Május 12-én még éppen az országon árvonuló vihar előtt, a szép számmal összegyűlt érdeklődőket Lukács József, a NÉBIH elnökhelyettese, növénytermesztési és kertészeti igazgató köszöntötte.
– Ha nem öntöztem volna, itt nem lenne semmi – mondta Augusztinyi Nagy András, a NÉBIH gyulatanyai Fajtakísérleti Állomásának vezetője, azon a növényfajta bemutatón, amelyre nemcsak a környékbelieket invitálta. Május 12-én még éppen az országon árvonuló vihar előtt, a szép számmal összegyűlt érdeklődőket Lukács József, a Nébih elnökhelyettese, növénytermesztési és kertészeti igazgató köszöntötte, az első országos fajtabemutatón.
– Hol is van ez a Gyulatanya? – kérdezhetik a homlokukat ráncolva.
A Nyírségben, ahogy ez már a címből is kiderült, pontosabban Nyíregyháza és Tokaj között, a megyeszékhelytől 12 km-re.
Azért ez a homok nem az a bugaci semmire se jó futóhomok, mert ebben azért van humusz is bőven, csak éppen a vizet képtelen megtartani, így a száraz évjáratokban nemcsak a növények sülnek fel, hanem a gazdák is, akik nem tudnak öntözni. András tudott, és akart is, hogy legyen mit bemutatni, mert ez volt ugyan az első – nála is –, de szokás szerint tervez még vagy ötöt, hatot, legtöbbet a burgonyából.
*
Térjünk a lényegre!
A zsúfolásig megtelt gépszínben – ahol a szellemi táplálék megelőzte a valódit – az elnökségi asztalnál majdnem többen ültek, mint ahányan mi, mezei hallgatók voltunk. (Elnézést a túlzásért – b.l.). Rosszat sejtve ficeregtünk:
– Mikor lesz ennek vége?
Az előadók becsületére legyen mondva, szinte mindenki betartotta azt a rászabott 10-15 percet, így azután 13 óra magasságában már a kísérleti parcellák irányába poroszkálhattunk.
A megnyitót Prof. Jávor András, a Debreceni Egyetem rektor helyettese tartotta, aki kiemelte az ismeretek fontosságát, a szakemberképzést és a mezőgazdaságban az innováció szerepét, amelyhez az ilyen fajtabemutatók is hozzájárulnak.
*
Jordán László a Nébih elnökhelyettese, növény-, talaj- és agrár-környezetvédelmi igazgató, „A rovarölő szeres csávázás felfüggesztésének következményei a termelésben és a környezetben” címmel tartott előadást. A téma időszerűségéhez nem fér kétség, amit a feszülten figyelő hallgatóság is visszaigazolt.
Minden növénytermesztő előtt ismert, aki repcét, napraforgót vagy kukoricát termel, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében a neonikotinoid típusú rovarölő szerekből a klotianidin és a tiametoxam, valamint az imidakloprid alkalmazása méhekre attraktív kultúrákban 2 évre felfüggesztésre került – kezdte előadását.
– Az indok kifejezetten a méhek védelme, az elfogadhatatlan akut és krónikus kockázat volt. Egyértelmű vizsgálati eredmény nem állt rendelkezésre, a legnagyobb óvatosság elvén hozta meg a Bizottság példátlan gyorsasággal a döntését.
Az azóta eltelt évek tapasztalatai alapján érdemes megnézni az elért eredményeket! A méhek egészségügyi állapotának változásáról nincsenek információim, ezért arról nem beszélek.
A növényvédelmi technológia változását viszont mindenképpen indokolt kicsit elemezgetni! A forgalmazási adatokból az látszik, hogy 2013-hoz képest 2014-ben a növényvédő szerek forgalma 20 %-kal nőtt! Ezen belül a rovarölő szerek eladott mennyisége a két és félszeresére nőtt, 1400 tonnáról 3600 tonnára. A talajfertőtlenítők forgalmazása 35 %-os növekedést mutat. Eközben a csávázószerek felhasznált mennyisége nem csökkent, kis mértékben még nőtt is! Külön érdemes megemlíteni a klórpirifosz forgalmát, amely szintén két és félszeres növekedést mutat.
Ezek az adatok azonban nem a felhasználást, hanem a forgalmazást tükrözik. Nincs birtokunkban a felhasználást reprezentáló adat, de a károsító helyzet nem indokolt ilyen mértékű többlet inszekticid felhasználást más kultúrákban.
Hasonló döntés előtt áll a glifozát hatóanyag is. Ellentmondásos vizsgálati eredmények állnak rendelkezésre, egyesek szerint vélhetően rákkeltő, mások szerint az előírásszerű felhasználás nem eredményez ilyen hatást. Amennyiben a hatóanyag további engedélyt kap, várhatóan csak jelentős korlátozások árán maradhat forgalomban.
