A növények esetében nem a „rossz közérzetre” kell gondolni, sokkal inkább a vihar és jégeső okozta sérülésekre, a hirtelen hullott sok eső következményeire.
Többen észrevették, hogy a növényvédelmi témájú cikkek bevezetőjében általában az időjárásról elmélkedünk röviden. Nem véletlen, hiszen a növényvédelmi helyzetet, kilátásokat alapvetően befolyásolja az időjárás alakulása, tegyük hozzá, hogy a munkák elvégzésébe is sokszor beleszól e fontos tényező.
AGROFÓRUM IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉS >>>
Most is van okunk e szokás folytatására, hiszen a tipikus kánikula után érkezett a hidegfront, viharral, jégesővel, rövid idő alatt lehullott jelentős csapadékkal (több helyen a havi átlagot meghaladta a 3 napi mennyiség). A hőmérséklet rövid két nap alatt 35-37 Co-ról 15-20 Co közé esett vissza, s ez megviselte az embereket, de a növényeket is. A növények esetében nem a „rossz közérzetre” kell gondolni, sokkal inkább a vihar és jégeső okozta sérülésekre, a hirtelen hullott sok eső következményeire, s ezzel már meg is érkeztünk a növényvédelemhez. A mostani meteorológiai előrejelzés július 18-tól ismét csapadékmentes és melegedő időjárásról szó, pár nap alatt elérjük a 30 Co hőmérsékletet, de addig van tennivaló.
A keleti gyümölcsmoly hernyója kajszi gyümölcsében
Általában meg kell vizsgálnunk a növényállományokat, milyen kárt okozott a vihar és a jégeső, kirepedtek-e a gyümölcsök az eső után. Ott, ahol szükség és lehetőség is van, el kell végezni a lehető legrövidebb időn belül a növényvédelmi kezeléseket. A sebeket a növény fogja begyógyítani, de mi, a kezeléssel megakadályozhatjuk a betegségek fellépést, gyors terjedését. Ilyen szempontból érintett lehet a napraforgó, erre utaltam már korábban is. Érzékenyek a gyümölcsfélék és a szőlő is.
Másik ok, ami a gyors beavatkozást indokolja, az időjárás előidézte környezeti állapot, a tartós nedvesség, emelkedő páratartalom, ami elősegíti jelentős számú betegség újbóli támadását. Gondolok itt a burgonya és paradicsom fitoftóra támadására, az érőfélben levő gyümölcsök rothadására, a szőlő peronoszpórára, és még lehetne folytatni a sort.
Most a hatékonyságot leginkább az időben elvégzett munka segíti elő.
Lisztharmat a szőlő levelén
A kultúrák sorában most az ültetvényeket tekintjük át.
Az almában a hajtásnövekedés lassul, s ez a kórokozóknak is kisebb támadási felületet ad, tipikusan csökken a lisztharmat fertőzés esélye, de a védekezésekkel nem lehet leállni. A varasodás az érzékeny fajták gyümölcsit is támadja. A gyümölcsök (téli almák) már elérték a teljes méret 90 %-át, a nyári almákat már szedik. A száraz időjárás, a fejlődő gyümölcs, a viaszréteg a fertőzés ellen hat, de ezeket az érveket most nem időszerű – legalább is rövidtávon – emlegetni.
A száraz időjárásban szaporodik a közönséges és a piros gyümölcsfa-takácsatka, de Bács-Kiskun megyében a levélatkát figyelték meg. A fertőzés gyakran csak egy-egy fáról, gócosan indul, tehát az egész állományt át kell vizsgálni a helyzet megismeréséhez. A kissé halványabb, fakó, gyakran „bronzos” lombozat jelzi a kártevő szívogatását. Ez a folyamat sajnos egészen a levélhullásig elmehet. Nem feledkezhetünk meg az almamolyról, továbbra is fenyeget károsítása, s amelyik gyümölcsbe mostantól berág, az már akár a fogyasztó kezébe is kerülhet.
Szilvában is a levélatka és a szilvamoly károsít. A szilvamoly szinte folyamatosan nagy egyedszámmal repül, több helyen magas arányban láttam molyos gyümölcsöt. A szilva már az érés kezdetén van, tehát a csapadék itt is veszélyes helyzetet teremt, támad a moníliás gyümölcsrothadás.
