Június legelső napjaiban az erős, meleg, szárító hatású szél volt a jellemző, ami a kiszáradt talajokat, a vízhiánytól szenvedő növényeket tovább szárította.
Kezdődik a szőlő virágzása
Való igaz, ez nem kedvezett a különféle betegségeknek, de mindez nem vigasz, ha a növényállomány is megáll fejlődésében, nem tudja kinevelni termését. Így aztán várjuk az esőket, többször, többet.
Egyelőre nincsen baj, a laza, homokos talajú területeken lehet látni korai felsülést a kalászosokban, de ez nem általános, és más szántóföldi kultúrában sem jelent még gondot a fogyatkozó vízkészlet. Az ültetvények jobban átvészelik a száraz periódust, így ott sincs még gond.
A szőlő mindig kiemelt figyelmet kap, és most sincs ez másképp. Nagy kárt sem a téli fagy, sem a tavaszi hideghullám nem tett az ültetvényekben. A növények időarányos fejlődése a szokásosnak megfelelő, talán a déli borvidékeken kicsit előre is szaladt, hiszen már május utolsó napjaiban megkezdődött a virágzás. természetesen ezt nem lehet országosnak tekinteni, az északi vonulatban található borvidékeken inkább csak közelít a virágzáshoz, de ez a meleg periódus felgyorsítja a folyamatokat. Szerencsére komolyabb károsításról eddig nem kell beszámolni.
Ha közelebbről nézzük a tőkéket, akkor megtalálhatjuk a lisztharmat első tüneteit, főképpen a cserek, fás részek közelében. Ez még nem tekinthető sem általánosnak, sem veszélyesnek. A gond inkább az, hogy a tünetes foltokban a konídium képződés intenzív, és ez újabb fertőzéseket indít el. Természetesen a fertőzéshez több tényező együttállása szükséges, s ezeken belül – a védekezésektől eltekintve – az időjárás alakulása lehet a döntő tényező. Ismeretes, hogy a lisztharmat gomba a páradús környezetet (mikroklímát) szereti. Ha ilyen szemmel vizsgáljuk az elmúlt napok időjárását, amely időszak csapadék helyett inkább kimondottan meleg és erős szelet hozott, akkor kevésbé aggódunk a lisztharmat fertőzése, terjedése miatt, hiszen a szeles idő szokatlanul alacsonyra vitte le a relatív páratartalmat.
Sajnos ezt a megállapítást nem lehet általános érvényűként hangoztatni, helyi zivatarok előfordultak, és ott a kipárolgás miatt a páratartalom lényegesen magasabb lehet. Nem tudjuk, mikor és hol kezd el esni a következő napokban, ami azonnal megváltoztatja az aktuális helyzetet és a kilátásokat is.
Fentiek miatt készüljünk a lisztharmat elleni védekezésre, és a védekezési döntést helyi szemlék és mérések alapozzák meg.
A peronoszpóra tekintetében egyelőre megnyugtató állapotról lehet beszélni. A relative száraz tél, majd tavasz után az első fertőzések csak kevés helyen és csekély mértékben következtek be. Valószínűleg az első fertőzéseket a május közepén hullott csapadék indította el, és ennek a tünete jelent meg a hónap végén. A betegség megjelenésének gyakoriságát és erősségét is a gyenge jelzővel lehet illetni. Hasonlóan a lisztharmathoz, itt is a további fertőzések kiinduló pontjaiként kell értékelni az olajfoltokat, illetve kiverődéseket.
A peronoszpóra számára alapvető követelmény a nedves környezet, a csapadékos időjárás. Ennek alapján ugyanazt lehet ismételni, a száraz, meleg és szeles napok nem kedveztek a betegség terjedésének. A meteorológia Medárd nap környékére csapadékos napokat jelez, tehát itt is készülni kell a védekezésre.
Még mindig a szőlőnél maradva, kb. egy hete megkezdődött a tarka szőlőmoly lárváinak kelése, és azóta az folyamatos. Aki a lárvák ellen időzíti a kezelését, annak most dolgoznia kell, a kis lárvákat most lehet utolérni.
