Fejér megyébe, a Vértes-hegység lábánál található kisvárosba, Csákvárra látogattunk el, hogy az ott gazdálkodó Glaszhütter Mihály Károlyt MASCAR Corsa 320L bálázó gépe üzemeltetési tapasztalatairól faggassuk, hiszen e géptípussal már közel van a 70 ezredik bálájához.
Kedves Mihály, kérem, mutassa be az Agrofórum olvasóinak, hol, milyen adottságok mellett, mekkora területen gazdálkodnak!
A 3-tól a 18 aranykoronás földekig sokféle, főként meszes talajok fordulnak elő nálunk. Csákvár környékén 45 hektár szántóterülettel és egy kevés szőlővel, gyümölcsössel rendelkezünk. Mivel 25 húsmarhánk és emellett évente 80-100 sertésünk is van, javarészt takarmánynak valót (őszi árpa, búza, tritikále, kukorica, napraforgó) és lucernát termesztünk az állataink számára, emellett a korábbiakhoz képest jóval kisebb nagyságrendben, de bérbálázást is végzünk.
További részletekért kattintson a képre!
Gondolom, a bérbálázás elképzelhetetlen egy jól és megbízhatóan működő, ugyanakkor költséghatékonyan üzemeltethető bálázó nélkül.
Igen, ez így van. Éppen ezért 6 évvel ezelőtt, új bálázó vásárlásakor olyan gépet kerestünk, ami az előző gépeinket felül tudja múlni a minőségi takarmány előállítása érdekében.
Néhány mondatban felvázolná a bálázó gépek „egyedfejlődését” is gazdaságukban?
Először egy Fortschritt kisbálázóval kezdtünk, mely nem volt ugyan rossz gép, csak nem volt elég ember hozzá, aki rakja. Ezután egy CLAAS körbálázót vásároltunk, melyhez viszont az MTZ/BELARUS traktorjaink bizonyultak LE-ben szegénynek. Ugyan e bálázóval jó pár szezont „lehúztunk”, de munkájával finoman szólva sem voltunk mindig, minden körülmények között maradéktalanul elégedettek. Nappal például nem tudtunk szalmát bálázni vele, ugyanis egyszerűen megállt benne a bála. Persze ebben az MTZ 892.2 gyenge hidraulikája és a TLT-n leadott 65 LE-je is közrejátszott.
Glaszhütter Mihály és a MASCAR Corsa 320L bálázója
Akkoriban elég sokat báláztunk még bérbe, például a Bicskei Mg. Zrt.-nek is, ahol 2000 fejőstehénnek és szaporulatának kellett a minőségi bála, így e folyamatos technikai probléma elég érzékenyen érintett minket. Az áttörés bálázó fronton akkor következett be, amikor egyszer Tata környékén járva láttuk, hogy egy gazdatárs „ezer fok melegben” a tarlón egy 50-es MTZ-vel szünet nélkül készíti a bálákat. Egyből tudtam, hogy azt a gépet nekem közelebbről is látnom kell, és a márka feljegyzése után már meg sem álltunk a forgalmazó, a Szegána Kft. tatai képviseletéig.
Mindez mikor volt, és milyen bálázót vásároltak végül?
Egy MASCAR Corsa 320L-t, és mindez már nem most, hanem 2011-ben volt. Szerencsére a vásárlás is nagyon gördülékenyen zajlott, ugyanis a régi CLAAS bálázónkat beszámították, és a banki finanszírozáshoz is segítséget nyújtottak.
A bálakamra meghajtása és a hálókötöző indítómotorja
Milyen felhasználói tapasztalatokat gyűjtöttek az eltelt évek során?
Nagyon pozitívokat. Sohasem felejtem, amikor meghoztuk az új gépet, egyből lucernát mentünk bérbálázni vele, amely a korábbi bálázónkkal egy rémálommal ért volna fel, ugyanis, ahogy az haladt, és szedte fel a lucernát, ugyanazzal a lendülettel a növény levelei pedig „folytak ki” a hengerek között belőle. A Corsával viszont a lucerna levelei mind a bálában maradtak.
