Szakcikkek

Kukoricamoly biszex csapda: hogyan növelhetjük a csapda szelektivitását?

A néhány éve Magyarországon kifejlesztett, biszex csalétkes csapdák a kukoricamoly észlelés és előrejelzés biztos eszközének tekinthetők. Használatakor azonban figyelemmel kell lennünk arra, hogy a kukoricamolyon kívül még néhány moly- és bagolylepke faj is a csapdákba repül. E tekintetben a legnagyobb gondot a csalánevő tűzmoly (Haritala ruralis v. Pleuroptya ruralis) fogásai okozzák. Az írás a csapdaszelektivitási vizsgálat eredményeit ismerteti, amelynek alapján választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy hova érdemes elhelyezni a biszex csapdákat annak érdekében, hogy a rajzás előrejelzése a lehető legpontosabb legyen.

Kertészeti károsítók előrejelzése (4.) - Az effektív hőösszeg a növényvédelmi előrejelzés szolgálatában

A növényvédelmi gyakorlatban új távlatokat nyitott az a felfedezés, hogy a rovaroknak nemcsak a napi mozgási és szaporodási aktivitása, hanem az egyedfejlődésük is szorosan összefügg a hőmérséklet okozta korlátokkal. Ez az összefüggés lehetővé teszi azt, hogy pusztán a hőmérséklet alapján előre megbecsülhető legyen a tömeges megjelenésük vagy akár a károsításuk időpontja. Mivel fajonként eltérő hőmérsékleti küszöbértékek korlátozzák az egyedfejlődést, ezért az egyes fajok előrejelzése akár faj-specifikusan is kivitelezhető. Kertészeti károsítók előrejelzése című sorozatunkban ezúttal a hőösszegszámítás alapjaival ismerkedhetünk meg.

Most aktuális! Rejtélyes tünetek a kalászos növények levelein

A növény biotikus és abiotikus stresszekre adott válaszreakciói meglehetősen szűkösek. A fertőzésekre és a kedvezőtlen környezeti hatásokra (szárazság, csapadékbőség, tápelemhiány és -többlet, idegen anyagok okozta mérgezések stb.) hasonlóképpen (elszíneződéssel, foltosodásokkal, növekedési zavarokkal) reagál, s ugyanilyen formában jelentkezhetnek még bizonyos genetikai eredetű fajtareakciók is. A fertőző és az élettani betegségek tünetei ezért sokszor kísértetiesen hasonlítanak egymásra, még a gyakorlott szem számára sem könnyen megkülönböztethetők, szükség lehet a mikroszkópos azonosításra.

Eltemethetjük-e a hazai burgonyatermesztést?

Előző lapszámunkban két cikk is foglalkozott a hazai burgonyatermesztés lehangoló helyzetével. Az ott közzétett információk alapján jogosan vetődhet fel olvasóinkban a kérdés, hogy van-e egyáltalán jövője a hazai burgonyatermesztésnek. Arra gondoltunk, hogy „több szem többet lát” alapon megkérdezzük a nemzetközileg is ismert – így kellő kitekintéssel bíró – burgonyanemesítőt prof. Kruppa Józsefet, hogy miként látja a hazai burgonyatermesztés helyzetét és jövőjét.

Az őszi búza gombás eredetű betegségei (6.) - Kalászfuzáriózis

Az őszi búza gombás eredetű betegségeit bemutató sorozatban májusban a kalászfuzáriózis tüneteit, a kórfolyamat biológiáját ismertetjük, emellett az írásból az is kiderül, hogy mikor legfogékonyabb az állomány a fertőzés kialakulására, továbbá milyen lehetőségek állnak a védekezésre.

Délkelet-ázsiai kertkultúra Dél-Amerikában – a Közös Agrárpolitika támogatásával

A cím akár egy találós kérdés is lehetne, aminek megválaszolásához nem csak agrárszakmai ismeretek szükségeltetnek, kell hozzá történelem és földrajz is.

Kertészeti károsítók előrejelzése (5 .) Az alma ventúriás varasodása és a tűzelhalás betegségek előrejelzése

Az alma két legfontosabb kórokozója a Venturia inaequalis (Cooke) Wint. gomba mely a ventúriás varasodást, valamint az Erwinia amylovora (Burill) Winslow et al. baktérium mely az almatermésűek tűzelhalás betegségét okozza.

Magyarország öntözési stratégiája, az öntözésfejlesztés aktualitásai