Nem véletlen a kérdés, sokak fejében hasonló gondolatok fogalmazódnak meg. Az aszályos nyár után nagyon vártuk az esőt, és nagyon örültünk, amikor megérkezett.
Az új remény – kel a repce
Augusztus végétől egyre gyakrabban esik, és egy-egy térségben a mennyiség is számottevő. Ez történt a múlt héten is, a Dunántúlon helyenként 100 mm feletti csapadék mennyiség hullott egy hét alatt. Az Alföld déli része még mindig elmaradásban van, ott kevesebb esett, de ez a kisebb mennyiség is sokat segített a talajmunkáknak, az elvetett repce kelésének.
Az ősznek más jellemzői is megjelentek, most éppen 13-18 Co-os nappalt ígér a meteorológiai szolgálat 6-8 Co-os éjszaka mellett. Ez erős harmatot jelent reggelente, akár tartós nedvességet is.
Eddig jól haladtak a betakarítási munkák, nem kellett, vagy csak ritkán, rövid időre megállni a kombájnokkal. Most az időjárás előrejelzés esős napokat ígér, kicsit hullámzóan, de nagyobb csapadék mennyiséggel. Sajnos ez megállíthatja gépeket, mind a növények visszanedvesedése, mind a talajok felázása miatt.
Összességében nagyon kell a csapadék, még van mit visszaadni a nyári csapadék hiányból. A másik oldalon viszont a nedves körülmények által generált gombás, baktériumos fertőzések terjedése áll. Remélhetőleg ez utóbbi már nem sok hatással lesz az idei termésre. Visszatér a szárazabb, napos időszak, s a betakarítással biztonságos helyre lehet juttatni a termést.
A betakarítással párhuzamosan megy a talajelőkészítés, a termelők készülnek az őszi kalászosok vetésére. Előrébb tart az őszi káposztarepce, a vetést befejezték, és általában a szépen elmunkált táblákon a soroló kis növények jelzik a kelést.
Az ország déli tájain a földibolhák is „észlelték” a kelő repce állományt, máris megkezdték a betelepedést. Északabbra ez még várat magára. Érdemes folyamatosan figyelni a táblákat, időben beavatkozni, amennyiben erősödik a kártétel. Figyelni kell a repcedarázs megjelenésére is, bár az imágók rajzása egyelőre kisebb népességet jelez. Főleg a nyugati országrészen a káposztalégy lárvái is megtámadják a kis növényeket. Remélhetőleg a kedvező időjárás, a jó talajállapot segíti a növényeket a gyors megerősödésben, és így kevésbé szenvedik meg a korai kártételt.
Betegségek közül a fómás levélfoltosság okozza az első fertőzéseket, már az ősz folyamán. A fertőzés erőssége nagyban függ a környezettől, pl. a közeli táblákon kikelt árvakelés és a rajta túlélő kórokozó emeli a fertőzési nyomást.
A napraforgó betakarítása folyamatos, növényvédelmi teendő már nincs. A botritiszes tányérrothadás kismértékben növekedett, de még most sem jelentős, a betegség elterjedése jelenleg 2-4 % az állományokon belül. Az esős periódus hosszától függően romolhat a helyzet, de az esők utáni gyors betakarítás segít a gondon.
Ide illeszkedik a parlagfű állapota. A tarlók elmunkálása, és itt nemcsak a kalászosokra gondolok, hanem pl. a betakarított napraforgó táblákra is, óriási gyomtömeget számolt fel. A napraforgó deszikkálása a parlagfű korábban zöld és virágzó tömegét is leszárította, így sokat javult a helyzet. A teljes kép kedvéért el kell mondani, hogy még mindig van olyan terület – lábon álló kultúra, táblaszél, ugaroltatott terület -, ami még ontja a parlagfű pollent. Jelenleg ez kevésbé érzékelhető, mert az ismétlődő esők kimosták a levegőből a pollent, most könnyebb az allergiásoknak.
A deszikkálás leszárított mindent
A kukorica betakarítása is folyamatosan haladt eddig. A víztartalom fokozatosan csökkent, sajnos ez most megáll. A nedves körülmények és a rágott szemek megfelelő táptalajt teremtenek a fuzáriumos betegség fertőzéséhez. A betegség már megjelent, de egyelőre csak 1-2 %-os gyakorisággal van jelen a csővégeken. Tartósan nedves körülmények között azonban a terjedésére kell számítani.