Akkor két gazdatárssal közösen báláztunk, akik először megmosolyogták, amikor meglátták a Corsát, ugyanis ez egy viszonylag kicsi, könnyű bálázó. A több mint 10 órás műszak végére természetesen én és a Corsám tekintélye is helyreállt – 600 bálát készítettem vele, aminél az ő Pöttinger, valamint CLAAS balázóik sem tudtak többet. Amúgy szezonban nem egyszer úgy dolgozott a bálázónk, hogy nappali műszakban „kiköpettünk” vele 600 szalma-, este pedig még 1-2-300 lucernabálát.
A háló- és bálakötözés kapcsolói a MASCAR M100 terminálon
Akkor mindig meghajtották rendesen!
Igen, de a kötelező karbantartásra mindig odafigyeltünk, így az ötödik szezonjának végére már több mint 62 ezer elkészített bálánál jártunk vele.
A hálókötöző gumírozott hengere
Ez a bálázó még mindig meg van?
Habár nagyon meg voltunk elégedve vele, tavaly beszámíttattuk egy újba, természetesen megint egy MASCAR Corsa 320 L-be. Ugyan a régivel sem volt semmi bajunk, de már nem bálázunk annyit bérbe, mint korábban, és úgy gondoltam, az évenkénti átlagos 5 ezer bálával ez az új engem már kiszolgál. Persze az is sokat nyomott a latban, hogy a régit is igen jó áron számították be a Szegánánál, és ugyan egyből készleten nem volt új gép akkor, de két hét alatt legyártatták számunkra azt.
Maradjunk még az üzemeltetési tapasztalatoknál! Milyen jelentősebb meghibásodásokról tud számot adni az elmúlt évekből?
Komolyabb meghibásodások, sérülések nem voltak. Nagyon ritkán kellett egyáltalán javítanunk. Három szezont dolgozott úgy egyhuzamban, hogy még csak egy csapágyat sem kellett cserélnünk benne. Mindez véleményem szerint az egyszerű és átgondolt, valamint erős felépítésének köszönhető.
A rendfelszedő meghajtása. Felette az egyszerű felépítésű kötöző mechanika
Az ötödik szezonja végén, közvetlenül az eladás előtt költöttünk rá csupán komolyabban, de akkor sem meghibásodás, hanem megelőző karbantartás miatt, amikor is a megnyúlt rúdláncait, valamint az egyetlen speciális és egyben legdrágább (25 ezer Ft), bálakötözőnél lévő, a háló mennyiségének szabályozásánál szerepet játszó csapágyát cseréltük. Mindez azonban 62 ezer bála után, véleményem szerint, elnézhető egy bálázónál. Beszámításakor ugyanúgy sérülésmentes volt gép, mint amikor megvettük. Egyedül egy rendfelszedő lemez volt egy kicsikét behajolva rajta. Amúgy a gép a véletlen folytán a Szegánán keresztül ismét a közelünkben, Császáron talált gazdára, és azóta is gond nélkül teszi a dolgát.
Mennyire egyszerű a Corsát kezelni, illetve mennyire szerelőbarát, ha hozzá kell nyúlni?
Nem igényel túl nagy szakértelmet a kezelése. Automata az olajozása, egyszerű a felépítése, és egyszerű a karbantartása is (8 zsírzó gombnál nincs is több rajta). Még egy laikus is jól elboldogul vele. Az én becsületes, tanult szakmám hentes, de ez a bálázó rajtam sem fog ki. Például egy átlagos csapágycsere nem vesz el 10 percnél többet, csupán egy zégergyűrűt kell levenni hozzá. Itt – szemben más márkákkal –, nem kell ékeket melegíteni és leverni egy csapágycseréhez…
Bálatömörség állító (120, 160 és 200 bar között állítható)
Nézzük meg közelebbről a gép felépítését és jellemzőit! Milyen alapfelszereltséggel készül, illetve Önök milyen extrát rendeltek még hozzá?
Egy egyszerűbb, 40 LE-s, két hidraulika kivezetéssel rendelkező erőgéppel már üzemeltethető rúdláncos-görgős, fix kamrás, erős felépítésű bálázóról van szó, mely 120 x 120-as körbálákat készít.
