Nagyon szép volt a tavasz egészen április 5-ig, amikor váltott az időjárás, és hűvös, csapadékos, szeles időszak érkezett. (De milyen is lenne az április?!) Leginkább a változékonyság a jellemző, a hét végére ismét felmelegedés következett, de keddtől már ismét a csapadék, a lehűlés és a szél lesz a jellemző.
Virágzik az alma
Ilyen körülmények között kell elvégezni a növényvédelmi beavatkozásokat a gyümölcsösökben és a szántóföldön is, mert már ott is van teendő. Szélmentes helyeket és időszakokat alig lehet találni, pedig jó lenne az elsodródást, károkozást megelőzni. Ez szántóföldön sem egyszerű feladat, de gyümölcsfáknál, 3-5 m magasan szinte lehetetlen.
A természet az elmaradásból gyorsan átváltott előrefutásba, vagyis az időszakra jellemző fejlettségéhez képest előrébb van. Ez nem csak a növényeinkre vonatkozik, hanem a károsítókra is. Korán lehet megtalálni az első kártevőket és az első fertőzési tüneteket. Az időjárás nem lassította le fejlődésüket, sőt!
A környezeti tényezőkből talán a csapadék az egyetlen, ami nagyon hiányzik, ez hátráltathatja növényeink fejlődését, és csökkentheti némely kórokozó aktivitását. Esett ugyan némi eső 5-6-án, de csak helyenként és csak átmeneti jelleggel.
Rátérve a konkrét megfigyelésekre, nézzük az ültetvényeket.
Az alma – tájegységtől függően – pirosbimbó-virágzás állapotát érte el. Bőséges a virágzás, szép termés lehet belőle, de addig még néhányszor meg kell védeni. Megjelentek a lisztharmat primer fertőzésének tünetei. Sokan azt vártuk, hogy a kemény tél után kisebb lesz a fertőzési nyomás, de nem ezt lehet tapasztalni. Ha most meg tudjuk fogni a betegséget, akkor a tenyészidőszak további részében sokkal kisebb erőfeszítéssel lehet majd kordában tartani a betegséget. Természetesen ez nem jelenti a fertőzés mentességet, de könnyebben kezelhető helyzetet igen.
Lisztharmat primer fertőzése
A varasodás még nem okozott tünetet, az aszkospórák szóródása az ország nagy részén még nem indult meg. Ebben fékező erővel bír a csapadék hiánya. Ott, ahol esett eső, tipikusan a Nyírségben és az ország középső vonulatában, megindult az aszkospórák szóródása, a meleg időben rövid inkubációs idő után megkezdődik a fertőzés, és ez érvényes a helyi esők teremtette állapotra is. E helyeken nem lehet tovább várni, el kell kezdeni a varasodás elleni védelmet. Egyelőre a kontakt szerek használata elégségesnek tűnik.
A bundásbogarak szinte minden virágzó növényen ott vannak, lehet találni repcében, almában, őszin, körtén. Egy-két bogár egy fán nem okoz nagy kart, nem érdemes ellenük külön védekezni, ahhoz tömegesen kell betelepedniük.
Bundásbogár – itt körte virágjában
A közönséges levélpirosító alma-levéltetű korán szokott megjelenni, most is várható, készüljünk rá.
Ilyenkor nagy kérdés, hogy lesz-e tűzelhalás fertőzés. A korai virágzásnak is vannak előnyei, pl. a tűzelhalás betegség kórokozójának igényét vizsgálva – nedvesség és magas hőmérséklet- azt lehet mondani, hogy a jelenlegi környezeti paraméterek nem kedveznek a kórokozó fertőzésének. Azt hozzá kell tenni, hogy ez időleges megállapítás, ameddig inkább a napsütés és a szél, valamint 16-18 Co-os maximum hőmérséklet lesz a jellemző, addig nem várható támadás. Amint változnak a környezeti feltételek, azonnal újra kell értékelni.
A csonthéjasok teljes virágzásban vannak, vagy már a virágzás vége, elvirágzott állapotot is elérték (kajszi). A monília, ami ennek az időszaknak meghatározó kórokozója, kevésbé tudott fertőzni, a napos, kezdetben meleg, tartósan száraz viszonyok nem kedveztek a kórokozónak. Nem szabad azonban megfeledkezni a helyi csapadékról, esetleg egy nagyobb harmatról. Sajnos, az is elég a betegség elindulásához. Aki a virágzás kezdetén, majd a fővirágzásban kezelte fáit, annak nyugodtabbak lehetnek a napjai. Ha száraz időjárásban, gyorsan elvirágoznak a fák, akkor a harmadik – sziromhullásra időzített – kezelés el is maradhat. Ha csapadék érkezik, akkor nem érdemes kockáztatni.
