Újabb csapadékmentes hét van mögöttünk, a szántóföldi kultúrákon az ország nagy részén az aszály tüneteit láthatjuk. Eseménymentesnek nem mondhatjuk az elmúlt napokat, gondoljunk csak a július 9. és 12. közötti viharokra, a 150 km/h sebességet is elérő szélre. Óriási pusztítást hozott, megdőlt gabonatáblák, levert gyümölcsök, letört faágak mutatják ezt. Sajnos, csapadékot, amit nagyon vártunk, azt kevésbé adott ez az időszak. A kertészeti kultúrák öntözése folyamatos. A nem öntözött területeken kórokozókkal nem igazán találkozhatunk, annál inkább kártevőkkel. Az idei év ebből a szempontból teljesen ellentétje az elmúlt esztendőnek. Tavaly csapadékos, hűvös szezonban lehetett részünk, amikor is folyamatosan gombaölő szeres kezeléseket kellett végezni, idén pedig a száraz, melegnek köszönhetően a rovarölő szeres kezelések kerültek előtérbe.
Aknázómoly kártétel almafa levélen
Ha megpróbálunk előre tekinteni, akkor ebben a tekintetben nem látunk sokkal szebb képet. A következő napokban is inkább a nyaralóknak kedvező napsütéses, meleg időjárás várható. A hétvégén egy nagyon rövid, kissé hűvösebb, némi csapadékot is adó 1-2 nap várható, de ez nem változtatja meg az alapvető tendenciákat. Továbbra is az aszály marad – a talajban és a levegőben egyaránt – a meghatározó tényező.
A kalászosok betakarítása folyamatos, ennek kedvez az időjárás, nem kell megállni a kombájnokkal. A termésátlagot alapvetően határozza meg a korábbi csapadék területi eloszlása. Az őszi káposztarepcére ugyanezen gondolatokat lehet elmondani.
Ami gondot okozhat, az a tarlók ápolása. Ha más nem is, a parlagfű kikel, megerősödik a tarlókon, és gyorsan eljut a bimbózás állapotáig. Ne feledjük a kalászosok területe több mint 1,2 millió hektár, és ez mind tarló lesz a betakarításuk után. Nem reménytelen a helyzet, az országban sok helyen látni a bálázott szalmát, és a tarlóhántás képét.
A napraforgó táblák szépen mutatnak, általános a virágzás. Alapvetően egészségesek az állományok, az alternáriás szár- és levélfoltosság tünetei az alsó 3-4 levélen láthatók a levélfelület 15-20%-os fertőződésével. Az előző időszakhoz képest a fertőzöttség nem nőtt. A nyugati tájakon csak észlelési szintű a levéltetvek jelenléte, és a mezei poloskák sem okoznak gondot. Ezzel szemben a keleti országrészben emelkedett a levéltetű népesség, már elérte a károsítási küszöbértéket, indokolt a védekezés. A mezei poloskák betelepedése régóta tart, és mostanra ezek népessége is jelentős. A védekezés – helyes technológia megválasztásával – mindkét kártevőre megoldást nyújt. A tányérbetegségek nem jelentek meg, és a közeljövőben – köszönhetően a száraz időjárásnak – nem is várhatóak.
A kukorica fejlődési állapota is elérte a virágzást, szóródik a pollen a címerből, és megjelentek a nővirágok is (csőkezdemények a bajusszal). A kukoricamoly rajzása gyenge a nyugati régióban (2-3 db/illatanyagos csapda/hét), míg a keleti országrészen a kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke lárvák egyre emelkedő károsításáról kell beszélni.