Az erős keresztrudak nagy bálatömörséget és egyenletes nyomást biztosítanak a bála teljes felszínén. E géppel, ha nem jó irányban tesszük ki a bálákat például domboldalakon, azok garantáltan elgurulnak.
Rendfelszedőjénél a fésűs továbbító megkönnyíti az anyag gyors beáramlását az előkamrába, és segít elkerülni az anyagáram túlfolyását és lelassulását, így nagyjából percenkénti egy bálakészítés mellett, 8 km/h munkasebesség tartható vele.
Hálómennyiség állító, jelenleg 4,5 tekerésre, még a tavalyi kukoricaszárhoz beállítva
Már alapkivitelben is megfelelően széles (2 m) rendfelszedővel rendelkezik. Opcionálisan választható hozzá automata bálakötöző is, de én úgy voltam vele, amikor kell, egy gombot magam is meg tudok nyomni, így ezen extrát nem, csak a közúti szállítás miatt a hálókötözést és a bálakidobót kértem. A mechanikus reteszelésű kamraajtónak köszönhetően nagy tömörségű, nehezebb, 5-6 mázsás bálák is készíthetők a géppel. A bálatömörség állító kar segítségével az adott anyagnak megfelelően lehet a bála tömörségét beállítani. Amikor a bálakamra megtelt, a gép egy elektronikus jelzést (csipog) küld közvetlenül a traktor fülkéjébe. Ha nem automata a kötözés, erre azért figyelni kell, mert különben megáll a gép, ugyanis olyan ez, mint a fél literes pohár, abba sem fér 6 deci víz. A bálázandó terménytől (pl. zöldtakarmány, szenázs, kukoricaszár, szárazlucerna) függően beállítható a felhasználandó háló mennyisége 1,5 és 4,5 tekerés között.
A bálázó rendfelszedője
Térjünk vissza még néhány gondolat erejéig az üzemeltetéshez. Az már elhangzott, hogy erős és megbízható, valamint alacsony szervizigényű gépről van szó, de mi mondható el róla az üzemanyagigény oldaláról?
Szerencsére ebből a megközelítésből is nagyon gazdaságos a gép. Egy bérmunka miatti bemérés során MTZ 892.2 traktorommal 72 liter gázolaj felhasználása mellett 600 bálát készítettünk nyújtott műszakban a Corsával, míg ugyanez az erőgép a korábbi CLAAS bálázónkkal már 250 bálánál „benyelte” a 120 liter üzemanyagot.
A Corsánál nincsenek bonyolult fogaskerekek, hengerek, amelyek lefogják a gépet. A kardánt akár fél kézzel is könnyedén megforgathatjuk rajta, így az MTZ-nek még alapjáraton sem okoz gondot a bálázó meghajtása.
A rendfelszedő és a kamrazáró hidraulika csatlakozása
A beszélgetés során elhangzott, azzal győzte Önt meg ez a típus, hogy látta, ezzel a nagy déli melegben is lehet bálát készíteni. Mindez mely műszaki tartalomnak köszönhető?
Egyértelműen a rúdláncos felépítésének köszönhető. Itt a szalma tapadásához nem kell a hajnali pára. Tehát, ha – idézőjelben – csak három szál szalma van a renden, vagy amit más bálázó már kidob, mert „dögbála”, ez a gép azokból is bálát készít.
A beszélgetés lezárásaként kiknek ajánlaná a MASCAR Corsa 320L bálázót?
Minden olyan gazdatársamnak, akik évi 8-10 ezer bála készítéséhez egy kedvező ár-érték arányú, megbízható, könnyű (kb. 18 mázsa) és erős, valamint alacsony üzemanyag-felhasználással és kis LE teljesítmény mellett üzemeltethető bálázót keresnek, és nem akarnak sokat szervizre költeni.
Köszönöm a beszélgetést, és gondtalan bálaszezont kívánok 2017-re is!
A bálakamra a rúdláncos-görgős felépítéssel
Ilyen egy jó bála
(Kosztolányi Attila – Agrofórum Online)