Korábban már foglalkoztunk az amerikai szőlőkabócával, annak lárvakelését is hírül adtuk. Tekintettel arra, hogy e kártevő lárvakelése elhúzódó, a kezelésnek meg a kártevő tömeget kell megcéloznia, a védekezést a napokban érdemes elvégezni. Jelenleg a korai kelésű lárvák L3 fokozatot érték el.
Hasonló megállapítást lehet tenni az amerikai lepkekabóca esetében is, a védekezés e kártevőt is megfékezi.
Eszelény kártételt találtak szórványosan az ország déli részén, de ez inkább helyi jelentőségű lehet, így a táblák bejárása adhat információt a kártétel nagyságáról, az esetleges védekezés szükségességéről.
A száraz, meleg időjárás a közönséges takácsatka felszaporodását indította el, de a Tokaj-hegyaljai és az Egri borvidéken a szilva takácsatka is megjelenhet. Az atkáknak kedvező időjárás esetén a védekezés szükségessé válik.
Az alma gyümölcse már elérte a dió, nagyságot.
Az alma ventúriás varasodása tovább terjedt. Május végén helyi csapadék hullott több térségben is, s ez ott újabb fertőzési hullámot indított el. A tünetek egyelőre a leveleken jelentek meg, a gyümölcsön csak észlelési szinten találtak a nyugati határszélen. A jövőben a betegség terjedése fenyegeti a gyümölcsöket is.
Szaporodik a varas folt a leveleken
A lisztharmat erőteljes fertőzéssel indított, és azóta terjedése az új hajtásokra folyamatos, bár a terjedés lassulni látszik.
Egyre több levéltetűfaj kezd betelepedni az ültetvényekbe, utoljára a zöld almalevéltetű kezdete meg betelepedését. Érdemes a kezeléseket a nagyobb kolóniák kialakulása előtt elvégezni.
Szürke alma-levéltetű
A piros gyümölcsfa takácsatka és a közönséges takácsatka kártétele is gócokban nagyon szembetűnő. E kártevők korán jelentek meg, terjednek, és ebben az időjárás is kedvez nekik. Így a tenyészidőszak végéig tetemes kárt tudnak okozni, vagyis a védekezést nem lehet halogatni.
Az almamoly kártétele a kis gyümölcs kezdeményeken fellelhető, a rágcsálék és az ürülék nyomok mutatják a lárvák fejlődését.
Az aknázómolyok kártétele is jelentős, de ezt helyi felvételezésekkel kell megállapítani, mert e téren nagy eltérések tapasztalhatók az ültetvények között.
A csonthéjas ültetvényekben jelentős változás nem történt. A sztigminás levéllyukacsosodás betegséget sikerült megállítani, az új hajtások már egészségesek.
A sztigmina elcsúfítja a kajszi gyümölcsét
A cseresznyelégy repülése emelkedik, ezért még mindig indokolt egy utolsó kezelés beiktatása, de a szer választásánál körültekintőnek kell lenni, hiszen a gyümölcs már zsendül, napokon belül kezdődik a korai fajták szedése.
Hamvas őszibarack levéltetű
A védekezés elvei:
Bőséges a szerválaszték szőlőben lisztharmat ellen. Csak egy-két önkényesen kiragadott példa: felszívódó – tebuconazol, penconazol, miklobutanil, tetrakonazol, fluopiram, fluxapiroxad hatóanyagú termékek valamelyike, kontakt – kén, meptil-dinokap hatóanyagú készítmények valamelyike.
A peronoszpóra ellen a felszívódó+kontakt kombináció ad megbízható védelmet. A készítmények egy része eleve ilyen gyári kombinációt tartalmaz, ilyen pl. az Acrobat MZ WG, a Curzate R, az Electis 75 WG, Ridomil Gold MZ 68 WG.
A tarka szőlőmoly lárvái ellen egy piretroidos kezelés, jó időzítéssel hatásos lehet, de a klórpirifosz hatóanyagú termékek is használhatók.
Atkák ellen az etoxazol, a tebufenpirad, a fenpiroximát hatóanyagú termékek alkalmazhatók mind szőlőben, mind almában.
Növényorvos