Ezt már betakarították
A korábbi kártevők gyakorlatilag eltűntek a táblákról, 1-2 kukoricamoly imágó még repül a csapdákba, illetve az amerikai kukoricabogár is megtalálható még az állományokban, de ezek már nem jelentenek veszélyt a termésre.
Még tart a burgonya betakarítása, sajnos a nedves körülmények között felszedett, sáros gumók tárolhatósága rosszabb, mint az a száraz, tiszta gumóknál várható. Még nagyobb jelentőséget kap a tárolás előtti válogatás.
Lassan befejeződik a szabadföldi paradicsom szezonja is, a betakarítás a végéhez közelít. Egyre több a beteg bogyó, és ebben a helyzetben az esős idő tovább rontja a minőséget.
Újra itt van a vándorpoloska
A káposztafélék, tipikusan a tárolásra, savanyításra termesztett fejes káposzta marad legtovább a területen. Itt még érdemes figyelni a különféle károsítókra. A nedves körülmények a betegségek terjedését segítik, pl. a káposzta peronoszpóra megjelenése várható, de súlyos kárt okozhat a fehérpenészes – vagy szürkepenészes fejrothadás is.
A kártevők közül továbbra is a bagolylepkék és a káposztamoly fenyegetnek a táblákon. A kezeléseknél apró cseppméretet kell alkalmazni, nedvesítő szerrel javítva a tapadást.
A csonthéjasok betakarítása már nagyon a végénél tart, csak egy-két őszibarack fajta vagy szilva szedhető még. Mindkét gyümölcsnél megfigyelhető a moníliás gyümölcsrothadás, a korábbi védelemtől függően 5-10- (20) % a rothadó gyümölcsök aránya. Itt is a szüret segíti a termés mentését.
Terjed a moníliás gyümölcsrothadás
Kezdődik a levelek öregedése, sárgulása, ideje készülni az őszi lombfertőtlenítésre.
Itt inkább a hangyákat lehet látni, de ott vannak a levéltetvek is
Szedik az almát is. Sok helyen, ahol csak az égiek adták a vízutánpótlást, a gyümölcsök aprók maradtak, néhol korai hullás is megfigyelhető. A kártevők már nem aktívak a gyümölcsösökben, leálltak az aknázó molyok, az almamoly repülése is minimális. A szezonra az almamoly kártétele nyomta rá a bélyegét, a rágott gyümölcsök aránya eléri helyenként a 10-20 %-ot is. Ez megköveteli a tárolás előtti alapos válogatást.
A piros gyümölcsfa takácsatka tojásrakása továbbra is csökkent mértékű.
Szüretelik a szőlőt is, egyes fajták már a pincékbe kerültek, és a gazdák jó minőségről, magas cukorfokról beszélnek.
Eddig nem okozott gondot a szürkepenész, nem igazán kedvezett az időjárás a betegség fellépésének. Most azonban változott a helyzet, egyrészt az érett szőlő fogékonyabb a betegségre, másrészt a tartósan nedves körülmény is a kórokozó fertőzését segíti. Ennek ellenére még nincs komoly veszélyes, a kórokozó nem tudott felszaporodni eddig, nincs meg az a fertőző tömeg, ami egy gyorsan járványos méretűvé fejlődő fertőzési hullámot indíthat el. Természetesen ez a járványveszélyes helyzet a tartósan nedves időjárással egyre közelebb kerül, de a csapadékos időszak sem tart örökké, vagyis a napos időjárás visszatérte, a szellős, felszáradó körülmények lassítják ezt a folyamatot. Figyelembe véve a szüret jelenlegi előrehaladott állapotát – a betegségre fogékony fajtákat már leszedték – a megoldás veszély esetére a szüret felgyorsítása, a fajták és veszélyeztetettség szerinti sorrend felállítása lesz.
Mindenesetre a tárolásra szánt fürtöket alaposan át kell vizsgálni, a romló bogyókat ki kell szedni, a lazább fürtöket ajánlott előnyben részesíteni. Amennyiben így járunk el, és tudjuk a fürtöket 2-4 Co körüli közegben tárolni, akkor sokáig örvendezhetünk a friss szőlőnek.
Növényorvos
