Szeptember elején Kunpeszérre vitt az utam, ahol a Németh testvéreket látogattam meg. András és Bence édesapjukkal közösen egy 1200 hektáros gazdaságot működtetnek. Sőt, inkább úgy fogalmaznék, hogy fejlesztenek. Az elmúlt években ugyanis a korábbi géppark nagy részét lecserélték, és fokozatosan állnak át a precíziós gazdálkodásra. Bár a lehetőségeik az AKG program miatt korlátozottak, a fivérek úgy vélik, most kell felkészülniük arra, hogy egyszer elzárják a pénzcsapokat.
A kedvezőtlen talajadottságok ellenére kiváló terméseredményekkel büszkélkedő család egyik legfontosabb elve, hogy az egyre magasabb inputanyag árak, és a csökkenő vagy jobb esetben stagnáló terményárak mellett a versenyképesség kizárólag folyamatos fejlesztéssel, a költségek csökkentésével őrizhető meg. Ez pedig a vállalkozás minden területére igaz, ám különösen a gépesítésre, amely kapcsán az utóbbi években kiváló partnerre leltek az Agro-Békés Kft. személyében. Andrással és Bencével ezekről a témákról beszélgettem a szokottnál is hosszabbra nyúlt, tartalmas interjú során.
Ahogy ez általában lenni szokott, kezdjük a beszélgetést a gazdaság bemutatásával. Mekkora területen, milyen növénykultúrákkal, milyen viszonyok között dolgoztok?
Németh Bence: A gazdaság mérete nagyjából 1200 ha szántó, ebből több mint 450 hektár ugar és lucerna. Ennek nagy részével benne vagyunk a túzokos AKG programban, ami miatt a vetésszerkezetben sok a megkötés. Ebből adódik, hogy jellemzően 110 hektáron van repcénk minden évben, ami mellett nagyjából 250 hektáron árpát, 150 hektáron tritikálét, 80-100 hektáron búzát, 50-100 hektáron zabot termelünk. Emellett minden évben van körülbelül 60-60 hektár napraforgónk és kukoricánk is.
A kötöttségek ellenére megéri az AKG?
Németh András: Meg, hiszen az egész térség nagyon gyenge adottságokkal rendelkezik, rendkívül szélsőségesek a viszonyok. Szikes és homokos területek váltják egymást, előbbin sokszor még áprilisban is áll a víz. A földjeink Kunpeszér, Kunadacs, Kunszentmiklós, Tatárszentgyörgy, valamint Szabadszállás határában fekszenek, és ezen a területen találkozik a szikes, agyagos réti talaj a homokkal. Gyakorlatilag nincs egy homogén táblánk sem. Éveken keresztül próbáltunk fajtakísérleteket beállítani, de a heterogén talajviszonyok miatt nem lehet megfelelő eredményeket felmutatni.
Ilyen nehéz és kedvezőtlen viszonyok között lehet eredményesen gazdálkodni?
Németh Bence: Lehet. A zab például kifejezetten eredményes tud lenni – persze csak AKG-n kívül, hiszen jelenleg nem lehet rovarölő szert használni a területeinken, a vetésfehérítő bogarak ellen viszont szükséges lenne a védekezés. Az AKG-n kívüli időszakban kimagasló eredményeket tudtunk elérni. De ha szélsőséges az időjárás, akkor is elfogadható mennyiségű és jó minőségű zabot tudtunk előállítani. A rovarölő szeres kezelés hiánya miatt mostanában inkább árpát és tritikálét vetettünk nagyobb területen.
A CASE IH Maxxum 130 CVX munka közben – Fotó: Németh András
Németh András: Amikor jó eloszlásban, megfelelő mennyiségű csapadék hullik, akkor más kultúrák esetében is jó termésátlagokat tudunk hozni, kukoricából akár 10 tonna felettit, búzából 7-8 tonnát, és árpából is meglehet a 8 tonna. Ha belvíz van, akkor nullás az eredmény, ha aszály, akkor az előbb említettek töredékével számolhatunk. Tritikálé esetében 3-6 tonna között vagyunk, a napraforgót pedig 2 és 3,5 tonna között szoktuk betakarítani.
Ha jól tudom, akkor állattenyésztéssel is foglalkoztok.
Németh András: Javarészt charolais húsmarhákat tartunk extenzíven, nyáron legelőre, télen pedig növénytermesztésünk melléktermékeire alapozva. Körülbelül 330 anyaállat van, az állandó létszám 480-600 közötti. Ehhez jól párosul a nagy mennyiségű lucerna, a téli takarmány 80%-át a lucernaszenázs teszi ki. Mivel a túzokos AKG-ban vállaltuk, hogy július 15. előtt nem kaszálunk, a munkavégzés idejére már ujjnyi vastagságú kórók vannak. Ha ez nincsen erjesztve, akkor nem eszi meg a jószág, ráadásul úgy a tápértéke sem túl nagy.
