Szakcikkek
Egy új tenyészidőszak kezdetén: vetés előtt a búza
2019. január 23. 09:17
Az idei tenyészidőszakot a kiugró őszi búza terméseredmények jellemzik, azonban az egyes gazdaságok között nagy variabilitás tapasztalható. Az új szezon jó termésének megalapozása a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésével kezdődik. A fajtakiválasztás során az egyik fontos feladat a termésmennyiség mellett a minőség tervezése.
Egyszikű gyomok az őszi kalászosokban és az ellenük való védekezés tavaszi lehetőségei
2019. január 23. 07:38
Az őszi kalászosokban előforduló egyszikű gyomok elleni hatékony védekezés általános elveiről, tényezőiről és az alkalmazható készítményekről ad átfogó képet a szerző.
Középkötött talajok észszerű megművelése a gyakorlati háttér és a tudományos szemlélet egyesítésével
2019. január 23. 07:36
Zsár Ernő családi gazdaságában alkalmazott talajművelési eljárásokat mutatja be, különös tekintettel az őszi szántás elmunkálásának fontosságára hívja fel a figyelmet.
Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban
2019. január 23. 04:36
A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.
Szélesatka – Polyphagotarsonemus latus
2019. január 19. 07:36
Egy 2014-ben tapasztalt méhpusztulás után az elhullott rovarok testéből acetamiprid és tebukonazol hatóanyag-maradék volt kimutatható. Ennek alapján merült fel a gyanú, hogy e két, méhekre nem veszélyes hatóanyag együttes kijuttatása okozhatta a pusztulást. A cikk szerzője arra volt kiváncsi, hogy a rovarölő acetamiprid és a gombaölő tebukonazol együttes kijuttatása okoz-e mortalitást, és ha igen, akkor annak mértéke mekkora a házi méhen.
A borsó-aknázólégy
2019. január 19. 05:38
Az inváziós kártevők sorozatban ezúttal a borsó-aknázólégy földrajzi elterjedését, biológiáját, tápnövénykörét és az ellene való védekezés lehetőségeit mutatjuk be.
Inváziós kártevők: a burgonya cisztaképző fonálférgei
2019. január 18. 08:35
Az inváziós kártevőkről szóló sorozatunkban a májusi lapszámban a burgonya cisztaképző fonálférgek kártételéről, morfológiájáról, fajmeghatározási módszereiről és patotípusairól olvashatnak.
A mezei pocok elleni kémiai védekezés lehetőségei Magyarországon, Romániában és Szerbiában
2019. január 17. 07:48
Magyaroszágon négy szer engedélyezett a mezei pocok elleni védekezéshez, valamennyi más hatóanyagtartalmú. Ezek az Arvalin LR (h.a. cink-foszfid), Delu (h.a. kálcium karbid), Polytanol (h.a. kálcium foszfid) és a Redentin 75 RB (h.a. klórfacinon).
Batátát a kertekbe! II. rész
2019. január 17. 05:38
A batátát nagy sor- és tőtávolságra ültetik, a kezdeti felgyomosodása igen jelentős lehet. Bár később, a hatalmas lombtömegének köszönhetően jó gyomelnyomó, a gyomprobléma megoldására érdemes agroszövetet használni. Homokos talajon termelt batátáról tövenként 1,5-2,5 kg termést takarítanak be, ahol az átlag gumóméret 200-600 g.
Új fogyasztói igények és nemesítési szempontok a salátatermesztés területén
2019. január 17. 05:36
Salátából a termesztők számára nagyon széles választék áll rendelkezésre, ám nem egyszerű ilyen kínálatból választani. Minden esetben a felvásárlói igények az irányadók, viszont érdemes lehet új fajákat is a termesztésbe vonni, annak érdekében, hogy a változatos árukészlet biztosítható legyen.
