Általában zivatarok jöttek, széllel, villámlással, dörgéssel, illetve helyenként nagyobb mennyiségű (0-30 mm) csapadékkal. A gondolat megfordítása viszont azt jelenti, hogy a csapadék centrumok mellett találunk olyan területeket is, ahol nem vagy csak kevés eső esett. Összességében azt lehet mondani, hogy az aszály átmenetileg csökkent, de a veszélye nem múlt el.
Virágzik a napraforgó
Ha előre tekintünk, akkor a következő 7-10 nap időszakában is látunk csapadékos napokat-főleg az időszak vége felé – a meteorológia előrejelzésekben, de nem ígérnek országos áztató esőt.
Az elmúlt napok viharai, esői okoztak némi gondot a növénytermesztőknek. Sok helyen megdőlt az aratásra váró gabona, ami nehezíti a kombájnok munkáját, esélyt ad a korompenésznek, mint másodlagos károsítónak, hogy megtelepedjen. Sok helyen gyümölcshullás lett a következmény, de a lombozat, ágrendszer károsodása sem ritkaság.
Növényvédelmileg felborította az eddig kialakult helyzetet, volt csapadék, hosszabb ideig nedvesség borította a lombozatot, ami bizonyos kórokozóknak (pl. peronoszpóra, fitoftóra félék) kimondottan kedvezett. A talajból és a lombozatról elpárolgó nedvesség pedig tartósan emeli a relatív páratartalmat, ami szintén kedvező körülményeket teremt néhány kórokozónak és kártevőnek (pl. lisztharmat félék, levéltetvek).
Eddig sikerült növényeinket nagyobb kártétel nélkül nevelni, most oda kell figyelni, hogy ez a néhány csapadékos nap ne tegye tönkre eddigi erőfeszítéseink eredményét.
A kalászosok betakarítása folyamatosan halad, Baranyában már az őszi árpa végénél járnak, általánosan vágják a repcét, és megkezdték az őszi búza aratását is. Innen kezdve a kalászosok sorsa már inkább az aratók ügyességén és a tárolás körülményein múlik.
Érett repce mag
Az előbbiekhez hasonlóan halad a cseresznye és meggy betakarítása, több ültetvényben már befejezték a szedésüket, és a kései fajták is már csak néhány napos munkát adnak.
Úgy tűnik, hogy a málna szezonja is rövid lesz, a növény nem tudta kellően kinevelni gyümölcsét, és az az érés helyett rásült a vacok kúpra.
Szerencsére a kajszi fák általában jó termést adtak, bár a kései fajták már jelzik a vízhiányt. Sokat nyer – gyümölcs méretben és minőségben -, aki tudja pótolni a hiányzó vizet.
Az őszibarack szezonja most indult, egyelőre biztató a kép.
A kukorica táblákon általános a címerhányás. Átmenetileg jobban néznek ki az állományok, kevésbé mutatják az aszály tüneteit, de félő, hogy ez csak átmeneti javulás.
Megjelentek az amerikai kukoricabogár imágói, és folyamatosan telepednek be a kukorica táblákba. A bogarak a címerben a portokokat, illetve a csövek végén megjelenő bibeszálakat (bajusz) fogyasztják, és ennek a következménye lehet a hiányos termékenyülés, végső formájában kisebb termés. Egyelőre a bogarak jelenléte még nem tömeges, de a betelepedésük folyamatos, így a megfigyelésük mindenképpen ajánlott.
Továbbra is jelen vannak a gyapottok bagolylepke hernyói és a kukoricamoly lárvái is. Ezek részben a címert, részben a csőkezdeményeket fogyasztják, illetve megtalálható a kukoricamoly jellegzetes rágása szárban is (csomóknál ki, majd vissza). Ezek ellen ajánlott a védekezés, de a konkrét döntést a helyi felvételezés alapján lehet meghozni.
A levéltetvek már régóta „kóstolgatják” a kukorica állományokat, de nagyobb károkkal fenyegető kolóniák nem alakultak ki. Most várható szaporodásuk, de nem valószínű, hogy célzottan ellenük kell majd védekezni. Valószínűleg az egyéb kártevők elleni kezelések ezeket is elintézik.
Az alsó leveleken megjelentek az atkák, szívogatásukkal rontják az amúgy is vízhiánnyal küszködő növények kondícióját. Egyelőre a középső és felső levelek még mentesek e kártevő tömegétől.
A napraforgó állományokban általános a virágzás, bár az északi és hűvösebb tájakon még találhatunk csillagbimbós állapotú táblákat is.
A levéltetű populációk egyes táblákon, főleg délen, jelentősek, míg máshol inkább a vontatott felszaporodás a jellemző. A következő napokban e kártevő szaporodása várható.
Levéltetvek a napraforgó tányéron
A mezei poloskák is egyre nagyobb számban jelennek meg, számukra kedvező ez a meleg időjárás. Jelenleg közepes erősségű fertőzésről kell beszélni, de számuk még emelkedik. Párosodásuk és tojásrakásuk folyamatos, és ez a levélnyélen, a tányéron szúrást, sebzést okoz. Most még nem veszélyeztetnek a tányérbetegségek, de a jövőben ezek lehetnek a fertőzési kapuk a betegségek számára. A védekezés indokolt, és vele együtt a levéltetű populációt is el lehet intézni.
A tripszek, atkák felszaporodása, kártétele nem nőtt napraforgóban, ami elsősorban a napraforgó fenológiájának köszönhető. A fejlettebb állományok kevésbé fertőződtek, és várhatóan a növény erősödésével az érzékenysége csökken. A fertőzés többnyire megmaradt a táblák szegélyein (közönséges kétfoltos takácsatka 2-4 imágó/levél, a tripsz átlagosan 2 db imágó/levél), de a későn vetett táblákon a terület belsejében is láthatók kártételek.
