Új szezon indul, új feladatokkal. Nem csak indul, már megkezdődött, hiszen kisoroltak az új vetésű repcék, készítik a magágyat a kalászosok alá, és lehet gondolkodni a növényvédelem új feladatain is. Meg persze lehet gondolkodni az aktuálisokon is, amelyek még inkább a befejezéséhez közeledő szezonhoz, és annak gondjaihoz kapcsolódnak.
Van itt repcebolha és repcedarázs is
Amíg nyár volt, forróság és aszály, addig imádkoztunk egy kis esőért, most meg annyit kaptunk, hogy az szinte sok. A szélsőségek jellemezték az év eddigi szakaszát és benne a szeptembert is. Már a múlt hét elején lehetett látni, hogy bőséges égi áldásban lesz részünk, de a hét közepén meg is tapasztaltuk. Sok helyen egész nap esett, vagy éppen 2 napon át. Ahogy az esős front nyugatról-keletre haladt úgy áztatta eső földjeinket. Aztán a péntek-szombat hozott egy kis napsütést, de még mindig előfordult egy-egy rövid eső. Ősszességében a lehullott csapadékmennyiség a legtöbb helyen elérte az 50-90 mm-t, így a talaj majd mindenhol megtelt vízzel.
Ez mindenképpen kedvező hatású az őszi talajmunkákhoz, a vetésekhez, de segít a kikelt repceállományok megerősődésében is. Negatív hatása viszont, hogy megállította a betakarítási munkálatokat, a növényzet is visszanedvesedett, a talaj is felázott. Most előre tekintve egy sokkal nyugodtabb, bár változékony, alapvetően mégis napos időjárást látunk, ami sokat segít a mezőgazdaságnak. A korábbi csapadék leszivárog, a talaj felszíne felszárad, és egy-két nap múlva remélhetőleg újra dolgozhatnak a betakarító gépek.
Természetesen nem csak ennyi változást hozott az őszi időjárás, a magunk bőrén is érzékeljük, hogy egyre hűvösebbek a hajnalok, lassan szárad fel a reggeli harmat, általában a nedvességborítottság tartóssá válik. Ez a gombabetegségek fertőzését segíti, de a hűvös idő némely kórokozót lelassítja, némely kórokozót megállítja. Mindez így a szezon végén már inkább elméleti kérdés.
A most kezdődő szezon az őszi káposztarepcéről és az őszi kalászosokról szól. A nyári tarlókat már szépen elmunkálták, általában jó talajállapot várja a vetést. Kicsit sürgetőbb a helyzet azokon a táblákon, ahol napraforgó vagy éppen kukorica után megy az őszi kalászos. Ott is megkezdték a talajmunkákat, több táblán lehet látni a szárzúzás eredményét, illetve a tarlóhántást.
Általánosan megkezdték az őszi árpa vetését, bár az említett időjárás általában megszakította ezt a munkát is. A napsütéses, esőmentes napok hamarosan kedvező körülményeket teremtenek a folytatáshoz, reméljük időben talajba kerülhet a mag.
Már csak azért is, mert közeledik az őszi búza vetés is, s e kultúra fontossága az elsők között van. Az már látható, hogy a kalászosok vetőmagja nedves talajba kerül. Ez és a rövid forgó azt jelenti, hogy fokozottan veszélyeztetnek a csírakori betegségek. Emiatt a csávázásokat nem szabad elhagyni. A fémzárolt vetőmagnál természetes a csávázás, de a saját fogású vetőmagnál ez lehet helyi döntés is. Érdemes elvégezni.
Az őszi káposztarepce már általánosan kikelt. Az állomány döntő többsége 2 valódi leveles állapotban van, de találhatunk 4 valódi leveles és éppen csak kicsírázott, szíkleveles fejlettségű táblákat is. A Dél-Alföldön és a hozzá hasonlóan száraz vidékeken a repcebolhák betelepedése gyors és tömeges volt, ott a kártételük is jól látható. Néhol az egész tábla, a növények egy ötöde vagy azt meghaladó hányada a bolhák által rágott. Ez már indokolja a védekezést. A csapadékosabb, kissé hűvösebb vidékeken (pl. Nyugat-Dunántúl, északi tájak) kevésbé jelent meg a kártevő, itt az állomány5 %-a károsított, a táblán belül inkább a széleken található a kártevő.
A repcedarázs a nyár végére kissé visszaesett, álhernyóit alig lehet megtalálni, de az imágók is alig észlelhetők. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kezdeti időszak fertőzöttsége alacsony szintű lesz, akár a kártétel mértékét, akár a területi elterjedést nézzük.
Ezzel szemben nem jó hír, hogy a bagolylepkék is megtalálták a kelő repcét. Ismerős, hogy milyen kárt tudnak okozni, főleg az éppen kikelt növényállományban, javasolt a táblák folyamatos ellenőrzése, megjelenésük esetén a védekezés elvégzése.
A repceperonoszpóra korán megjelent a táblákon, különösen a betegségre fogékony fajták/hibridek használata esetén. Nem véletlen, a betegségnek kedvez a csapadékos időjárás, a nedves környezet és a nem túl magas hőmérséklet, vagyis terjedése várható.
