Szép az ősz, most felhő is alig takarja az eget, süt a nap, a hőmérséklet is kellemes. Ha szétnézünk a határban, akkor szinte mindenhol dolgozó gépeket látunk, halad a betakarítás, a talajmunka és a vetés is. Egyre több helyen vehetjük észre az új növénytermesztési ciklus jeleit, a szépen növekvő repceállományokat, a kikelt őszi árpát.
Szépen beállt tábla
A múlt héten kevés alkalommal, kis mennyiségben esett. A nyugati határhoz közeli térségben 10-12 mm csapadék hullott, keleten inkább csak nyomokban lehetett észlelni. Ennek ellenére általában tartós nedvesség alakult ki a növényzet felszínén, hiszen bőséges harmat képződik minden este. Ez kicsit lassítja a kukorica vízleadását.
Most kellemesen meleg (20 oC körüli hőmérséklet), napsütéses, esőmentes napokat ígér a meteorológiai előrejelzés egészen a jövő hét közepéig. Ez sokat segít a folyamatban levő, a végéhez közeledő betakarítások elvégzésében. Aztán egy esősebb időszak veszi kezdetét, bár, amint tudjuk, ebben az időtávban nagy a bizonytalanság. Mindenesetre akkor már újra kellene az eső, főleg az elvetett magvak keléséhez.
Lassult a kukorica vízleadása, jelentős a vadkár
Jól halad a kukorica betakarítása. Bár a szemek vízleadása lelassult, mégis haladni kell a kombájnokkal, hiszen ki kell használni ezt a szép időt. Növényvédelmi szempontból már sem károsító, sem teendő nincs a táblákon, hacsak a nagyvad károsítására nem gondolunk. A betakarítás előrehaladt fázisában, amikor egyre inkább összezsugorodik a még betakarításra váró terület, a vad is egyre jobban tömörül ezeken a táblákon, és így egyre nagyobb kárt okoznak ott. A megoldás nem tartozik a szokásos növényvédelem eszköztárába, egyrészt a betakarítás gyorsítása segíthet, vagy a helyi vadásztársasággal együttműködve kell átmeneti megoldást keresni.
Nem könnyű a kukorica után előkészíteni a talajt vetéshez, és időben elvetni az őszi búzát, de szükségszerű. Most sok helyen lehet ezt látni, hogy alig fejezi be a munkát a kombájn, máris megjelenik a szárzúzó, majd jön a tárcsás művelés. A rövidebb tenyészidejű kukorica után néhol már földben van a mag. A talajállapot megfelelő a magágykészítéshez, vetéshez.
Nagyjából befejezték a napraforgó betakarítását
A napraforgó betakarítása gyakorlatilag a végéhez ért. Lehet még látni egy-két lábon álló táblát, de azok ritka állományt mutatnak, kevés terméssel kecsegtetnek, gyomosak, valószínűleg a gazda is a betakarítás gazdaságosságán gondolkodik. Itt is megy a területek elmunkálása, magágykészítés és a vetés.
Halad a szója betakarítása is. A nedves körülmények a termés minőségét rontják, így minél hamarabb be kell fejezni ezt a munkát.
A határt járva egy-két cukorrépa táblát találunk még kint, e növény betakarítása még ezután következik. A gyökér szépen kifejlődött, a lombozat egészséges, jó termés mutatkozik. Növényvédelmi teendő már itt sincs.
Káposztát károsít a poloska és a levéltetű
A kertészeti kultúrákból a káposztafélék maradnak legtovább a területen, így a fejes- és kelkáposzta. A palántázási időponttól, a felhasználási céltól függően a fej növekedése és a betakarítás között minden állapotot találunk. A káposzta poloska betelepedik a táblákra, és a levéltetvek is szaporodásnak indultak. Itt még egy rövid hatástartamú, kontakt készítménnyel indokolt lehet a védekezés.
Vetik az őszi árpát és az őszi búzát
Az őszi árpát általában elvetették, már sorolnak a táblák. Az őszi búza tekintetében az őszi munka minden fázisát láthatjuk, megy a talajmunka, a magágykészítés, vetés, és néhány korai vetésű táblán már a kelő sorokat is kivehetjük. Általában egy csendes eső sokat segítene az elvetett magvak csírázásában, különösen a Dél-Alföldön, ahol a talajok nedvességtartalma még az országos átlagot sem éri el. Reméljük egy hét múlva az is megjön, és akkor még nem lesz késő.
Repce után őszi kalászos, durván elmunkált talajba
Károsítók még nem jelentek meg a táblákon, hiszen alig keltek ki a kis növények. A következő napok időjárása – feltételezve, hogy az előrejelzés valósul meg – nem kedvez a betegségek fertőzésének.
Komoly károkat okoz a repcebolha, terjed a repceperonoszpóra
Az őszi káposztarepce sokkal fejlettebb képet mutat, legalább is az ország nagy részén. A jó minőségű magágyba vetett mag hamar kicsírázott, és mostanra az állomány már elérte a 2-4 leveles állapotot. Az említett dél-alföldi régióban, a csapadékban szegény időjárás miatt a repce kelése elhúzódó lett, a kikelt állományok ritkák, az állomány heterogén. Ráadásul a száraz körülmények között a repcebolhák tömegesen támadták meg a kikelő kis növényeket, és tetemes kárt okoztak. Ezek így együttesen okozták azt, hogy több termelő is gondolkodik a repce kiművelésben, és új kultúra (kalászos) vetésében.