A kukoricabogár imágók rajzása tömeges az egész országban. Nemcsak a monokultúrás táblákon, hanem azoktól távolabbi területeken is tömeges a megjelenés és a levélhámozgatás. Ahol a nővirágok megjelentek, nem ritka, hogy teljesen csupaszra rágják a bibeszálakat (8-10 db bogár/nővirágzat!). A kihelyezett, nőstényeket és hímeket is fogó csapdák ~30:70 arányban fogják jelenleg az imágókat, 250-280 db bogár/csapda/hét mennyiségben! A védekezés indokolt már 1-2 imágó/tő megjelenésnél, így most nem lehet kétség. A méhek védelmének érdekében piretroid, acetamiprid, tiakloprid, stb, hatóanyagokkal. Az alsó leveleken a takácsatkák is egyre elterjedtebbek.
Almafa varasodás gyümölcsön
A szója virágzik. Az állományokban az atkák szaporodása folyamatos, főleg, ahol semmilyen rovarölős beavatkozás nem volt. Általánosan az alsó-középső lombzónában vannak jelen a kártevők, 3-7 mozgó alak/levélke mennyiségben. Tekintettel az aszályos időjárásra, az atkák szaporodása és kártételük fokozódása várható, így a védekezés indokolt.
A burgonya a gumónövekedés stádiumában jár. Az alternáriás levélfoltosság tünetei tovább nőttek, de mérsékelt ütemben. Az érzékeny fajtákon, a fertőzöttség még gyenge-közepes mértékű (6-25 %). A fitoftóra tünetei a többnyire száraz, alacsony páratartalmú időjárásban nem terjedtek jelentős mértékben. Az elmúlt néhány (1-2) csapadékos nap átmenetileg kedvezett az újabb fertőzési ciklusok kialakulásának is, de a betegség terjedése elmaradt. Az időjárás aszályos jellegének tartóssá válása kicsi esélyt ad a betegség terjedésének.
A burgonyabogár lárvái ellen indokolt a védekezés. A szárazság és a burgonyabogár együttes kártétele katasztrofális helyzetet eredményez. A jó termés érdekében itt is öntözni kell, és ez megköveteli a fitoftóra elleni folyamatos védekezést.
A paradicsom állományok biztató képet mutatnak, de el kell mondani, hogy ez jellemzően az öntözéseknek köszönhető. Folyamatos a terméskötődés-termésnövekedés, és már az első színesedő bogyókat is láthatjuk. A fitoftóra ellen továbbra is szükséges a védekezés az öntözések által fenntartott nedvesség miatt.
A káposztafélék minden fejlődési állapota megtalálható. A nemrég palántázott táblákon a földibolha kártétele súlyossá válik, és csatlakozott ehhez a liszteske is. Sok helyen folyamatos ellenük a védekezés, azonban a szerrotáció sem oldja meg a problémát igazán. A poloskák újabb nemzedékei is megjelentek néhol.
Liszteskék és földibolhák káposzta palántán
A görög- és sárgadinnye a termésfejlődés-termésérés szakaszában van. A legnagyobb veszélyforrás az apróvad lett, valószínű így próbálnak élelemhez és egyben nedvességhez is jutni.
Az uborka folyamatosan nő, termést köt, illetve szedhető. Az öntözések miatt a kórokozók elleni védekezés nem hanyagolható el ebben a kultúrában.
A csonthéjasok közül a szilva az, ami még növekedési fázisban van, illetve a kései szedésű őszibarack fajták. Az ország nagy részén a keleti gyümölcsmoly rajzása elérte a csúcsát, ahol a szüretelés még távolabb van, ott szükséges lesz még egy védekezés ellenük. Ezzel szemben a Dunántúlon a keleti gyümölcsmoly rajzása újra indult, de alacsony egyedszámú, 10 db hím/csapda/hét. Az előbbihez hasonló fázis eltolódást észlelhetünk a szilvamoly esetében is. Rajzása erősödött, 50-55 db hím/csapda/hét mennyiségre a nyugati területeken, míg keleten a rajzáscsúcs után van. A védekezés indokolt. A takácsatkák és csonthéjasok levélatkája jelen van, de számuk alacsony szinten mozog.
