Nemrégen arról írtam, hogy egyelőre nincs még baj, de nagyon kellene a Medárd nap környéki eső. Sajnos a kívánságom nem talált meghallgatásra, bizony a nagyon várt esők elmaradtak.
Ilyen, ha sikerül a gyomirtás
Volt ugyan helyenként, de az is csak kisebb mennyiségben. Sokkal inkább az időszak átlagától eltérően sokkal magasabb hőmérséklet, és gyakran szeles időjárás. E két faktor együttesen nagyon gyorsan szárította a talajt, de a növényállományt is. Most is ígér a meteorológia 16-18. táján néhány csapadékos napot, de a csapadék mennyiségére vonatkozó előrejelzés csak néhány milliméterről szól.
Meg is lett a következménye ennek az időjárásnak, az őszi árpa gyorsan érik. A gazdák már azt fontolgatják, hogy az aratási szezon hány nappal korábban indulhat. A búza is elérte a tejes érés állapotot, és nem meglepő, hogy a kukorica egyre több helyen furulyázással jelzi a nedvesség hiányát.
Aztán a jövő hétre is ígérnek esős napokat, de azt majd meglátjuk. Mindenesetre nagyon kellene a csapadék.
A növényvédelmi helyzetre általánosan jó hatással volt a meleg, száraz időjárás, a betegségek terjedése általánosan lassult, helyenként leállt. Mégsem jó hír ez, mert a terméskiesést a növényvédelmi megtakarítás nem pótolja.
A kalászosokban, így az érés időszakában már sok teendő nincs. Igaz ugyan, hogy az utóbbi hetekben szép lassan, szinte rejtve felszaporodtak a lombozatot fertőző betegségek, és ezek is hozzájárultak az állományok felsüléséhez. Jól látható, hogy a kétszer védett táblák még a zászlóslevélig, vagy az alatt is zöldek, míg a kezeletlen állományokban már a kalász is szárad.
És ilyen, ha nem sikerül a gyomirtás
Az elmúlt 2-3 hét volt a kalászfuzáriózis szempontjából kritikus időszak. Az elvégzett védekezéseknek és a száraz időjárásnak köszönhetően az állományban alig lehet a betegség tüneteit megtalálni. Általában az észlelési szint és 5 % között mozog a tünetes kalászok aránya. Újabb fertőzés már nem várható, esetleg egy tartós esős időszak okozhatna ilyet, de erre nincs kilátás.
A kártevők közül a vetésfehérítő terjedt az elmúlt hetekben, de lassan az is visszaszorul. A lárvák nem igazán szeretik a száraz, nedvességet alig tartalmazó leveleket. Jelen időszakban a tavaszi árpát fenyegetheti még a vetésfehérítő.
Az őszi káposztarepce is az érés szakaszában van. Egyre inkább kezdi elveszíteni levélzetét és sötét-zöld színét a növény.
A becőkárosító rovarok, mint a repce becő-ormányos és a repce becőszúnyog lárvái még ott vannak a becőkben, de ellenük már nem tudunk védekezni. A kártétel a helyi viszonyoktól függően 2-5% között mozoghat.
Gondot okozhat viszont a kései, másodlagos gyomosodás. Erre megoldást a deszikkálás nyújt, amit már most terveznek a termelők.
A betegségek tekintetében szerencsés állapotról lehet beszélni, ugyanis a fehérpenészes tőkorhadás nem lépett fel. Az alternáriás becőrontó betegség megtalálható az állományokban, de károsítása alacsony szintű.
A napraforgó állományok kezdik utolérni magukat, egyre jobban mutatnak. A levéltetvek betelepedése okoz gondot, amennyiben felszaporodnak, és a virágkezdeményt szívogatják, akkor annak a termésre is kihatása lesz. Természetesen negatív irányban.
Levéltetvek napraforgón
Jelenleg még a késői gyomirtások adnak feladatot, leginkább a kultivátoros sorközművelés megy.
Megjelentek a mezei poloskák is, de még csak a betelepedés elején tartanak.
Most még be lehet menni normál földi géppel a sorok közé, így a permetezésre van lehetőség mindkét kártevő ellen. A növény egészségügyi állapota nem indokolja, de megelőző jelleggel a közeljövőben ajánlott a betegségek elleni első, preventív védekezést elvégezni.
A kukorica is szépen fejlődésnek indult a meleg időjárásban. A kártevők is kezdenek felszaporodni az állományokban. E folyamatban a legelőrébb a gyapottok bagolylepke tart, lárvái már kikeltek, és most a leveleket, főképpen a címer buroklevelét lyuggatják rágásukkal.