Az őszibarackot a monília mellett a levélfodrosodás betegség is fenyegeti. Ismert, hogy e kórokozónak a hűvös, csapadékos időjárás teremt kedvező feltételeket, ilyenkor gyorsan terjed. Ebben az évben inkább napsütéses, meleg és száraz volt a tavasz, mégis az érzékeny fajtákon megjelent a betegség tünete, majd az első csapadék után gyorsan terjedt az alig kifejlődő lombozatban. E betegségnél nem lehet várni, gyors beavatkozással lehet megfékezni. További fertőzések várhatók, a fák folyamatos szemlézése ajánlott.
A fekete cseresznye-levéltetű is korán szokott megjelenni, és ez most sincs másképp. Az éppen kiterült levél fonákán már megtaláltam az első ősanyát néhány lárvával. A cseresznyelégynek még hideg van.
Levéltetű ősanya cseresznye levelén
A szilva már közel van a sziromhullás állapotához, ne feledkezzünk el a poloskaszagú szilvadarázs tojásrakásáról, annak most van az ideje, más megközelítésben most van a védekezés ideje e kártevő ellen. Aki pontosabban szeretné meghatározni a kártevő populáció nagyságát, annak a fehér ragacslapos csapdát javaslom.
A körte is teljes virágzásban van, szépek a fák. A körte levélbolha folyamatosan rakja tojásait, hamarosan megjelennek a kis lárvák, és kezdődik a védekezési szezon.
A szőlő is gyorsan haladt a fejlődésében, egyik nap még a rügygyapotos állapotot, majd 1-2 nap múlva a rügyfakadás kezdetét lehetett regisztrálni. Mostanra már a korai indulású fajták a 2-3 leveles állapotot is elérték. A betegségek számára még korai, hűvös az időszak, a kártevők sem mozognak még. A kendermagbogár odvasítja ki a rügyeket helyenként, de ez csak lokális jelenség. (Ott viszont szükséges az ellene történő védekezés.)
A szőlő ültetvényekben itt az ideje a gyomirtásnak, most még elérhető a sorok alja a tőkék veszélyeztetése nélkül, a gyomok pedig “szépen” megnőttek.
A védekezés elvei
Az alma ültetvényekben bevált gyakorlat, hogy a lisztharmat primer fertőzésével megbetegített hajtásokat metszéssel eltávolítják. Ez ugyan kézimunka-igényes, de nagyon hatékony. Ha ezt egy csapat megfelelő kórkép ismerettel, precizitással elvégzi, a levágott hajtásokat elégetik vagy eltávolítják az ültetvényből, az sokat segít a következő időszak növényvédelmében. Ilyen munka után a kén hatóanyagú permetezés még elég lehet. Aki a permetezést részesíti előnyben (metszés nélkül), annak már érdemes az “azol” típusú fungicidek közül választani.
Így néz ki, ha érzékeny a fajta
A varasodás ebben a szakaszban még kezelhető kontakt szerekkel, főleg hogy ha az időjárás is mellénk áll. Hagyományosan alkalmazott a mankozeb hatóanyagú szerek valamelyike, jó esőállósága miatt becsült a klórtalonil hatóanyag, de ajánlható a propineb hatóanyagú Antracol 70 WG is.
A levélfodrosodás betegség ellen a finom szemcsés réz hatóanyagú termékek valamelyikét, illetve a felszívódó difenokonazol hatóanyagú készítmények valamelyikét ajánlott bevetni.
A poloskaszagú szilvadarázs ellen az acetamiprid tartalmú készítmények közül választhatunk, ez a hatóanyag a méhekre nem veszélyes, így egy vegyes fajtákat tartalmazó ültetvényben is használható, a tovább virágzó fákon levő méheket nem pusztítja el.
Körte levélbolha ellen a kitinszintézis gátlók olajjal kombinálva lehetnek hatásosak, s a körte virágzása alatt is használható, nem méhveszélyes.
Növényorvos
