Szakcikkek
Okszerű talajművelés Győrffy Béla nyomán (1.) - (a szellemi hagyaték folytatása)
2018. november 4. 12:30
Talajművelési kihívásokról csak az utóbbi évtizedekben beszélünk. A klasszikus szerzők a növények igényének kielégítését elsődleges feladatnak tartották, s nem kihívásnak. A több évszázadot átfogó időszak ezért kaphatta a növényközpontú művelés kora elnevezést.
Különleges szőlők a pécsi gyűjteményben
2018. november 4. 10:40
Termesztett növényeink közül a szőlő az egyik legformagazdagabb. Variabilitásának kialakulásához a több évezredes termesztése is hozzájárult. A pécsi gyűjtemény számos olyan különleges szőlővel is rendelkezik, amelyek külső megjelenési formájukban a közismert fajtákhoz képest jelentősebb eltéréssel rendelkeznek. A cikk ezen érdekes, különleges szőlők közül mutat be néhányat.
A repce őszi kártevőközösségének sajátságai
2018. november 4. 08:30
A repcét károsító kártevők közössége rendkívül népes, de ezek közül is az ún. juvenilis, őszi vegetációs periódusban támadók a legfajgazdagabbak. A csoport legjelentősebb kártevői, kártevő csoportjai a keresztesek földibolhái, a kis káposztalégy, a nagy repcebolha és a keresztesek levéldarazsai. A polifág kártevőként a mezei pocok, míg kisebb jelentőségű fajokként a repce-gubacsormányos és a honvédbogár említhetők.
Indukált növényi stressz: a korszerű zöldségtermesztési technológiák szabályozási eszköze
2018. november 2. 12:43
Ha a stressz okozta változások és reakciók élettani összefüggéseit jól ismerjük, úgy azokat a növénytermesztési technológiákba beépíthetjük.
Kora őszi meleg, szokatlanul aktív repcekártevők
2018. november 1. 15:56
Az ősz elején tapasztalható meleg időjárás következtében szinte minden ismert őszi repce kártevő nagy egyedszámban képviseltette magát fejlődő tápnövényén. Megfigyelhetők voltak a repcedarázs nagy számban repkedő imágói. A földibolhák jelenlétéről árulkodott az általuk kialakított kárképek sűrű előfordulása. A nagy repcebolha és a kis káposztalégy imágói is aktívak voltak.
A mohar termesztése
2018. november 1. 13:39
Kínában a mohar a legelterjedtebb élelmezési céllal termesztett kölesféle, Európában inkább madáreleségként használják. A mohar környezeti igényeit, a biológiai alapokat és az egyes termesztéstechmológiai elemeket foglalja össze az írás.
„Lépésváltás” a napraforgó-termesztésben
2018. november 1. 10:43
A helyes hibridmegválasztás fontos, de nem egyedüli tényezője a napraforgó termesztéstechnológiai fejlesztésének. Elengedhetetlen, hogy az adott tulajdonságú hibridet megfelelő intenzitású növény modell alkalmazásával termesszük. A DE Növénytudományi Intézete által koordinált több évtizedes, kiterjedt napraforgó-kísérletek adatainak részletes feldolgozása arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrotechnikai tényezők egyedi, individuális hatásain túl legalább olyan fontos az azok közötti interaktív hatások ismerete és felhasználása a technológia hatékonyságának növelése érdekében.
Értéknövelő szelekció és fajtafenntartás
2018. november 1. 09:37
A szelekció, mint nemesítési eljárás a szőlőfajták fenntartását, legértékesebb tőkeállományainak és tőkéinek kiválasztását, fenntartását, továbbszaporítását teszi lehetővé. Eredménye a genetikai értéktöbbletet hordozó klón. A cikk áttekintést nyújt a szelekció módszeréről, az intenzíven szelektált szőlőfajtákról és a klónok szaporításáról.
Az állati kártevők átteleléséről
2018. november 1. 07:36
A téli, ínséges és hideg időszakok kivédésére az állatvilágban a túlélési stratégiák nagyon széles és bonyolult rendszere fejlődött ki. A Szerző a termesztett növényeink állati kártevőnek áttelelési módjait, a kedvezőtlen körülmények átvészelésére alkalmazott módszereit veszi nagyító alá.
Őszi búza és hibridbúza őszi tápanyag-utánpótlása
2018. október 30. 12:27
Jobb talajokon, kedvező körülmények között az őszibúza-fajták egy része már képes 8-10 t/ha termésre, és ezzel a búza is belépett a tápanyagigényes növények táborába, így egyre nagyobb szerep jut a fajta- és ma már hibridspecifikus tápanyagellátásnak. Az őszi tápanyag-utánpótlás megtervezése során fontos szem előtt tartani, hogy a hangsúly kisebb mértékben a nitrogén, nagyobbrészt pedig a foszfor- és a káliumellátáson múlik.
