakban visszaesett a fogás, de várhatóan a melegedés ezt a kártevőt is visszahozza. A tojásrakás még nem kezdődött el, a védekezés még rövid ideig várhat. A vértetű lassan terjed a koronán belül, érdemes még most célzott kezeléssel megfékezni, ahogy szétterjed a koronában, úgy egyre nehezebb lesz utolérni.
A körtét inkább a kártevők támadják, szívogatnak a körte levélbolha lárvái, belül rág a poloskaszagú körtedarázs álhernyója. Bár a körtedarázs lárvája fejlődése során több gyümölcsöt is tönkre tesz, mégis az ellene szóló védekezést nem ekkorra, hanem a virágzás vége időszakra kellett helyezni. A körte levélbolha elleni küzdelem nem egyszeri beavatkozás, az egész tenyészidőszakra feladatot ad.
A körte levélbolha már szívogat
A szőlő lassan kinövi a kései fagyok okozta károsodásokat. A rejtett rügyekből előtörő hajtások pótolják az asszimilációs felületet, de termést onnan nem várhatunk. Sokan figyelik, hogy hogyan alakul a betegségek megjelenése. A kemény tél során a rügypikkelyek alatt telelő lisztharmat micélium elpusztult (mint ahogy a rügyek is károsodtak néhány %-os arányban). Így maradt az ivaros alak indította fertőzés. Erre sem kellett sokáig várni, a csapadékos időjárás, majd a melegedés elindította a fertőzést. Az első tüneteket már egy héten belül észlelhetjük az ültetvényekben. A védekezésre rövid időszak áll rendelkezésre, az első csapadék- és szélmentes napon ajánlott permetezni. Ez az első tünet megjelenése csak elindulási pont, a további terjedést majd az időjárás, a növény állapota és a védekezések együttese határozza meg.
A peronoszpóra esetében is hasonlót lehet mondani, a csapadék és tartós nedvesség miatt a primer fertőzés sok helyen megtörtént. Itt annyiban más a helyzet, hogy a száraz tél és tavasz során az oospórák kiszáradtak, kisebb a vitalitásuk. Valószínűleg az első fertőzés még alig okoz tüneteket, de ez is mindenképpen kiindulási pont.
A tarka szőlőmoly rajzik, viszonylag nagy népességgel indult, majd a hidegben csökkent a számuk. Várhatóan ismét emelkedik a repülés intenzitása, de a tojásrakás még odébb van. Változó mértékben fertőz a szőlő nemezes gubacsatka és a szőlő gyökértetű levéllakó alakja. A fertőzés mértéke erősen változó, a helyi megfigyelés nem nélkülözhető.
Katasztrofális látvány, alig maradt zöld felület. Monília kórkép meggyen
Védekezési elvek
A sztigminás levéllikacsosodás ellen a kaptán és makozeb hatóanyagú készítmények kombinációját lehet javasolni. A blumeriella elleni kezelésnél e két hatóanyaghoz hozzá tehetjük a tiofanat-metil hatóanyagot is. Őszibarackban – tekintettel a tafrinás betegségre – a difenokonazol hatóanyagot ne hagyjuk ki a kombinációból.
Az almafa lisztharmat és varasodás elleni védekezésről már korábban szóltunk. A vértetű és a körte levélbolha ellen is bevethető a klotianidin hatóanyagú Apacs 50 WG, vagy a spirotetramat hatóanyagú Movento. Figyeljünk a dózisokra, ezek a kártevők nehezen fékezhetők meg.
A szőlő peronoszpóra és lisztharmat ellen egyelőre kontakt készítményekkel elég védekezni. Ilyen lehet a mankozeb, ditianon, klortalonil, propineb hatóanyagú termékek valamelyike a peronoszpóra ellen, s a kén hatóanyagú termékek valamelyike a lisztharmat ellen.
Növényorvos
