A napsütés és a meleg együttesen gyorsan szárította ki a talajt, és ez nagyon sújtotta azon területeket, amelyek a szeszélyes csapadék eloszlás miatt eddig is szárazon maradtak.
A homokos talajokon már felsül a gabona
A Dunántúl több térségében, pl. Somogy, Zala megyében a kalászosok már felsülnek a szárazságban. Az alacsony páratartalom és az élénk szél gyorsan felszárított minden nedves felületet, nem igazán alakult ki kedvező körülmény a kórokozók fertőzéséhez.
Az időjárás előrejelzés nem egyértelmű, egyik társaság június elejére jelez csapadékot, a másik inkább Medárd nap környékére. Bármelyik lesz is a valóság, a csapadékra szükség van.
Ez az időszak egyfajta választóvonal lehet, mind az időjárásban, mind a betegségek terjedésében, megerősödésében vagy éppen a visszaszorulásukban. Meglátjuk.
A szántóföldeken kedvezően alakulnak a kilátások, egyelőre betegségek vagy kártevők nem jelentek meg olyan tömegben, hogy az a termésre komoly veszélyt jelentene. Mindezt annak a fényében kell értékelni, hogy az őszi árpa éppen csak, de már kezd szőkülni, és 3 – 4 hét múlva kezdődik a vágása.
Természetesen jelen vannak a betegségek, pl. az őszi árpában tipikusan a lisztharmat. Míg más kultúrában a száron, az alsó leveleken jelentek meg a tünetek, addig az őszi árpában a leveleken általános a fertőzés, némely táblán a zászlóslevelet is megfertőzte a kórokozó. Ilyen táblán érdemes még egy utolsó kezeléssel megvédeni a kalászokat. Más betegségek, tipikusan a hálózatos levélfoltosság éppen csak megjelent az állományokban, és csak lassan terjed.
Az őszi árpa a virágzás vége stádiumot érte el, így a fuzárium fertőzésére legérzékenyebb állapotában komoly fertőzési nyomás nem érte, valószínűleg a betegség fertőzése is alacsony szinten maradt.
Nem ennyire megnyugtató az őszi búza állapota, hisz még csak a virágzás elején – közepén tart.
A betegségek közül itt is a gabona lisztharmat a legelterjedtebb, s a területtől, a körülményektől és az elvégzett védekezés(ek)től függően az alsó leveleken maradt vagy terjed a felső levelek irányába. A táblák többsége fertőzött, de egy-egy táblán belül a növényállománynak csak 10-15 %-a szenved a betegségtől.
A pirenofórás (helminthospóriumos) levélfoltosságok megjelentek a táblákon, de a fertőzöttség szintje alacsony szinten maradt. Ezt lehet elmondani a szeptóriás levélfoltosságra is. A sárgarozsdát észlelési szinten lehet találni az állományokban, de várhatóan a felmelegedés meggátolja terjedését. (Bár már meghatározták a kórokozó meleget tűrő rasszát is!).
A vetésfehérítő bogár populáció fokozatosan csökken, lassan eléri azt a szintet, amely már kártétellel nem fenyeget. Ezzel szemben a gabonapoloskák száma még továbbra is emelkedik a táblákon, s tart a tojásrakásuk.
Az őszi káposztarepce a becőit neveli, a becők fele – 60 %-a már elérte a végleges méretét. Bogarak már nem fenyegetnek, és betegségek sem jelentek meg.
A napraforgó állományok szépen mutatnak, a hűvös időszak után kizöldültek, és intenzív növekedés kezdődött. Délen és a jobb adottságú területeken már a 6-8 (10) leveles állapot a jellemző, míg a hűvösebb nyugati határmenti térségben és az északi megyékben (Nógrád, Heves, BAZ) ehhez képest kicsit elmaradt fejlettségében.