Az árvakeléseken csak néhány helyen és kismértékben jelent meg a fómás levélfoltosság, s az aszályos időjárásnak köszönhetően nem is igazán terjedt a betegség. Ez jó jel, kevesebb a fertőző anyag, kevésbé fenyeget a gyors fertőzés. Ennek ellenére a táblák ellenőrzése e szempontból is ajánlott, hiszen a csapadékos, nedves körülmények kedveznek a kórokozónak. A repcetarlók elmunkálása és a kalászosok vetése után egyre kisebb lesz a potenciális fertőzési forrás.
A kukorica visszanedvesedett, megállt az érése, a vízleadása, így a betakarítása is. Reméljük, hamarosan megindulhatnak a kombájnok újra, de mostantól nem úszhatjuk meg a szárítók beindítását. Talán jelzés értékűnek lehet tekinteni, hogy még mindig lehet találni egy-két kukoricamoly imágót a táblákon, illetve egy-két hernyót is a nóduszoknál. Ezek az idén már nem okoznak gondot, de jelzik a jövő évi várható nagyobb kártevő tömeget.
Ami most gondot okoz, az a csőfuzáriózis, ami egyre inkább károsítja a csővégeket, és ebben a nedves időjárásban terjed a betegség. Szerencsére még mindig csak a gyenge fokozatot érte el a kártétele, a növényállomány 3-5 %-án lehet a tüneteket megfigyelni, de az is inkább csak a csővégre korlátozódik. Ennek ellenére a megfigyelése és a betakarítás ennek megfelelő ütemezése szükséges.Tudjuk, ezt a betegséget jelenleg már sem a táblán, sem a tárolókban nem tudjuk gyógyítani. Az időben elvégzett betakarítás és a termény megfelelő kiszárítása segít a terjedés megállításában.
A napraforgó betakarítása is megállt. A nedves körülmények miatt a tányérbetegségek terjedése felgyorsult, de még mindig gyenge fertőzöttségről, kártételről lehet beszélni. A fertőzöttség gyakorisága az állományon belül a 10%-ot egyelőre nem haladja meg. Szerencsére nem sok a hátralevő terület, a felszáradás után gyorsan lehet végezni e kultúra betakarításával, és ezzel a gonddal is. Problémát igazából a nem deszikkált, gyomtengerben lévő napraforgó állományok okoznak – nem sok, de néhány táblát lehet látni. Nem lehet tudni a termelő szándékról és annak kivitelezési módjáról.
A zöldségfélék esetében is szükség volt a csapadékra, mégis azt kell mondani, hogy javított és rontott egyszerre a helyzeten. A tömör fejű, szedésre érett káposztában gondot okozott ez a hirtelen érkezett nagy mennyiségű eső. A fejek megrepedtek, tárolásra alkalmatlanok lettek, és még nagyobb kárt tudnak okozni a fejrothadást elindító szürke- vagy fehérpenészes fertőzések. Itt sem a kémiai védelem a megoldás ebben a szakaszban, a szedés és az ipari feldolgozás segíthet.
Továbbra is jelen vannak a molyok, bagolylepkék, ezek ellen még mindig szükséges védekezni, amennyiben a tervezett védekezés és a tervezett betakarítás az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartását lehetővé teszi.
A szabadföldi paradicsom szezonjának ezzel az esős periódussal vége van. Folyamatosan szaporodtak fel a különféle gombás és baktériumos betegségek, és egyre terjedt az általuk kiváltott termésrothadás. Ez most a bogyók kirepedésével, a nedves körülményekkel olyan mértékűvé vált, hogy az egészséges bogyók leszedésével lehet valamennyit megmenteni az utolsó termésből. A beteg, rothadó termés megsemmisítése lehet még a feladat, ami a jövő évre tett megelőző védelmi intézkedés.
Hamarosan kezdődik a szója betakarítása is, bár az elmúlt héten e növény érési folyamata is lelassult. Növényvédelmi teendő már nincs a táblákon.
A csonthéjasok betakarítása gyakorlatilag befejeződött. A jövő évre készülés jegyében az őszi lombfertőtlenítés a feladat, a tenyészidőszakban fokozatosan felszaporodott a sztigminás levéllyukacsosodás betegség és a blumeriellás levélfoltosság. Most, a betakarítás után egy rezes kezelés csökkenti a betegségek károsítását, telelését.
Az alma szedése folyamatos, ezt a munkát rövidebb időre szakította meg az eső. A korai fajták már biztonságos helyre kerültek, következnek a kései érésűek. Kártevők már nem veszélyeztetik az idei termést, esetleg a korábbi kártétel tüneteit észlelhetjük, tipikusan az almamoly rágta gyümölcsöket. Ez mindenképpen indokolja a gyümölcsök válogatását a tárolóba helyezés előtt. A betegségek sem okoznak már gondot.
Korán indult, s jól haladt a szőlő szüretelése is az esők előtt. Remélhetőleg hamarosan folytatódhat. A lisztharmat és a peronoszpóra mostanság már nem fertőznek, nem terjednek. Fegyorsult viszont a kazmotéciumok érése, mostanra már domináló lett az érett telelő alak, s ez jelzi a jövő évi fertőzés esélyét.
Idei gond még a szürkepenészes fürtrothadás. A betegség a számára kedvező időjárásban tovább fertőzött, tovább terjedt. Még most is csak gyenge fertőzésről beszélhetünk, a termés 5-10%-a érintett. Itt sem ajánlott a kémiai beavatkozás, inkább a szüret szervezése során érdemes odafigyelni, s a fogékony fajtákat vagy már fertőzött táblákat előre venni.
Növényorvos
(Agrofórum Online)