Az amerikai lepkekabóca a hajtáson és a levélen
Őszibarackban is fenyeget a moníliás gyümölcsrothadás, ellene rövid várakozási idejű készítménnyel permetezhetünk. Itt még meg kell említeni a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly kártételét, mostanra már a gyümölcsbe rágnak a hernyók.
A szamócát hajlamosak vagyunk elfelejteni szüret után, pedig a jövő évi termés megalapozása most történik. Ebbe avatkozik bele a takácsatka szívogatása, a növényeket legyengíti. A szamócaatka ennél is súlyosabb kárt okoz, szívogatása nyomán a szívlevelek satnyák maradnak, torzulnak, zsugorodnak. Száraz időben a szívlevelek elszáradnak, míg nedves körülmények között elrothadnak. Felszaporodása a nyári hónapokra tehető, tehát most kell figyelni a tüneteket, illetve végrehajtani a védekezéseket.
Ott, ahol a szamóca mikoszferellás levélfoltossága is felszaporodott, érdemes a lombozatot lekaszálni, ezzel eltávolítjuk a fertőzött leveleket, majd nyár végétől az új leveleket megvédeni.
A szőlőben továbbra is a betegségek adják a legtöbb feladatot, azok közül is a lisztharmat a domináló. A déli borvidékeken erős fertőzésről lehet beszélni, Szekszárd környékén kisebb járványról beszélnek, míg Tokaj-hegyalján gyengébb a fertőzés intenzitása. A tünetek a levél fonákján és színén megtalálhatók, de veszélyben vannak a fürtök belsejében levő, kevésbé fejlett bogyók is. Ahogy növekszik a bogyó, erősödik a bőrszövete, úgy csökken a bogyófertőzés esélye. Ennek ellenére a lombozat, a hajtások védelme érdekében a védekezésekkel nem szabad leállni.
A sűrű lombozaton belül terjed (amerikai lepkekabóca)
A peronoszpóra tekintetében kissé változatosabb a kép. A fürtök alapvetően már kinőttek a betegségre érzékeny fenológiai állapotból. Természetesen a levelek, új hajtások érzékenyek, illetve a bogyót is megtámadhatja a betegség egyedileg. A peronoszpóra számára a forró és száraz időszak nem kedvező, tehát a nyár közepén nem szokott fertőzni, de kivétel mindig van. A mostani hétvége (július 15-17.) ezek közé tartozik a sok csapadékkal, hosszan tartó esővel. Ilyenkor rövid az inkubációs idő, gyorsan kialakul a tünet. Éppen ezért eső után a legrövidebb időn belül kezelni kell.
A feketerothadás tüneteit több helyen megtalálták, de alapvetően alacsony a fertőzés mértéke. A filoxéra levéltünetei továbbra is terjedőben vannak. A tarka szőlőmoly rajzása intenzív volt, mostanra már megkezdődött a lárvakelés is a déli tájakon. A védekezésekkel a zöld cserebogár imágóit is tudjuk gyéríteni. Néhány évvel korábban még számon tartottuk a nyerges szőlőmolyt, mint potenciális kártevőt, ma már szinte egyáltalán nem fogják a csapdák.
Beszélni kell még az amerikai lepkekabóca terjedéséről, kártételéről. Ezt most a szőlő kapcsán – mert ebben a kultúrában nagy számban terjed – tesszük meg, de lehetne még sok egyéb növényt felsorolni. Az ország középső részén és attól déli irányban sokan meglepődve észlelték a kártevő megjelenését és gyors terjedését. Az már csak ráadás, hogy többen az amerikai szőlőkabócának határozták meg a kártevőt. (De nem baj, mert intenzív védekezésbe kezdtek.) A lepkekabócára jellemző a fehér viaszbevonat, az állat maga is fehér. Szívogat a hajtáson, levelek fonákján és a fürtökön belül is. Fürtön belül a fürttengelyen szívogat. A sűrű lomb védelmét szereti, ott szaporodik fel igazán, kimondottan a fiatal hajtásokat támadja meg (de azokat válogatás nélkül, szinte mindet).