Betegségek még nem jelentek meg. A kártevők közül a barkó rágások nyomait már kinövik a növények, egyedül a nyulak által elfogyasztott szakaszok mutatnak tőhiányt.
A nyulak kártétele
A levéltetvek betelepedése megkezdődött, egyelőre még nem alakultak ki kolóniák, de ismert, hogy ez a kártevő rendkívül gyorsan szaporodik fel. Az előbbiek miatt a táblák gyakori szemlézése ajánlott, hogy idejében lehessen beavatkozni.
A levéltetvek a kalászba is betelepednek
A kukorica táblák is kezdenek igazi zöld színt felvenni. E növényünk kicsit lassabban regenerálódik, és a növekedése is lassan indult meg. Most 3-5 leveles növényeket találunk jellemzően, a 7 leves állapot a jobbak közé tartozik.
A posztemergens gyomirtások haladnak, reméljük, a nagyobb károk előtt eltűnnek a gyomok a táblákról.
A Dunántúlon, szórványosan fritlégy kártételt észleltek. Összességében nem súlyos a fertőzöttség, a növények 3-4 %-a érintett, de helyi gócokban lehet ez magasabb is.
Az utóbbi években nagy kárt okozott a kukoricamoly. Az idén is korán indult a repülése, már ott van a táblákon, fogják a csapdák. A védekezéssel érdemes kicsit várni, a rajzáscsúcsnál leszünk hatékonyak.
Kukorica napraforgó után
A burgonya esetében külön kell választanunk az öntözött – és nem öntözött területeket. Az öntözött táblákon erős lombozattal rendelkező, már a virágbimbókat hozó növényeket látunk, míg a természet által locsolt területeken – pont a szeszélyes csapadékeloszlás miatt – némely tábla már a vízhiányt jelzi. E táblákon a növekedés lelassult, a lombozat még alig zárja a sorokat, fejlettségében is elmarad.
A rettegett betegséget, a burgonyavészt még nem lehet látni, ellenben a száraz, meleg időjárásban gyorsan öregedő leveleken megjelent az alternáriás foltosság. E betegség is éppen csak megjelent – a fertőzöttség gyenge szintet ért el, de figyelemre méltó, hogy milyen korán.
A burgonyabogár általánosan jelen van a táblákon. A vetőgumó csávázása kissé lassította a felszaporodásukat, de a nem csávázott gumót ültetett táblákon tömeges a bogár jelenléte, tömeges a tojásrakás és most már tömeges a lárvák kelése is. Eddig jelentős kárt nem okoztak az imágók rágásukkal, de a tömeges lárvakelés után ezt az állapotot csak védekezéssel lehet fenntartani. Ismeretes a burgonyabogár ellenálló képessége, éppen ezért az L1-L2 fokozatú lárvák elleni célzott kezelés hozhatja meg a sikert.
A védekezés elvei:
Zömében már érintettük a károsítókat és a védekezési lehetőségeket is.
A napraforgóban a nikotinszármazékok valamelyike lehet hatásos a levéltetvek ellen. Némely esetben a piretroidok valamelyike is elégséges lehet, mivel a szívogatás nyomán a növény levele kevésbé torzul, kevésbé tekeredik be.
Itt már van levéltetű
A kukoricamoly ellen a klórantraniliprol hatóanyagú Coragen 20 SC, esetleg a lambda-cihalotrinnal alkotott kombinációban (Ampligo) ajánlható. Másik lehetőség az indoxakarb hatóanyagú készítmények valamelyike, s a klorpirifosz tartalmú készítmények közül is lehet választani.
Amennyibe az ígért csapadék megérkezik, úgy a burgonyvész ellen is kezelni kell, ajánlott preventíven. A burgonyabogár ellen a már említett Coragen 20 SC a mostanság bevált termék, de a klotianidin hatóanyagú Apacs 50 WG is szóba jöhet. Hatásosnak bizonyultak a nikotinszármazékokat tartalmazó termékek is.
Növényorvos