Németh Bence: Az állattenyésztést egy az egyben édesapánk viszi, a növénytermesztésben a napi feladatokat mi végezzük, a fő irányvonalakat családilag határozzuk meg. A fajtaválasztás, a munkaszervezés, a növényvédelem a mi feladatunk, tehát ha lassan is, de zajlik a generációváltás.
A hosszú alapozás után térjünk át a gépesítésre, és az ehhez kapcsolódó precíziós gazdálkodásra. Ezekben az elmúlt egy-két évben komoly szerepet kapott az Agro-Békés Kft. és az általuk forgalmazott gépek, rendszerek.
Németh Bence: Tavalyelőtt vásároltuk tőlük az első gépet, amikor lecseréltük a 200 LE teljesítményű John Deere traktorunkat. Nagyobb erőgépet szerettünk volna, és a kedvező ár miatt végül egy 310 LE-s Magnum érkezett a gazdaságunkba. Ebben még nem volt semmi extra, de elő van készítve a precíziós gazdálkodásra, tehát ha úgy döntünk, csak be kell szerelni a megfelelő eszközöket. Ezt követően nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki az Agro-Békés Kft.-vel, és tavaly ősszel két Bednar lazítót is vettünk tőlük.
Németh András: A lazítók előtt még az ÁTK-s pályázatban vásároltunk egy BVL etetőkocsit is, amely egy külön történet. Kivittek bennünket a gyárba, és ott állítottuk össze a gépet egyedi igények szerint, a saját telepeinkre optimalizálva. Sok olyan dologra figyeltek, ami nekünk eszünkbe sem jutott. Kint megadtuk a pontos adatokat, a szakemberek pedig megtervezték az etetőkocsit, hogy milyen hosszú legyen a fordulás miatt, kikalkulálták az ideális magasságot, gyakorlatilag egy óra alatt megtervezték az egész eszközt.
Egyedi igények szerint összeállított BVL etetőkocsi
Az ilyen módon egyedi igényekre szabott etetőkocsi végül drágább lett, mint az eredeti elképzelésben szereplő?
Németh Bence: Ha úgy vesszük, még olcsóbb is lett így, ár-érték arányban pedig különösen. Végül ugyanis nem kértünk rá olyan felesleges opciókat, amikről korábban azt gondoltuk, hogy szükségünk van rá. Akartunk például mérleget a gépbe, de egyből megkérdezték, hogy minek, ha eddig sem volt rá szükség, és nem tejelő tehenészetünk van. De szerettünk volna olyan szállítószalagot is az elejére, ami mindkét oldalra dobja a takarmányt. Mikor azonban lerajzoltuk nekik a telepet, jelezték, hogy teljesen felesleges ez a több ezer eurós beruházás. Olyannyira, hogy az etetővályú kialakítása miatt még szalag sem kell a gépre, mindössze egy nyílás az oldalára. Az eredeti elképzelésünkhöz képest másképp alakították ki a tartályt, hogy kifolyjon belőle az anyag, és a hajtóművet is a meglévő gépparkunk ismeretében építették be. Teljesen a mi igényeinkre kialakított kocsi lett belőle, és a számos felesleges funkció árából, amit végül nem kértünk, keményebb anyagból gyártották le a gépet.
Tehát egy CASE IH Magnum, két Bednar lazító és egy BVL etetőkocsi indította a sort, amit további gépek követtek.
Németh András: Ugyancsak az Agro-Békés Kft.-től vásároltunk két kaszát: egy frontfüggesztésűt gumihengeres szársértővel, valamint hátulra egy vontatott, verőujjas kivitelt. Ez utóbbit először csak ki akartuk próbálni, mert alapvetően nem lucernára van kitalálva. Mivel azonban a szársértő fordulatszáma állítható, lassabb fordulat mellett nem verte le a leveleket, ugyanakkor jobban megtörte a vastag lucernaszárat. Ez egy nagy előny, hiszen így gyorsabb a száradás, ami egy szeptember közepén, végén esedékes kaszálásnál nagyon fontos tényező.
A vontatott, verőujjas Vicon kasza
Idén traktorokat is vásároltatok, ráadásul összesen négyet, kettőhöz pedig robotkormányzást is rendeltetek.
Németh András: Ez nagyon érdekesen alakult, hiszen alapvetően csak két kisebb traktort vásároltunk volna, de amikor leültünk tárgyalni, olyan kedvező árat kaptunk egy Puma, egy Maxxum, valamint egy MTZ erőgépre, hogy rábólintottunk.
