Túl augusztus 20-án. Nem véletlenül emeltem ki ezt a dátumot, hiszen egyfajta hagyománya van annak, hogy ezzel véget ér a nyaralási szezon, legalább is, ami a strandolási szezont illeti. Most is hasonló tendenciának lehetünk tanúi. A múlt héten még csúcsokat közelített a hőmérséklet, forró volt a levegő, meleg volt a víz, csapadék semmi.
Tarló – parlagfűvel
Aztán jött a hétvége, s jött az előrejelzés – lehűlés, vihar és csapadék várható. Meg is érkezett, kiszámítható ütemben vonult át az ország felett. Szombat délután nyugaton, az éjszaka és vasárnap reggel az ország középső részén, míg a keleti tájakat csak vasárnap nap közben érte el. Nagy vihar nem kerekedett, csapadék sem hullott túl sok, de örüljünk ennek a 5-25 mm mennyiségnek is. Aztán hétfőtől ismét száraz időjárás vette kezdetét lassú felmelegedéssel. Csapadék talán egy hét múlva érkezik, de azt majd meglátjuk akkor.
Az előbbi visszatekintés azt is jelenti, hogy komolyabb változás nem következett be időjárásunkban, és hozzátehetjük, a növényvédelmi helyzetben sem. Lassan lecseng a szezon, egyre kevesebb növény, egyre kevesebb védeni való található a határban. Viszont indul az új szezon, megkezdődött a repce vetése, és ez ad némi feladatot. Szerencsére ez a 15-25 mm eső segített a talajmunkákban, javított a helyzeten.
A szántóföldeken egyre kevesebb a növényvédelmi tennivaló. A kukoricatáblák, ha lassan is, de tendenciózusan felsülnek, egyre kevesebb az asszimilációs felület, a növény egyre inkább a csövek nevelésére fordítja utolsó tápanyagait. A szemek már elérték a viaszérés állapotát. Sovány, homokos talajon a kényszerérés inkább a jellemző. Betegségek alig találhatók az állományokban, a kártevők még mindig jelen vannak a növényeken. Folyamatosan rajzik a gyapottok bagolylepke, illetve lárvája, a kukoricamoly hernyójával és az amerikai kukoricabogárral közösködve rágják a csővégeket. A szemek egyre kevésbé jó táplálékok számukra, lassan visszaszorulnak a táblákról. Jelentős kárral már nem fenyegetnek, esetleg a csőfuzárium számára teremtenek megfelelő környezetet. A betegség inkább a csapadékos őszön lép fel, egyelőre nem veszélyeztet.
Új kártevőként a rágcsálók telepednek be a táblákba. Már korábban észlelhető volt a mezei pocok szaporodása – nem véletlen, a száraz nyár kedvező körülményeket teremt számukra. Most az emelkedő népesség a táplálékot keresve megtalálja a kukorica táblákat.
A napraforgó táblákon egyre sűrűbben megfordulnak a szakemberek. Az állományok elérték a citromérés állapotát, a korai vetésű és betakarítású táblákon indulhat a deszikkálás. A táblák minimum 3 okból is lehetnek lombjukat vesztett, elszáradók: az aszályos nyár végére a homokos, sovány talajokon felsült az állomány, már a tányér is kezd elszáradni, kényszerérés sietteti a betakarítást. A másik ok a hamuszürke szárkorhadás (makrofominás betegség), ami képes a teljes növényt idő előtt leszárítani – bár ez inkább foltokban jelentkezik, remélhetőleg egész táblákat nem érint, és a harmadik ok a most megkezdődött deszikkálás is lehet, bár ez még nem jutott el a teljes leperzselés állapotáig.
Ez napraforgó tábla, bár több benne a parlagfű
A tányérokon nem jellemző a betegségek megjelenése. A korábban emlegetett alternáriás levél – és szárfoltosság, a hamuszürke szárkorhadás és a szártörő gomba ( Diaporthe helianthi) a levélzetet, majd a szárat károsították. A hamuszürke szárkorhadás még mindig terjed, de napjainkban, a deszikkálás időszakában ennek már nincs jelentősége. A kártevők is eltűntek a táblákról. Néhány héttel ez előtt azt fejtegettem, hogy a levéltetvek is tápnövényt váltanak, a napraforgóból eltűnnek. Ezzel szemben még mindig lehet találni kisebb kolóniákat, csak nem a leveleken, hanem a tányérok még élő pikkelylevelein. Emellett új kártevőként a madarak lepik el a tányérokat, lakott területek közelében tetemes kárt tudnak okozni. Ebben a helyzetben már csak a betakarítás segít abban, hogy megmentsük a termést.
Elkezdték szedni a korán lombját vesztett burgonyát. A napokban sáros talaj nem nehezíti a munkát, a felszedett gumók tiszták és egészségesek. A betegségek már csak a kimondottan jó talajon termesztett, a még mindig zöld állományoknál, illetve az öntözött területeken jelentenek némi veszélyt. A reggeli harmatok egyre erősebbek, vagyis mindkét kórokozó (alternáriás levélfoltosság és a burgonyavész) teret kaphat. A meteorológiai előrejelzés ismét felmelegedést valószínűsít, a hét vége felé már 30 Co feletti nappali csúcsok is jöhetnek, ami nem kedvez a burgonyavésznek, tehát annak mégis kisebb az esélye. A burgonyabogár továbbra is rágja a lombozatot, már ahol talál.
