Az időjárás felelős nem igazán figyel oda a földiek kérésére. A múlt héten még némi esély látszott néhány csapadékos napra, de abból bizony csak egy-két helyen lett zivatar. Aztán jött a felmelegedés, gyakran szél, és ez tovább rontotta az eddig is gyenge vízellátottsági helyzetet. Mostanra a talajok – típustól függően – porosra vagy éppen kőkeményre száradtak, szinte kérdés, hogy a növények hogyan élnek benne. Most látszik meg a kultivátorozás kedvező hatása, a gyomtömeg drasztikusan csökken, a talaj kap egy porhanyós réteget, ami csökkenti a párolgást, és a növényállomány sokkal erősebb.
Szépnek szép, de az aratás?
Ha a meteorológiai előrejelzést nézzük – gondolom, sokan teszik ezt -, akkor továbbra is hőségnapokat látunk. Egy-két zivatar előfordulhat, ott jelentős csapadékmennyiséggel, de tudjuk, ez az a forma, ami kevésbé hasznosul. Június végén, július elején látszik némi esély újabb esőkre, de addig még sokszor változik a légkör állapota.
Az őszi árpa gyorsan érik, a repce is halványodik ilyen körülmények között. Ha ez a tendencia érvényesül a jövőben is, akkor a jövő héten elindulhatnak a kombájnok. A búza érése is halad, mostanra már a viaszos szemek a jellemzők, az állományok egyre inkább felszáradnak, pedig jó lenne még zöld felület a szemek kiteljesedéséhez. A kukorica furulyázással jelzi a nedvesség hiányát, tudjuk, a tavasszal lassan indult fejlődésnek, és máris megáll a gyengébb talajokon.
A növényvédelmi helyzetre általában jó hatással volt a meleg, száraz időjárás. A betegségek terjedése általánosan lassult, helyenként leállt. Talán egyetlen kivétel a lisztharmat, szőlőben terjed, és megjelent más növényeken is. A kártevők között sok faj számára nem kedvező ez az időjárás, de amelyik kedveli, az most gyorsan szaporodik, tipikusan az atkák. Lehet, hogy a növényvédős fellélegzik mostanában, de a növénytermesztő énje tudja, hogy ez mégsem jó, az abiotikus tényezők is lehetnek veszélyesek. Most úgy néz ki, lesznek is.
A károsító helyzetben jelentős változás nincs, ezért némi ismétlődés tapasztalható az elemzésben.
A kalászosokban, így az érés időszakában már sok teendő nincs. Igaz ugyan, hogy az utóbbi hetekben szép lassan, szinte rejtve felszaporodtak a lombozatot fertőző betegségek, és ezek is hozzájárultak az állományok felsüléséhez. Jól látható, hogy a kétszer védett táblák még a zászlóslevélig, vagy az alatt is zöldek, míg a kezeletlen állományokban már a kalász is szárad.
Bizony, eléggé felsült
A kártevők közül a levéltetvek betelepedése indult meg az elmúlt időszakban, de a felsülő állomány már nem megfelelő táptalaj számukra, jelentős kárt így nem okoznak. A kalász kártevői közül sem a gabonapoloska, sem a szipolyok nem jelentek meg olyan tömegben, ami a védekezést kényszerítette volna. A tavaszi árpa jelenthet még tápnövényt a kártevők számára, de ott is inkább az aszály a fő károsító.
Az őszi káposztarepce is az érés szakaszában van, halványulnak a táblák. Sajnos, a becők és bennük a szemek nem tudtak kiteljesedni, ez a termés mennyiségére hatással lesz. A kártevők már elvonultak a táblákról, szklerotinia nem, vagy csak alacsony fertőzöttséggel jelent meg. A hátralevő feladat a deszikkálás, és ezzel a betakarítás ütemezése, illetve a pergés gátlásával a termés mentése. Gondot okozhat viszont a kései, másodlagos gyomosodás, de ez is csak helyi jelenség, a szárazságban a gyomok sem kelnek tömegesen. Erre is megoldást nyújt a deszikkálás.
A napraforgó állományok kezdik utolérni magukat, egyre jobban mutatnak, mostanra már a csillagbimbós állapotról beszélhetünk. Talán ez az a szántóföldi kultúra, ami még nem érzi a csapadék hiányát. A levéltetvek betelepedése okoz gondot, amennyiben felszaporodnak, és a virágkezdeményt szívogatják, akkor annak a termésre is kihatása lesz. Már régóta megfigyeljük a kolóniák alakulását, de lelassult a folyamat, még nem általános a fertőzés. Helyi ellenőrzéssel kell eldönteni, hogy a kártételi veszélyhelyzet kialakul-e, a védekezés szükséges-e.
A poloskák ide is betelepednek, de hasonlóan a gabonákhoz, itt is lassú a felszaporodásuk. Amennyiben a levéltetvek ellen kezelni kell, úgy megfelelő növényvédő szer választással ezeket is kontrollálni lehet. Még mindig mennek a kultivátorozások, és a napraforgó hálás a segítségért. Bár a betegségek még nem jelentek meg, és a jelenlegi időjárásban nem valószínű a rövid időn belül történő fertőzés, mégis a jövőbe vetett bizalom jele lehet a kórokozók elleni védekezés preventív jelleggel. Most még be lehet menni normál földi géppel a sorok közé, így a permetezésre van lehetőség, és ha szükséges, a kártevők ellen is tehetünk készítményt a permetlébe.