A kártétele szívogatásban jelenik meg, s ez nem elhanyagolható, de a másodlagos károsítása, a vírusterjesztése is fontos.
Az amerikai lepkekabóca a fürtrész tengelyén szívogat, de ott van a lisztharmat is a bogyókon
A védekezést a sokszor javasolt zöldmunkával kell kezdeni. Ezzel levágjuk a fertőzött hajtások nagy részét (csonkázás, hónaljazás), illetve szellőssé tesszük a lombozatot. Egyrészt kevésbé kedvező a mikrokörnyezet a kártevő számára, másrészt észrevesszük a jelenlétét és ráadásul könnyebben elérjük a permetlével.
A következő kulcskérdés a permetezés technika, bőséges lémennyiség és nedvesítő szerek használata.
Védekezési elvek
Az atkák ellen az abamektin hatóanyagú készítmények valamelyikét, a tebufenpirad (Pyranica 20 WP) hatóanyagú terméket használhatjuk almában.
Szamócában az említett abamektin hatóanyagú termékek valamelyike vagy az etoxazol hatóanyagú termék (Zoom 11 SC) vethető be szamócaatka ellen.
Lisztharmat tünete a hajtás tengelyen
A tarka szőlőmoly és a zöld cserebogár gyérítésére a piretroidok valamelyikét használhatjuk szőlőben.
Az amerikai lepkekabóca gyérítésére a zöldmunkák után a spinozad vagy a tiametoxam hatóanyagú termékek valamelyike vethető be szőlőben.
A betegségek ellen szőlőben már nem indokolt a felszívódó szerek vagy felszívódó + kontakt kombinációk használata, hacsak most, az eső után még egyszer nem alkalmazzuk ezeket. A kontakt készítmények közül a kén tartalmúak használhatók 10-14 naponként lisztharmat ellen, míg peronoszpóra ellen előtérbe kerülnek a réztartalmú szerek, de a hagyományos mankozeb vagy a ditianon hatóanyagú termékek is jó szolgálatot tesznek, ezeket 10-12 naponta ajánlott kijuttatni.
Kertdoktor
Tisztelt Olvasó!
Bizonyára már észrevette, tapasztalta, hogy Agrofórum Online májustól új szolgáltatással, a „Kertdoktor” rovattal tájékoztatja az aktuális növényvédelmi helyzet iránt érdeklődő olvasókat.
Megtekintem a KERTDOKTOR növényvédelmi előrejelzés rovatát >>>
Amint azt a népes olvasótábor folyamatosan tapasztalja, a nyomtatott Agrofórum szaklapban rendszeresen mély szakmai tartalmat hordozó, a tudomány és a termelés új eredményeit bemutató cikkek jelennek meg. Ugyanakkor a kiadvány a havi megjelenés miatt nem tud naprakész információkat szolgáltatni az aktuális növényvédelmi helyzetről, tennivalókról. Új rovatunk ezt vállalja fel.
Természetesen itt is vannak korlátok, az országos kitekintés csak nagy vonalakban valósítható meg, a friss információkat is csak az adott térségi összefüggésben lehet frissnek elfogadni, s a termesztett kultúrák teljes körét állandóan lefedni szinte lehetetlen.
Mindezek ellenére igyekszünk rendszeres közzététellel a tendenciákra, várható eseményekre, veszélyekre felhívni a figyelmet, s ezek mellé egy nagyon rövid védekezési útmutatót is adni. Ez utóbbi nem helyettesíti a helyszínre adaptált, minden aktuális körülményt elemző védekezési technológiát. Ezért, ha szükséges, kérjük, támaszkodjanak a helyi növényvédelmi szakemberre.
Reméljük, új kezdeményezésünk sokaknak hasznos lesz, és elnyeri tetszésüket. Amennyiben így lesz, alkalmazzák az itt olvasható növényvédelmi előrejelzést.
Ha észrevételük, javaslatuk van a rovat tartalmi és formai jobbítására, kérjük, jelezzék felénk a kertdoktor@dev.agroforum.hu címen.