A paradicsom táblákon is folyik a betakarítás, bár itt azért még van olyan kötés, ami zöld, és érdemes megvárni az érését. Pontosan ez a körülmény gátolja a növényvédelmet. Az alternáriás betegség megtámadta a lombot is, de a gyümölcsön is megtaláljuk a jellegzetes kör alakú foltokat. A fertőzöttség mértéke emelkedő tendenciát mutat. Sajnos, a szedés miatt a védekezés lehetősége csekély, a rezes kezelések leginkább a fitoftóra ellen hatnak.
Paradicsom levél közönséges takácsatka szívogatásának tüneteivel
A rovarok közül egyre több kártevő faj telepedik meg az állományokban. Korábban szóltam a bagolylepke lárvák károsításáról. Emellett a liszteske is megtelepedett a táblákban, néhol szinte felhőként repülnek fel, ha megzavarja őket valami. Az atkák egész sor kultúrában okoztak gondot, és ebből a sorból a paradicsom sem maradhat ki, mostanra felszaporodtak, s a szívogatásuk nyomán erős tüneteket mutatnak a növények.
Mindezek megfejelésére a tavaly sokat emlegetett zöld vándorpoloska is kezd betelepedni az állományokba. Szívogatásuk nyomán a termés veszít piacosságából (sárgás foltos lesz), de maga a bogyó íze sem kellemes. Egy piretroiddal lassíthatjuk a felszaporodásukat, bár az inkább a lárvákat pusztítja, az imágók ellenállóbbak.
A szántóföldön továbbra is gondot okoz a tarlók ápolása. Sok helyen még a tarlóhántás is várat magára. A parlagfű szinte domináns fajként uralja a tarlókat, és már virágzik. A repce vetése elindult, reméljük sikerült megfelelő magágyat készíteni a magvak számára. Érdemes ilyenkor az árvakeléssel borított táblákat elmunkálni, kevesebb kártevő húzza ott meg magát.
Ez nem parlagfű tábla, ez kalászos volt, de nem takarították be a parlagfű miatt
A csonthéjasok esetében a szüret előrehaladásával a lombfertőtlenítést ajánlott elvégezni a későn felszaporodó betegségek (pl. sztigmina, blumeriella) megfékezésére. Ezzel is csökkenthetjük a következő évi fertőző tömeget, illetve elősegítjük a vesszők beérését.
Az almásokban már a korai fajták szedésére készülnek. A betegségek nem adnak igazán okot a védekezésre. A monília és más rothasztó kórokozók szerencsére nem találnak megfelelő környezetet a fertőzéshez. A kártevők ellen is csak a élelmezés-egészségügyi várakozási idő figyelembe vételével szabad már kezelést tenni. Az atkák, almamoly, esetleg levélaknázó molyok adhatnak erre okot.
A szőlőskertekben már a korai borszőlőfajták szedése is megkezdődött, így a növényvédelmi szezon lassan véget ér. Egyetlen ok, amiért továbbra is figyelni kell az időjárás alakulását és az ültetvény állapotát, az a szürkepenész esetleges fertőzése. A zsendülő-érő bogyók, vékonyabb héj, bármilyen eredetű sérülés nagyban növeli a fogékonyságot. Csapadékos időjárásban – ami most nem igazán látszik – az elszórt fertőzések gyorsan általánossá válhatnak. Itt is nagy figyelemmel kell lenni a megfelelő technológia kiválasztására, különös tekintettel a várakozási időre. Itt az élesztők, az erjedés szempontjából kell mérlegelni.
Szártörő gomba
Aki a jövő év érdekében is akar tenni valamit, az a lisztharmat ellen, konkrétan a kazmotéciumok (telelő alak) ellen kezelhet a szüret előtt – után. Ilyenkor, a képződés szakaszában érzékenyebbek a növényvédő szerekre, vagyis hatékonyabbak tudunk lenni. A kén hatóanyagú termékek 0 napos ÉVI-vel rendelkeznek, ennek ellenére a közvetlen szüret előtti használatuk nem ajánlott, inkább 3-4 héttel megelőzően (a borászatban is használják az erjedés szabályozására), míg a boszkalid hatóanyagú készítmény 28 napos várakozási időt követel szőlőben. Előnye viszont, hogy a lisztharmat mellett a szürkepenész ellen is hatásos. Ahol a szüret nagy biztonsággal tervezhető 28 nappal későbbre, ott még bevethető, ahol korábban jön, ott inkább csak szüret után. Kimondottan szürkepenész ellen a pirimetanil hatóanyagú termékek 21 napos várakozási idővel, az iprodion hatóanyagú termék 7 napos, a fenhexamid hatóanyagú termék 14 napos (borszőlő) vagy 7 napos (csemegeszőlő) várakozási idő betartásával javasolható.
Növényorvos