Repcedarázs kártétele
Máshol a repce állományok általában egészségesek, a kártevők most kezdenek betelepedni a táblákra, illetve a betegségek is lassan szaporodnak. Ahol a repce már elérte a 2-4 leveles állapotot, ott a repcebolhák már nem tudnak tetemes kárt okozni.
Viszont a repcedarázs álhernyója nagyobb rágásokkal fogyasztja a levélzetet, így arra figyelni kell. Szerencsére e kártevő felszaporodása lassú, most kelnek a lárvák, majd kezdik táplálkozásukat. Jelenleg általánosan jelen van, de ez csak észlelési szintű népességet jelent. Természetesen ettől eltérő, helyi felszaporodás elképzelhető, azt ott kell követni, illetve védekezni ellene.
Nem lesz jó, a cirsium nagyobb, mint a repce
A betegségek tekintetében kicsit színesebb a helyzet. A nyugati határszélen, ahol gyakrabban és több csapadék hullott az utóbbi egy hónapban, ott a repceperonoszpóra jelent meg, és a betegség terjed. Ott a növények 15-20 %-án fordul elő, és egy-egy levél gyenge fertőzöttséget mutat. Ez összességében még nem veszélyes helyzet, de figyelembe kell venni, hogy a betegség számára, erősödéséhez kedvező körülmények alakulnak ki a táblákon – a páralecsapódásból eredő tartós nedvesség és enyheség. Az utóbbi időben inkább a levelek fertőzöttsége erősödött, de újabb növényekre kevésbé terjedt a betegség. Várhatóan most is ez a tendencia lesz a jellemző.
A repceperonoszpóra az ország más vidékein kevésbé jelent meg, kevésbé okoz gondot.
A fómás levélfoltosság viszont szinte országosan jelen van, lassú terjedése figyelhető meg. Itt is van a nyugati országrésznek némi „előnye”. Nyugaton a növényállomány 6-8 %-án figyelhető meg a betegség tünete gyenge szinten, míg máshol inkább csak észlelési szinten jelent meg. E betegségnek is kedvezőek a környezeti körülmények, ezért a fertőzés terjedésére kell számítani.
Néhány nap múlva érdemes regulátorozni
A védekezésben az intenzív repcetermesztésben bevált regulátorozás segíthet, amely során az azol típusú gombaölő szerek növekedést lassító, a gyökérnyakat vastagító, a telelést segítő, regulátor hatását használjuk ki. Ezt a kezelést a technológiai ajánlás szerint 5-6 leveles fejlettségnél ajánlott elvégezni. Ez a mostani állapotot figyelembe véve (2-4 leveles, zömében 4 leveles állományok) 7-10 nap múlva kezdődhet meg. A kezelésre alkalmas a beállt, homogén fejlettségű állomány.
Ez a tő már elérte a regulátorozáshoz javasolt fejlettséget
Természetesen a kezelés nemcsak a regulátor hatást, hanem a gombaölő hatást is nyújtja, a fómás levélfoltosság pedig érzékenyen reagál az itt használatos hatóanyagokra, így érhető el ez a kettős cél. Amennyiben egy rovarölő készítményt (pl. piretroidot) is teszünk a permetlébe, úgy a repcedarázs lárváit is gyérítjük.
A regulátorozásra leggyakrabban használt hatóanyag a tebuconazol, amit több termékben is megkaphatunk, de használhatjuk a difenoconazol+paklobutrazol hatóanyagú terméket is.
A betakarítások haladása, a talajmunkák elvégzése felszámolta a parlagfű állományokat, a növény pedig elvirágzott, ma már magot érlel és szórja is azt. Most csökken az arra érzékenyek gondja, de a magszórás előre vetíti a jövő évi parlagfű tömeget.
Szedik a szőlőt és az almát is
Az alma szedése folyamatos, már csak kevés, kései érésű fajta vár a betakarításra. Növényvédelmi feladat már csak a betakarítás utáni lombfertőtlenítés, amelyhez általában réztartalmú termékeket használunk.
A szőlő szedése is folyamatos, általánosan a végéhez közeledik. Néhány borvidéken, ebben az ígéretes, szép, őszi időjárásban egy-egy tábla vagy fajta termését még időlegesen a tőkén hagynak a termelők a különleges minőség elérését célozva. Így tesznek Tokaj-Hegyalján is, ahol a nemes rothadás aszúsodó szemeket ad, vagyis kiemelkedő évjárat ígérkezik. Reméljük, teljesül az időjárási előrejelzés, és ezzel a gazdák várakozása is.
Egyre több lesz a mezei pocok és a hörcsög
A rágcsálók a végére maradtak, hiszen sokféle növényt, illetve területét kedvelik. Most a terjedés fázisában vannak, így betelepednek a gyümölcsösökbe és az új vetésekbe is. Általában a csoportot a mezei pocok képviseli, de az Alföld déli részén a hörcsög is jelen van. Érdemes a táblákat szemlézni, és kezdeti lépésként „T” fák kihelyezésével megkezdeni a védekezést.
Növényorvos
(Agrofórum Online)
