A Tevelen július 7-én tartott TERKA rendezvény egyik programpontja Csaba László akadémikus, egyetemi tanár előadása volt: A világgazdaság helyzete – új válság felé? – címmel.
A Tevelen július 7-én tartott TERKA rendezvény egyik programpontja Csaba László akadémikus, egyetemi tanár előadása volt: A világgazdaság helyzete – új válság felé? – címmel.
Nem jó irányba mennek a dolgok, sem Európában, sem a világban. A jövedelmileg szétszakadó társadalmak, az etnikai, vallási különbözőségek, a javak és életfeltételek hiánya és az ezeket előidéző természeti, ideológiai és pénzügyi hatások a jövő kilátásait egyre bizonytalanabbá teszik. Ennek első jelei az arab világban és az éhínség sújtotta területeken mutatkoztak, amelyek a jelenlegi migráns válságot eredményezték.
Egyes pénzügyi körök ezt kihasználva tovább rontották a helyzetet, így ma Európa nem tudja sem kezelni, sem megoldani ezt a problémát. A kilátástalan helyzet egyik „mellékhatása” a Brexit, vagyis egy középhatalom kilépése az Unióból. Ezzel gyengül ugyan az unió, de sokat azért nem veszít vele – mondta az ismert közgazdász – mivel az Egyesült Királyság (ami lassan szét is esik), soha nem volt teljes értékű tagja az EU-nak, mert nem vezette be az eurót, és nem írta alá a schengeni egyezményt sem. Az kétségtelen, hogy a világ egyik legjelentősebb pénzügyi és kereskedelmi központja, de ennek ellenére nem fogja az Uniót megrengetni a kilépése.
A jövőről annyit mondott, hogy bizonytalan; az etnikai és gazdasági folyamatok kiszámíthatatlanok, ami túlzott derűlátásra nem adhat okot.
*
Van ahol már betakarítottak. Ez volt a következő programpontunk.
Az őszi árpa a gyengébb talajadottságú területeken 4-5 tonna/ha-os termésátlaggal bukta el a nyereséget; másutt viszont a 7 tonnás termésátlag ellenére sem lesz nyereséges a termesztés, ha marad, a tonnánkénti harmincezret éppen meghaladó felvásárlási ár. Ráadásul nem is keresik a felvásárlók az őszi árpát.
A búzánál sem sokkal jobb a helyzet. A termésátlagok mindenütt 7 tonna felett vannak, de a 8-9 tonna sem ritka. A hibridbúzák a 10 tonna körüli vagy azt meghaladó termésátlagokat hozzák. A minőséggel viszont, úgy tűnik, baj van. Helyenként alacsonyak a fehérje értékek és a sikért tartalom is. (A kettő, mint tudjuk, valamilyen szinten összefügg egymással.)
Azok jártak jól, akik korábban 47-48 ezer Ft-os áron lekötötték a termést, vagy annak egy részét, mert a mostani ár már csak a 40 ezer Ft/tonna közelében stagnál.
Úgy tűnik, az idei év sikernövénye a repce lesz, – már ami a termésátlagokat illeti – mert mindenütt négyes számmal kezdődik a hektáronkénti termésátlag, de van 5,2-es átlagtermés is több száz hektár átlagában. Az ár ebből adódóan zuhanó repülésbe kezdett, és a korábbi 110-114 ezer Ft-ról napról-napra lejjebb csúszva, jelenleg 100 ezer Ft körül „rezeg a léc”.
Ennyit a terményekről és az árakról.
*
A tavaszi vetésű növények az eddig jó időben kapott csapadék és meleg hatására soha nem látott „indulatba jöttek”. Szinte mindenütt embermagasságú napraforgók virítanak, a kukoricákra meg már úgy kell felnézni, ha a címert is látni akarja az ember, hogy kibicsaklik a nyaka és már a csöveit is szépen hozza.
A kilátások bíztatók, de mit lehet tudni, még csak július elején járunk.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)