Az állományok nagy részében megjelent az alternáriás levélfoltosság, egyelőre az alsó leveleken lehet megfigyelni a betegség tüneteit. Ehhez társul a kórokozóknak kedvező időjárás, amelyek együttesen siettetik az esetlegesen elmaradt gombaölő szeres kezelések elvégzését.
Ez gond, parlagfű a napraforgóban
A burgonya egyelőre jól mutat. Az alternáriás levélfoltosság tünetei kismértékben nőttek, érzékeny fajtán a fertőzöttség gyenge-közepes mértékű, máshol csak gyenge fertőzöttség jellemző.
Az elmúlt napok csapadékos jellege meghozta a fitoftóra fertőzés veszélyét, illetve az folyamatosan fennáll az öntözött táblákon. A tünetek megjelenésére a héten számíthatunk, rövid az inkubációs idő. Védekezésben a preventív technológia hatékonyabb, ismert, hogy a kialakult fertőzést megállítani igen nehéz.
A burgonyabogár második nemzedékének lárvái helyenként jelentős kárt okoztak. A lárvák különböző fejlődési állapotokban figyelhetők meg. Továbbra is javasolt a védekezés.
A szójában a tripszek és atkák okoznak gondot, de szaporodásuk kissé lelassult. A kártevők egy-egy táblán az alsó-középső lombzónában is általánosan jelen vannak, a felső szinten csak néhány egyed található elszórtan. Az atkák esetében a kifejlett alakok mellett, tömegesen találhatók tojások is. A kártevők mennyisége átlagosan (fajtától függően) 4-6 mozgó alak/levélke.
Jelen vannak a szója táblákon a poloskák és bagolylepkék is, de népességük egyelőre nem okozott kártételi veszélyhelyzetet.
Itt mi várható?
Az almásokban nem sokat változott a növényvédelmi helyzet, talán azt lehet valószínűsíteni, hogy minden károsító új lendületet kap az esők után, és nekünk is fokozottan kell figyelnünk a változásokra.
A varasodás konídiumos fertőzésének kedvezőbb körülmények alakultak ki a múlt második felében. A csapadékos napokat követő magasabb páratartalom és az 5-16 órán át tartó levélnedvességi állapotok újabb fertőzési ciklust indítottak el, melyből tünetmegjelenés a héten várható. A fertőzésveszély közepes mértékű (ne felejtsük el a gyakori, erős szél szárító hatását), a jelenlegi hőmérsékletek mellett ~7-8 napos lappangási idővel számolhatunk.
A lisztharmat szekunder tüneteinek a terjedése várhatóan erősödik. A fertőzött hajtások aránya (érzékeny fajtán) ~20-25 % (közepes-erős fertőzés), intenzíven védett gyümölcsösökben legfeljebb ~3-4 % (gyenge fertőzés).
A vértetű telepek ismét szaporodásnak indultak, már a lombozaton belül terjednek, ami egyre nehezebbé teszi a védekezést.
Az almamoly rajzása folyamatos, egyedszáma erőteljesen növekvő. A tojásrakás folyamatos. Az előbbiek miatt nehéz a nemzedékeket elkülöníteni, a lárvakelést pontosan behatárolni, valószínűleg ez az oka annak, hogy a termelők ütemezés szerint kezelnek ellene.
A takácsatkák (közönséges kétfoltos) szaporodása tovább mérséklődött az elmúlt héten, (2-3 db mozgó alak/levél). Hasonló az almalevél-atka is, egyedszáma a fertőzött ültetvényekben 10-15 db mozgó alak/levél. Védekezés szükséges.
A körte gyümölcse fejlődik, kórokozók kevésbé támadják a fákat, a körte levélbolha minden fejlődési alakja megtalálható a fákon.
A szőlő a bogyófejlődés stádiumánál tart. Egyelőre e növény még nem szenved a szárazságtól, és reméljük, hogy ezzel a közelmúltbeli és a jövőbeli csapadékkal nem is jön el a kritikus időszak.
A lisztharmat tünetei a bogyókon szembetűnőek, a védekezések ellenére sok helyen megjelentek a sérves bogyók. A lombfalban olyan mikroklíma alakul ki, amely kedvez a betegség terjedésének, és ez a következő időszakban fokozottan érvényes.
Az esőknek köszönhetően a peronoszpóra tünetei újra megjelentek, de továbbra sem jelentős mértékben. A körülmények csak helyenként, és csak átmenetileg válnak kedvezővé a gomba számára. Figyelembe véve a klimatikus helyzetet, a növény fenológiáját, komoly fertőzés már nem várható.
Az első kabóca imágók a meleg hatására már megjelentek, azonban az L5-ös stádiumú lárvák azok, amelyek még dominánsak az ország déli részein, de az ország más borvidékein is ehhez hasonló, vegyes fejlettségű népességet találunk. Sárga csapdákkal érdemes az imágókat nyomon követni.
A cserebogarak több szőlő ültetvényben megjelentek, az utóbbi évekre nem volt jellemző az ilyen tömeges rajzás.
A tarka szőlőmoly rajzása emelkedik, valószínűleg most éri el a rajzáscsúcsot, kezdi a tojásrakást. Egy jól időzített kezeléssel mind a három (amerikai szőlőkabóca, zöld cserebogár, tarka szőlőmoly) kártevő ellen védekezhetünk.
Az amerikai lepkekabóca, mint polifág kártevő, szereti a szőlőt is, egyes ültetvényekben már megjelent. Az előbbi kezelés ellene is megoldást nyújt.
Növényorvos