A növényvédő gépek műszaki felülvizsgálata nem új követelmény, egy 2009-ben megjelent EU irányelv írja elő, 2016-os hatályba lépéssel. Mivel a műszaki vizsgálat kivitelezését senki nem vállalta magára, a növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet 2015. decemberi módosítása a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát nevezte meg felelősként. A vizsgáztató helyek kialakítása jelenleg zajlik, Fejér megyében már elkezdődött a vizsgálat. Bár a jogszabály szerint 2016. november 26-át követően nem lehet munkát végezni olyan 3 évnél idősebb növényvédő géppel, amelyik nem rendelkezik műszaki felülvizsgálattal, de tekintettel a szűk határidőre a vizsgáztató hely(ek) igen korlátozott kapacitására, nem kell szankcióra számítania annak a gazdának, aki bejelenti műszaki vizsgára a permetező gépét, de még nem került sor a vizsgálatra, és így nem rendelkezik tanúsítással.
A műszaki vizsga minden növényvédő gépet érint, amit árutermelésben vagy szolgáltatásban használnak, kivéve a kézi működtetésű és a háti gépeket. A műszaki felülvizsgálat 3 évig érvényes, az új gépeket 3 éves korig nem kell vizsgáztatni.
Bővebb információ a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaránál, valamint a www.ngea.hu oldalon olvasható.
*
Vancsura József a tőle megszokott vehemenciával beszélt „A szántóföldi növénytermesztés aktualitásairól”. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke először a nemzetközi piacok hatásait elemezte.
– Tudomásul kell vennünk, – mondta, hogy nem mi határozzuk meg az árakat. A nagy gabonatermesztő országok termelése, a kőolaj világpiaci ára, a készletek és még egy sor tényező alakítja az árakat, amelyek sajnos nem felfelé kúsznak.
Akkor hát mit tehetünk?
A termelés színvonalát kell olyan szintre emelni, hogy megérje 40 forintért búzát, vagy kukoricát termelni és 36 forintért árpát. Miután mi a gabonatermésünknek csak egy részét használjuk fel étkezésre, takarmányozásra, bioetanol és izocukor gyártásra, évente több millió tonnát exportálunk, és az ott – a nemzetközi piacokon – kialakult árakhoz vagyunk kénytelenek alkalmazkodni, és a hazai piac is ennek megfelelően árazza be a terményeket.
Azt is figyelembe kell vennünk, hogy manapság az étkezési és takarmánybúza között nincs jelentős árkülönbség, és ennek az is az oka, hogy nem tudunk egységes minőséget nagy mennyiségben produkálni. Volt egy kezdeményezés a Pannon búza program. Megbukott, pont az előzőekben elmondottak miatt. A jövő tehát az, hogy olyan mennyiséget kell előállítanunk a gabonafélékből, hogy megérje ilyen alacsony árakon is termelni. Ehhez át kell gondolni az eddig alkalmazott technológiákat, foglalkozni kell a hibridbúzával, növelni kell az öntözött területeket, mert ha nem fogunk tudni 8-10 tonnás termésátlagokat elérni, akkor veszteséget fogunk termelni – mondta a GOSZ elnöke.
Amerre járunk, bíztató a határ, jók a kilátásaink, de messze még az aratás. Most az a feladatunk, hogy megvédjük a növényeinket a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.
Köszönjük a nemesítőknek, a kutatóknak, hogy újabb ismeretekkel látnak el bennünket, köszönjük az ilyen bemutatókat is, ahol tanulhatunk. A saját érdekünk, hogy mindezt hasznosítsuk, mert ha nem, akkor menthetetlenül lemaradunk.
Nagyon örülök, hogy ennyi fiatal van itt – zárta előadását – mert övék a jövő. Fel kell nőniük a feladathoz. Át kell vegyék a stafétabotot, és döntsenek. Ne mi, a kiöregedő nemzedék döntsünk helyettük. Vállalják fel a döntés felelősségét, és vigyenek fiatalos lendületet a mezőgazdaságba.
Ne mi mondjuk meg, hogy mi a jövő; dolgozzák ki ők maguk, mi pedig minden segítséget adjunk meg ehhez. Ezt kívánom, és őszinte tiszta gondolatokat, meg azt, hogy szedjék össze magukat, mert övék a jövő.
*
A továbbiakban a Megyei Kamara és Kormányhivatal elnöke és osztályvezetője, illetve az MVH megyei kirendeltségének vezetője a helyi gondokról, eredményekről és intézkedésekről adott tájékoztatást.
*
Az előadásokat követően kivonultunk a kísérleti térre, ahol a repcekísérleteket Szekrényes Gábor, a Nébih témafelelőse, a repce tápanyag-utánpótlási kísérleteket Dr. Varga Csaba, a Nitrogénművek Zrt. vezető szaktanácsadója, a kalászos fajtakísérleteket Poós Bernát, a Nébih témafelelőse mutatták be.
*
Az öntőzésnek, a tápanyag-ellátásnak és a kalászosokban alkalmazott lombtrágyának köszönhetően kivételesen szép növényállományt szemlélhettünk.
– Hát, ha nálam is ilyen lenne!? – sóhajtott fel egyik-másik gazda.
– Ilyen lenne, ha tudnál locsolni – mondta egy másik.
Ebben azután megegyeztek.
Volt, aki jegyzetfüzettel a kezében hallgatta a témavezetőket, hogy információt gyűjtsön a jövőbeni fajtaválasztáshoz.
Végül is a bemutatónak ez volt a célja.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)
