A márciusi szárazság után április első hetében is elkerülték hazánkat a csapadékot szállító frontok. Helyette több éjszakán keresztül fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, ami leginkább a korábban virágzó gyümölcsfélék termését tette tönkre, de éreztette hatását a kalászos gabonákban és az őszi káposztarepcében. Őszi árpánál és búzánál a levélcsúcs kisárgulása, elbarnulása a tipikus fagyástünet, míg repcében a szár hosszanti felrepedése jellemző. Ezt a növények többé-kevésbé kiheverik minden maradandó károsodás nélkül. Ha virágzik a kökény, akkor itt a kukorica vetés ideje. Voltak, akik már korábban nekikezdtek, de a munka dandárja most jön el.
A fagykárok mellett a hűvösebb időben lelassult a kalászos gabonák betegségeinek terjedése, de a felmelegedéssel párhuzamosan az eddig is jelenlevő kórokozók fertőzési potenciálja megnő. A lisztharmat minden táblában jelen van, a szeptóriás fertőzés közepes szintű, a növények 10-50 százalékát fertőzte eddig.
A sárgarozsda fertőzésnek kedvezett volna a hűvös, de mivel eddig elmaradt az eső, így nem volt képes terjedni. Remélhetőleg a felmelegedés megakadályozza a járvány kialakulását. Árpában a törperozsda egyelőre nem okoz gondot, mellette viszont több a rinhospóriumos és a hálózatos levélfoltosság, de ezek a kórokozók sem igénylik még a növényvédő szeres beavatkozást.
A vetésfehérítő bogarak egyelőre mérsékelt egyedszámban vannak jelen, de az ismételt felmelegedéssel együtt újra aktivizálódnak egyrészt a betelepedésben, másrészt pedig a tojásrakásban. Jellemzően sok a gabona-levéltetű, amit jelez a kalászosok sárgulását előidéző komplex vírusfertőzés gyakori előfordulása. A kártevő szaporodásának és a vírusok terjesztésének kedvezett a hosszú és enyhe ősz és a tél. Már előfordul a kalászosokban gabonapoloska is, de csak szórványos a jelenlétük. A tavaszi árpa és zab vetésekben a szárazság következtében a földibolhák hámozzák a leveleket, így oltják szomjukat.
Az őszi káposztarepcében a szárormányos imágó fertőzés mérsékelt szintre csökkent, a szárakban viszont a kikelt lárvák közepes mértékű károkat okoznak. A repce bimbós állapota a korábbi hűvös idő miatt elhúzódó, a felmelegedés viszont elhozza a virágzás kezdetét. Most fénybogárból a csapdák 3 naponkénti fogása eléri a 18-20 darabot, míg hálózással 3-4 imágó a fogás 10 csapásban.
Az elkövetkező napok a napraforgó és a kukorica vetéséről fognak szólni. A tavalyi negatív tapasztalatokon okulva feltétlenül indokolt a területek talajlakó kártevő fertőzöttségével tisztában lenni, mert a korábbi inszekticides csávázások igen jelentős gyérítő hatása után rövid időn belül szaporodásnak indult a pattanóbogár populáció.
A több évig fejlődő drótférgek már tavaly is sok kárt okoztak, ezért szinte mindenütt indokolt lehet a talajfertőtlenítés. A védekezési küszöbérték 2-3 drótféreg négyzetméterenként.