A hosszan tartó kemény tél után nem gondoltuk, hogy a március elején meginduló melegedés ilyen kitartó lesz, s ilyen szép, helyenként nyár eleji időjárást hoz. De az jött, a március utolsó dekádjában beköszöntött napsütés már felmelegítette a környezetünket, a hőmérséklet néha 20 Co fölé kúszott. Érzékelték ezt a korán virágzó fafajok, s a mandula után gyorsan kibontotta szirmait a kajszi is. Már ekkor lehetett látni, hogy ilyen időjárásban az összes csonthéjas hamarosan kivirágzik, s ez lett a valóság. Még mindig március utolsó dekádját éltük, amikor virágozni kezdtek a szilvafák, következő napon az őszibarackok, majd a cseresznye jött, s vele együtt a meggy is. Vagyis összevirágoztak, adnak feladatot bőséggel annak, aki mindent szeretne időben elvégezni.
Március 31. és virágzik a meggy
Nemcsak az ültetvényekben, a szántóföldeken is sok a tennivaló. Sokan ismerik a mondást – Áprilisi árpa, maradjon a zsákban – s, hogy ne legyen így március utolsó dekádjában sok helyen lehetett vetőgépet látni a határban, forogtak szorgalmasan.
És az őszibarack is
A talajmunkák sok helyen elmaradtak a csapadékos őszben, most kell azt pótolni. Szerencsére a tavaszi időjárás támogatta az ilyen munkákat, s jól lehetett haladni a talajelőkészítéssel.
Ez a kedvező időjárás igazából a száraz, felmelegedő időszakot jelenti. Eredménye a kevés téli csapadék – és a meleg napok miatt egyre jobban kiszáradó talaj. Még most van elég nedvesség a növények számára, de az rohamosan fogy. Kellene az eső.
Ha megnézzük a meteorológiai előrejelzést, kissé változékonyabb, csapadékos napokat is magába foglaló időszak jön. A hőmérséklet kicsit visszaesik, talán visszatérünk az időszaknak megfelelő időjáráshoz.
Április első dekádjának a végéhez közeledve rendszeresen jön egy hideghullám, kisebb (nagyobb) faggyal, ami gyakran elviszi a virágzó vagy már terméskötődésnél járó kajszi fák termését. Most is található néhány hűvös reggel az április 7-10 közötti előrejelzésben. Érdemes odafigyelni, s ha a pontosítás már fagyot is jelez, akkor védekezni a fagykár ellen.
Szántóföldeken a legnagyobb feladat mostanság a kalászosok gyomirtása. Tipikusan április hónapot tekintik a búza gyomirtás időszakának, de sokan már március végén elkezdték e munkát. A gyomok a felmelegedéssel együtt nőttek, fejlődtek, a veronika-félék virágoznak, a viola tömegesen van jelen, a tyúkhúr virít, az árvacsalán hozza bimbóit, a pásztortáska virághozó tengelye kiemelkedett, a nagy széltippan bokrosodik, az aszat 2-4 leveles. Ráadásul az időben elvetett búza töveken már látni lehet a második csomót is, vagyis a növény szárba indult március legvégén. Természetesen a vetések nagy része még nem érte el ezt a fenológiai állapotot, de fejlődésük felgyorsul. Ha mindezeket összevetjük, megállapíthatjuk, hogy a márciusban végzett gyomirtás sem volt túl korán.
Természetesen a szakmailag helytálló (eredményes) gyomirtás csak helyszíni felvételezéssel érhető el. Óriási választékot találunk a készítményekből, éppen ezért a helyesen összeállított tankkombináció lehet hatékony és költségtakarékos is.
Áprilisban mindig fúj a szél, előzzük meg az elsodródást.
Az őszi árpán a szokásosnak tekinthető tavaszi sárgulásos tünet együttest most nem (vagy csak elvétve) lehet észlelni. Valószínűleg a száraznak tekinthető télnek és a száraz időjárást hozó tavasznak köszönhető, hogy eddig gombabetegségek nem jelentek meg a táblákon.
Az őszibúza táblákon sem jellemző a betegségek tüneteinek megjelenése, pirenoforás foltosság is csak kevés helyen, főképpen a korán vetett táblákon található.
Az őszibúzán jól látható a 2 nodusz
A repce táblákon már egész kártevőközösség kezd kialakulni. Már kora tavasszal (február utolsó napjaiban) megjelentek a nagy repceszár-ormányos első példányai a fasorok, erdősávok mentén, majd a repce táblákat célozták meg. Betelepedésük elhúzódó volt, de március végén már károsításukat lehetett megfigyelni. Követte azokat a repceszár-ormányos, s napjainkban már megjelentek a repcefénybogár imágói is. A betelepedésük folyamatos. Károsításukra az a jellemző, hogy a pollent akarják elérni, ezért a még zárt bimbókat megrágják. Ez azt is jelenti, hogy károsításuk a rejtett bimbós állapotban megkezdődhet, majd kiteljesedik a zöld bimbós állapotban. Természetesen a virágzás alatt is jelen vannak – tömegesen – csak akkor már hozzáférnek táplálékukhoz károsítás nélkül.