A kukoricamoly tojásrakása megkezdődött délen, de ebben a meleg időszakban már nincs jelentős időbeli eltérés az ország különböző tájai között, tehát mindenütt várható.
A levéltetvek szinte minden növényt megtámadnak, és ebbe a sorba kukorica is beletartozik. Egyelőre csak tájékozódó egyedek jelentek meg, de lehet belőle felszaporodás.
A burgonya zömében a virágzás előtt áll. Eddig komolyabb károsítás nem alakult ki az állományokban. Kisebb helyeken, mélyfekvésű táblákban, ahol a nedvesség megült, tartósan megmaradt, ott a fitoftóra megjelent, de igazából nagy kárt nem okozott. A jelenlegi időjárási körülmények nem kedveznek a betegség terjedésének. A jövő hétre ígért csapadék viszont meghozhatja az újabb fertőzés elindításához szükséges körülményeket, ezért a megelőző jellegű kezelés ajánlott.
Az alternáriás levélfoltosság is jelen van a táblákon, de csak alacsony fertőzési szinten, kisebb kárral fenyeget, mint a fitoftóra.
A burgonyabogár lárvák a kezelések hatására visszaszorultak, viszont a nem védett területeken egyre súlyosabb károsítást lehet tapasztalni. Itt a lombvesztés akár a 20-30 %-ot is elérheti. A virágzás előtti lomvesztés súlyos kárt okoz, a termésre is kihatással lesz. Ezen felül a nem védett táblák folyamatos bázisai a bogár felszaporodásának és visszatelepülésének.
Áttérve a gyümölcsösökre először röviden az almáról. A varasodás megtorpant, az elmúlt időszak száraz, szeles, meleg napjai nem kedveztek a betegség terjedésének. A helyi döntés alapján többen áttértek a kontakt kezelésekre, de van olyan termelő is, aki a helyi viszonyok mérlegelése után kihagyott egy kezelést. A betegség már elérte a gyümölcsöt is, de azokon még nem okoz nagy terjedelmű, avagy többszörös foltot. Ennek ellenére, ott ahol a gyümölcs is veszélyben van, ott érdemes még a kontakt+felszívódó kombinációt alkalmazni, főleg, ha eső van kilátásban.
A lisztharmat számára sem igazán kedvező ez a száraz levegő, ez a betegség is lelassult terjedésében.
Az almamoly lárvakelése megkezdődött, így aki elmulasztotta a kitinszintézis gátló kijuttatását a tojás állapotban, annak jó időzítéssel kell a lárvák ellen kezelni.
Az almamoly lárvája már szépen fejlődik, s annak „eredménye”
Megkezdődött az amerikai szövőlepke lárvakelése is. E kártevő viszont polifág, vagyis nem csak az almát, hanem az egyéb gyümölcsfákat, esetleg díszfákat is megtámadja. A kertek átnézése mindenképpen fontos, és a kiterjedt hernyófészek elérése előtt a védekezéssel megfékezni a kártevőt.
A csonthéjasokat továbbra is a levéltetvek – főleg az őszibarackot és a szilvát – fenyegetik.
Folyamatosan rajzik a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly, kisebb számban repül a barackmoly. Jelenleg már a gyümölcsöt támadják a hernyók, ezért a rajzáscsúcshoz igazítva védekezni kell. Lehetőleg összekapcsolva más (levéltetű) kártevő elleni védekezéssel.
„Néhány” hamvas szilvalevéltetű
A kései érésű cseresznyefajtáknál még mindig érdemes egy utolsó kezelést végezni cseresznyelégy ellen, természetesen ehhez rövid élelmezés-egészségügyi határidő betartását követelő terméket kell használni. Amilyen lassan, elhúzódóan jelent meg a kártevő, olyan tömeges lett a tojásrakása, és elég sok a nyüves gyümölcs.
A szőlőben rendkívül erős hajtásnövekedést produkált az elmúlt héten. Ez az intenzív növekedés és a szárazság okozta, hogy a tápanyagfelvétel akadályozottsága miatt klorózis alakult ki.
Megjelentek az ESCA tünetei is. Mindkét tünetre ajánlható a lombtrágyák kijuttatása.
A betegségek közül a peronoszpórának nem kedvez az időjárás, újabb fertőzések csak elvétve alakultak ki. A lisztharmat viszont jól érzi magát, és újabb fertőzési hullámok indultak, illetve indulnak el. A betegség terjedése már a fürtöket is elérte, így veszélyes helyzet alakulhat ki. Ennek megfelelően a lisztharmat elleni védekezéssel nem lehet leállni, míg a peronoszpóra elleni kezeléseket jobban lehet fókuszálni az esős napok közeledtére.
Növényorvos