Továbbra is fejlődik az alma gyümölcse, mostanra már a 8-9 cm-nél tart. Sajnos, az aszály miatt – a nem öntözött ültetvényekben – a gyümölcs mérete várhatóan elmarad a szokásostól. Az almalevél aknázómoly rajzása erősen csökkenő (8-15 db hím/csapda/hét). Az almamoly egyedszáma nőtt 28-31 db hím/csapda/hét. A tojásrakás folyamatos, illetve a vegyes népesség miatt a különböző fejlettségű alakok kártétele látható. A takácsatkák (közönséges kétfoltos) almalevél-atka szaporodása csökkenő tendenciájú.
Almafa varasodás levélen
Továbbra is emelkedik a zöld alma levéltetű népessége, a hajtások kisebb hányadán (2-10 %-án) kolóniákat lehet találni. A védekezés egyre több ültetvényben indokolt, de a helyi felvételezéseket nem lehet kikerülni. A Dél-Alföldön, az idén még az almásokban is lehet látni cserebogarakat. A lisztharmat tüneteinek a terjedése mérsékelt ütemű. A fertőzött hajtások aránya (érzékeny fajtán) ~20-25% (közepes-erős fertőzés), intenzíven védett gyümölcsösökben legfeljebb ~4% (gyenge fertőzés).
A varasodás terjedése is lassult. Újabb fertőzési ciklus indult el, de a száraz, viszonylag alacsony páratartalmú időjárás nem kedvez a fokozott tünetmegjelenésnek. Intenzíven védett gyümölcsösökben 1-2 skálaérték melle fordul elő a betegség (gyenge fertőzés). Az elmúlt 10 nap és a jelenlegi körülmények között (légköri aszály) a fertőzésveszély enyhe mértékű, fertőzés bekövetkezése esetén ~7-8 napos lappangási idővel számolhatunk. Egy-két ültetvényben, érzékeny fajtán a fillosztiktás levélfoltosság megjelenése tapasztalható, de a betegség csapadékos körülmények között szaporodik, így komoly fertőzése várhatóan nem alakul ki.
A szőlő a fürtzáródás állapotáig jutott. Természetesen a fenológiai állapotok között jelentős eltérések tapasztalhatók, hisz a Csabagyöngye már zsendül. A nyugati határszélen tett megfigyelések szerint a lisztharmat tünetek terjedése a bogyókon továbbra is mérsékelt, míg az ország többi részén a betegség nyomása továbbra is magas, a fürtökön is egyre több helyen láthatóak a tünetei, a sérves bogyók. A jelenlegi környezeti feltételek kevésbé kedveznek az újabb fertőzéseknek. A kórokozó fertőzőképessége tartósan 30-32 fok feletti hőmérsékleten fokozatosan csökken. Lombon a fertőzöttség kisebb mértékű. Az előrehaladottabb fejlettségű fajtákban kevésbé kell tartani a fürtfertőzéstől, de a megelőző védelem mindenképp javasolt a lombfertőzés megakadályozása, és a kazmotéciumok képződésének csökkentése céljából.
Cserebogár és kártétele almán
A helyi esőknek köszönhetően a peronoszpóra tünetek kismértékben erősödtek (pl. Zala megye, Csongrád megye). Lombon gyenge mértékű fertőzést lehet találni (1-10 %, 1-2 skálafokozat). Fürtön nem jellemző a tünetmegjelenés és most már egyre kisebb is az esély erre. Jelen körülmények között a lappangási idő a csapadékos napokat követően 4-5 nap.
Az amerikai szőlőkabóca lárvafejlődése folyamatos, a különböző lárvastádiumok és az imágók vegyes populációja található az ültetvényekben.
A tarka szőlőmoly rajzása végéhez közeledik, már meg is jelentek az első lárvák. A takácsatkáknak is nagyon kedvez a száraz meleg időjárás.
Az újabb gyomirtásokat is megkezdték az ültetvényekben.
Növényorvos