Vegyük sorra ezeket az új traktorokat.
Német András: A legkisebb a 820.4-es MTZ, amin egy rakodó van, anyagmozgatásra vásároltuk, mást nem csinálunk vele. A CASE IH traktorok közül a legegyszerűbb a Farmall A 95, amivel 400 üzemóra alatt semmi problémánk nem volt. Nagyon szeretjük, nagyon jó kis gép. Emellé vásároltunk egy Farmall U 95 erőgépet, aminek már lényegesen komfortosabb a fülkéje, valamivel erősebb a hídja, de motor, a váltó megegyezik a kistestvérével.
Ehhez képest nagy ugrás a CASE IH Maxxum 130 CVX, ami egy teljesen felszerelt gép, csak a bőrülés hiányzik belőle az elérhető opciók közül. Multicontroller kezelőfelület, rugózott híd, fokozatmentes váltó, rugózott fülke, és nagy, AFS Pro 700 monitor van benne. Ezt használjuk permetezésre, műtrágyázásra, valamint ezen található frontkardán és fronthidraulika, így a két kaszát is ezzel a traktorral üzemeltetjük. Mióta nálunk van, egyszer adódott probléma. Reggel 8 óra előtt telefonáltam, délután fél 3-kor már dolgoztunk a géppel, és kiderült, hogy csak egy kis szelep volt a baja, amit azonnal ki is cseréltek. Akármilyen garanciális bajunk volt eddig, azt egy nap alatt megoldották. Azzal tisztában kell lenni, hogy majdnem mindegy, milyen gépet választ az ember, mert bármelyikkel adódhat probléma. Az nem mindegy, hogy milyen a kiszolgálás egy meghibásodás esetében.
A negyedik új gépünk a CASE IH Puma 185 CVX, ami szintén egy teljesen felszerelt modell. Ezzel főként szállítunk, illetve a napokban a repcét vetjük a beépített RTK rendszer és robotkormányzás segítségével. Elég rutintalan gépkezelője van, és még így is nagyszerű munkát végez. A pilótának ugyanis nem kell görcsölnie, az RTK-val szinte ugyanazt teljesíti, mint egy rutinosabb traktoros. Az automata kormányzás nagy segítséget nyújt abban, hogy ő a munkagépet tudja felügyelni, hiszen arra nem kell koncentrálnia, hogy merre megy a gép.
A teljesen felszerelt CASE IH Puma 185 CVX traktor
Milyen előnye van még az új, Agro-Békés Kft. által szolgáltatott GPS alapú rendszernek?
Németh Bence: A költségcsökkenést már egy korábbi, egyszerűbb automata kormányzás alkalmazásakor is észrevettük, de az egységnyi idő alatt elvégzett munka is növekedett. Míg korábban mondjuk 30 hektár volt a plafon egy nap alatt, addig ugyanannyi idő alatt, ugyanannyi üzemanyag felhasználásával ez 32-33 hektárra növekedett. Ha csak ennyi az előnye, már akkor is megérte. Az első tapasztalatok alapján durván 10%-kal csökkenti a költségeket, amihez még nem számítottuk hozzá az inputanyagokat. Egyelőre azonban a pontos eredményeket még nem ismerjük, év végén leszünk okosabbak. Az viszont már most látszik, hogy gázolajból az egy évvel ezelőttihez képest máris 6000 literrel kevesebb fogyott, amivel az egyik gép precíziós felszereltsége már vissza is jött.
Németh András: Az is egy dolog, hogy amikor kimegyünk, látjuk a földeken, hogy milyen szép, egyenes a vetés. Ennél viszont sokkal fontosabb, hogy kevesebb idő alatt végzünk egy munkával, ami nem mindegy egy repcevetés vagy kaszálás alkalmával.
A CASE IH Puma 185 CVX traktor kezelőfelülete
Miért döntöttetek úgy, hogy ebbe az irányba fejlesztitek a gazdaságot?
Németh András: Szerintünk senki sem ellensége a saját pénztárcájának, és ez a legfőbb ok. Látjuk, és tapasztaljuk, hogy az inputanyagok ára folyamatosan emelkedik, amit a terményárak nem követnek, így csak a költségek csökkentéssel őrizhetjük meg a versenyképességet. A gépparkunkat úgy állítjuk össze, úgy fejlesztjük, hogy amikor az AKG rendszer megszűnik, és a csapot elzárják, akkor is eredményesen tudjunk gazdálkodni. Igyekszünk felkészülni mindenre, aztán kiderül, hogy mi lesz.
Milyen az eddigi tapasztalatotok az Agro-Békés Kft.-től megrendelt RTK szolgáltatással kapcsolatban?