Akár egy rejtvény is lehetne, kis folt jelzi a Pyrenophora kezdődő fertőzését
A repce zömében a rejtett bimbós állapotban van (BBCH 50), de néhol már kiemelkedtek és jól láthatóak a bimbók, tehát a „zöldbimbó” állapotot is elérte, a védekezés indítása indokolt.
Áttérve az ültetvényekre, a korábban leírtakat csak feleleveníteni és megerősíteni lehet, a monília elleni védekezés az összes csonthéjas termesztésének kulcsa, s tekintettel arra, hogy virágoznak a fák, a kezeléseket el kell végezni. Az igaz, hogy eddig a napsütéses, száraz időjárás nem kedvezett a kórokozó fertőzésének, de a következő időszakban már esőre is kell számítani. Más oldalról meg kell említeni, hogy a nappali-éjszakai hőmérséklet különbsége harmatot eredményez, s az elegendő lehet a kórokozó aktivitásához.
Az alma ültetvényekben még nem indult meg az aszkospórák szóródása, a száraz körülmények nem kedveztek annak. Ennek ellenére az időjárás követése, eső után az aszkospórák keresése mindenképpen indokolt, illetve a védekezések megkezdése is szükséges, egyelőre kontakt készítményekkel.
Az alma is szokatlanul gyorsan halad a fejlődésében, ha ez a tendencia és mérték érvényesül a továbbiakban is, akkor almánál is korai virágzásra kell számítani. Délen már zöldbimbót mutatnak a fák.
A lisztharmat micéliumos telelése a vesszők felszínén valószínűleg nem volt sikeres, elpusztította azokat a kemény tél. Nem úgy a rügyek pikkelylevelei alatt telelő micéliumot. A „rojtos” rügyekben nagyobb mértékű pusztulást lehet becsülni, de a túléltek hordozzák az aktív szaporító képletet, s hamarosan megjelennek a lisztharmat primer fertőzésének tünetei.
Egyes vizsgálatok szerint a vértetű koronában telelő alakjai sem pusztultak el teljes mértékben, s amennyiben csak 30-40 % maradt életben, az pontosan elég lesz egy korai fertőzéshez. Még most a fák törzsén, vázágain el lehet érni a kártevőt, s ez sokat segít a védekezés hatékonyságán.
A szőlő keringése megindult, a vesszők könnyeznek, az ország déli régiójában található borvidékeken már rügyduzzadás-gyapotosodás állapotot lehet észlelni. Tovább tartó csapadékszegény időjárásban lassú fakadás jöhet, ami a rügyatka kártételt fokozza. (A fagykár és a rügyatka együttesen tetemes kárt okozhat, s ez majd a fakadás után lesz látható.).
A védekezések alapelvei
A kalászosok gyomirtásában találunk általános gyom fertőzöttségi helyzetre ajánlható általános készítményeket, pl. tribenuron-metil és kombinációi, floraszulam és kombinációi, amidoszulfuron+jodoszulfuron-metil. Néhány gyomfaj egyedi elbánást igényel, pl. galaj ellen dicamba vagy fluroxipir, nagy széltippan ellen a jodoszulfuron, a pinoxaden (+floraszulam), a fenoxaprop-P-etil, flumioxazin, a mezei aszat ellen a dicamba, klopyralid hatóanyagú szerek vethetők be. A nagy széltippan elleni szerek általában a vadzab ellen is megoldást nyújtanak, (a Pledge nem).
A repce kártevői ellen sikerrel használták a klorpirifosz és a klorpirifosz-metil hatóanyagú termékeket. Fontos szabály, hogy e hatóanyagokat tartalmazó készítmények csak a repce zárt (rejtett) bimbós állapotáig (BBCH 50) használhatók fel a méhek védelme érdekében. A tau-fluvalinat hatóanyagú Mavrik 24 EW általánosan használható a repce bimbózás és a virágzás szakaszában is. (Méhekre nem veszélyes piretroid hatóanyagú termék.). Hasonlóan alkalmazhatóak az acetamiprid hatóanyagú termékek is. A lambda-cihalotrin hatóanyagú termékek csak méhkímélő technológiával alkalmazhatók virágzó repcetáblákon.
Az őszi káposztarepce már zöldbimbós
Alma ültetvényekben ebben az időszakban még használhatjuk a réz és kén hatóanyagú készítményeket, illetve azok kombinációját.
A vértetű megfékezése, visszaszorítása nehéz feladat. Most egy olajos lemosó a telepekre feloldja a viaszos védelmet, majd kiszárítja az élő egyedeket.
Növényorvos