Az elmúlt hét száraz időjárása felgyorsította az őszi búza aratását, és amint végeznek vele, folytatódhat a rozs, a tavaszi árpa és a zab betakarítása. Csapadékosabb helyeken a kint levő búza kalászain megjelent a korompenész tünete.
Toxikológiai szempontból nem aggályos ugyan, de a minőségnek feltehetően ez sem használ. A korábban learatott területek tarlóin megfelelő ütemben halad a tarlóhántás és a tarlóápolás. Még most is van idő a nehezen irtható gyomfoltok kezelésére a kizöldült tarlón, megkönnyítendő az elkövetkező évek gyomirtását. Most van lehetőség a közép- és mélylazítók bevetésére, különösen ott, ahol kiterjedten gazdálkodnak talajforgatás nélkül, vagy pedig az egy mélységben járatott talajművelő eszközöktől eketalp betegség alakult ki.
Az AKG előírásai szerint a program periódusa alatt egy alkalommal talajlazítózás beiktatása kötelező a gazdálkodó számára. A kedvező talajállapot kiválasztása nagy szakértelmet kíván, de most többségében mindenütt alkalmas a talajállapot a lazítózásra. Az a termelő jár el helyesen, aki most is lezárja a talaj felszínét a lazítózás után.
A napraforgó zömében, az újravetett táblák kivételével elvirágzott. A hőségnapoktól mentes virágzási időszak jót tett a megtermékenyülésnek. Most a gyapottok bagolylepkék hernyói kivételével általában egészségesek a napraforgó állományok. A növények szárain és a tányérokon a rágásnyomokon kívül elvétve találkozni a szürkepenészes- (botritisz) és a fehérpenészes (szklerotínia) rothadás jellegzetes tüneteivel.
Mindkét betegség elsősorban az epidermisz sebzésein keresztül fertőzi a növényeket, tehát a gyapottok bagolylepke rágása ilyen szempontból is veszélyes. A napraforgó-állományok rendszeres szemlézése azért is fontos, hogy az első tünetek megjelenésekor megkezdődhessen a védekezés.
A kukorica-területeket a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke általánosnak mondható fertőzöttsége mellett a mezei vad (őz, szarvas, vaddisznó) igen nagymértékű kártétele is sújtja. A vad jelenléte már a vetés után megkezdődött, de a csövesedés óta igazán látványossá vált. A gazdálkodók a vadgazdák aktívabb együttműködése híján nem tudnak megoldást találni az országos jelentőségű problémára.
A vetési bagolylepkék rajzásának figyelemmel kisérése azért fontos, mert a kártevő tojásrakásra előszeretettel keresi a virágzó növényeket. Ilyen szempontból is fontos a tarló területek „feketén” tartása, mert nem lesz vonzó a tojásrakáshoz. A kifejlődő „mocskospajor” az őszi vetésű növények polifág kártevője, ezért kerüljük el a felszaporodását.