Németh András: Elég friss ez még nekünk, a legtöbbet a tavaszi permetezés idején használtuk. Barátkozunk még az egész rendszerrel. Az viszont már most látszik, hogy felhasználóbarát, pontos, megbízható, mindeddig nem vesztett jelet a munkáink során. Ugyanakkor sokat kell még tanulnunk ahhoz, hogy valóban ki tudjuk használni a rendszer által nyújtott lehetőségeket. Idővel kitapasztaljuk, hogy mit hogyan kell csinálni, és ha gond van, utána tudunk járni, de további oktatásra is szükségünk lesz.
Németh Bence: Amikor megvásároltuk a gépeket és a precíziós rendszert, helyben elmondták, mit is kell róla tudni. De egy 20 perces gyorstalpaló nekünk még kevés, főleg úgy, ha az ember még nem ért hozzá, nem látott ilyet. Most már tudnánk kérdéseket feltenni, hiszen alapjaiban ismerjük a rendszert, tehát hatékonyabban tudnánk tanulni.
Az egyik idei szerzemény, a CASE IH Farmall U 95 erőgép
A fejlesztés folyamatos lesz a gazdaságban? Milyen terveitek vannak még a közeljövőben?
Németh András: A Farmall A 95 traktorba fogunk még rakni robotkormányzást, mert azzal vetjük majd a kapásnövényeket. Hatalmas költségcsökkentést ez persze még nem jelent, mert nincsen sorelzárásra alkalmas vetőgépünk. De a kukorica nálunk nem túl stabil növény, ha olyan az időjárás, akkor bukunk is rajta. Évi 100-150 hektárra, nem biztos, hogy megéri egy új vetőgépet venni, bár a tábláink formája miatt akár indokolt is lehetne, hiszen nincsen túl sok szabályos téglalap alakú terület.
Németh Bence: Szeretnénk jövőre új permetezőgépet vásárolni, amit a jelenlegi precíziós rendszerünkkel össze lehet kötni, hogy automatán szakaszoljon. Ezzel jelentősen csökkenthetnénk a költségeinket. De hamarosan a vetőgépeket is cserélni kell.
A betakarítás terén nem terveztek hasonló fejlesztéseket?
Németh Bence: A kombájnunk már most is tudna mindent, amire szükségünk lehet, de abba nem kértünk semmit. A közelmúltban volt nálunk próbán egy CASE IH betakarítógép, amit viszont mindennel felszereltek, és érdekes volt látni a hozamtérképet, a fogyasztási adatokat. Egyik oldalról lenne értelme, hiszen a hozamtérkép is nagy segítség lehet a következő évek gazdálkodásában, így ez is a terveink között szerepel.
Folyamatos lesz a fejlesztés a Kunpeszéren – Németh András és Németh Bence
Németh András: Ennek a szépséghibája jelenleg annyi, hogy bár jó dolog a talaj-mintavételezés, a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése, ám addig, amíg az AKG miatt mi csak 90 kg nitrogén hatóanyagot juttathatunk ki hektáronként, hiába nézegetjük, hogy hova mennyi kellene. Persze meg lehet találni azokat a kultúrákat és területeket, ahol hatékonyan lehet alkalmazni, de hiába fektetünk valamibe sok pénzt, ha csak töredékét fogjuk visszakapni. A lehetőséget viszont mindenképpen meghagyjuk, hogy ha egyszer szükség lesz rá, akkor mindent be lehessen építeni a gépbe.
Számotokra mi jelenti a legnagyobb nehézséget a precíziós gazdálkodás során? A képzett és megbízható munkaerő hiánya?
Németh Bence: Az egyik nagy kihívás mindenképpen ez, hiszen a szakiskolákból is olyan fiatalok jönnek hozzánk, akik jóformán az egyszerű munkagépek beállítását sem tudják elvégezni. Nem ismerik a precíziós gazdálkodás alapjait, alig láttak modern, új gépeket és rendszereket. Emellett azonban a legnagyobb kihívást az az óriási adatmennyiség jelenti, ami a termelés során képződik. Ezeket valakinek fel kellene dolgoznia, és erre kevés ember alkalmas. Van ehhez rengeteg program, amit meg is tudnánk vásárolni, de szükség lenne egy hozzáértő emberre, aki mind az informatikai mind az agronómiai hátteret ismeri, kezeli. Ilyen embert nagyon ritkán találni, főként csak kinevelni lehet. Ennek a problémának a megoldása még nálunk is eléggé gyerekcipőben jár, hiszen jelenleg az informatikához kiválóan értő, de nem mezőgazdász barátaink segítenek nekünk. Van tehát hova fejlődni, rengeteg a kiaknázatlan lehetőség.
(Gribek Dániel – Agrofórum Online)