A kukorica is szépen fejlődésnek indult a meleg időjárásban, aztán a laza, homokos talajokon megállt fejlődésében, furulyázik a növény. A kártevők is kezdenek felszaporodni az állományokban. E folyamatban a legelőrébb a gyapottok bagolylepke tart, lárvái már kikeltek, és most a leveleket, főképpen a címer buroklevelét lyuggatják rágásukkal.
A kukoricamoly lárvakelése megkezdődött délen, de ebben a meleg időszakban már nincs jelentős időbeli eltérés az ország különböző tájai között, tehát mindenütt várható. A levéltetvek szinte minden növényt megtámadnak, és ebbe a sorba kukorica is beletartozik. Egyelőre csak tájékozódó egyedek jelentek meg, de lehet belőle felszaporodás.
A kukorica állomány heterogén és furulyázik
A burgonya zömében a virágzás előtt áll. Eddig komolyabb károsítás nem alakult ki az állományokban. Kisebb helyeken, mély fekvésű táblákban, ahol a nedvesség megült, tartósan megmaradt, ott a fitoftóra megjelent, de igazából nagy kárt nem okozott. A jelenlegi időjárási körülmények nem kedveznek a betegség terjedésének, és ebben jelentős változás nem várható. Az alternáriás levélfoltosság is jelen van a táblákon, de csak alacsony fertőzési szinten, kisebb kárral fenyeget, mint a fitoftóra.
A burgonyabogár lárvák a kezelések hatására visszaszorultak, viszont a nem védett területeken egyre súlyosabb károsítást lehet tapasztalni. Itt a lombvesztés akár a 20-30%-ot is elérheti. A virágzás előtti lomvesztés súlyos kárt okoz, a termésre is kihatással lesz. Ezen felül a nem védett táblák folyamatos bázisai a bogár felszaporodásának és visszatelepülésének.
Áttérve a gyümölcsösökre, először röviden az almáról. A varasodás megtorpant, az elmúlt időszak száraz, szeles, meleg napjai nem kedveztek a betegség terjedésének. A helyi döntés alapján többen áttértek a kontakt kezelésekre, de van olyan termelő is, aki a helyi viszonyok mérlegelése után kihagyott egy kezelést. A betegség már elérte a gyümölcsöt is, de azokon még nem okoz nagy terjedelmű, avagy többszörös foltot. Ennek ellenére ott, ahol a gyümölcs is veszélyben van, érdemes még egy kontakt szerrel a védelmet fenntartani. A lisztharmat számára sem igazán kedvező a száraz levegő, ez a betegség is lelassult terjedésében.
Az almamoly lárvakelése megkezdődött, így aki elmulasztotta a kitinszintézis gátló kijuttatását a tojás állapotban, annak jó időzítéssel kell a lárvák ellen kezelni. Megkezdődött az amerikai szövőlepke lárvakelése is. E kártevő viszont polifág, vagyis nem csak az almát, hanem az egyéb gyümölcsfákat, esetleg díszfákat is megtámadja. A kertek átnézése mindenképpen fontos, és a kiterjedt hernyófészek elérése előtt a védekezéssel meg kell fékezni a kártevőt. Almásokban intenzíven szaporodnak az atkák, célzott védekezés ajánlott ellenük.
A csonthéjasokat továbbra is a levéltetvek – főleg az őszibarackot és a szilvát – fenyegetik. Folyamatosan rajzik a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly, kisebb számban repül a barackmoly. Jelenleg már a gyümölcsöt támadják a hernyók, ezért a rajzáscsúcshoz igazítva védekezni kell. Lehetőleg összekapcsolva más (levéltetű) kártevő elleni védekezéssel. Szilvában is megjelent a szilva levélatka, a meleg, száraz körülmények között gyorsan szaporodik.
A kései érésű cseresznyefajtáknál és a meggynél még mindig érdemes egy utolsó kezelést végezni cseresznyelégy ellen, természetesen ehhez rövid élelmezés-egészségügyi határidő betartását követelő terméket kell használni. Amilyen lassan, elhúzódóan jelent meg a kártevő, olyan tömeges lett a tojásrakása, és elég sok a nyüves gyümölcs.
A szőlő rendkívül erős hajtásnövekedést produkált az elmúlt héten. Ez az intenzív növekedés és a szárazság okozta, hogy a tápanyagfelvétel akadályozottsága miatt klorózis alakult ki. Megjelentek az ESCA tünetei is, amire szintén ajánlható a lombtrágyák kijuttatása. A betegségek közül a peronoszpórának nem kedvez az időjárás, újabb fertőzések csak elvétve alakultak ki. A lisztharmat viszont jól érzi magát, és újabb fertőzési hullámok indultak, illetve indulnak el. A betegség terjedése már a fürtöket is elérte, így veszélyes helyzet alakulhat ki. Ennek megfelelően a lisztharmat elleni védekezéssel nem lehet leállni, míg a peronoszpóra elleni kezeléseket jobban lehet fókuszálni az esős napok közeledtére.
A tarka szőlőmoly rajzása csökkenő tendenciát mutat, most lehet kihagyni egy kezelést. Viszont a zöld cserebogár tömegesen rajzik, ellene ajánlott a védekezés, amit össze lehet kapcsolni az amerikai szőlőkabóca elleni kezeléssel.
Növényorvos
