Egyelőre megbecsülni sem lehet, mekkora kárt okoz a belvíz a Csongrád megyei gazdáknak, a teljes kártalanítás elképzelhetetlen.
Egyelőre megbecsülni sem lehet, mekkora kárt okoz a belvíz a Csongrád megyei gazdáknak. A Szentes környéki földek egy részére még mindig nem lehet rámenni. Farkas Sándor országgyűlési képviselő szerint a teljes kártalanítás elképzelhetetlen.
A tyúkok is a fákon alszanak
Szentesen a fábiánsebestyéni úton áll Földvári-Nagyné Horváth Margiték tanyája. A porta 5 ezer négyzetméter, azt mondta, annak idején éppen azért költöztek ki a városból, hogy gazdálkodhassanak, most azonban ebből semmit nem élveznek. – Nagyon el vagyok keseredve. A kert, az ólak használhatatlanok, a pincében akkora a víz, hogy nem lehet lemenni, a tyúkok is inkább a fákon alszanak – írta le a helyzetüket. Úgy véli, náluk egy hiányzó áteresz miatt nem folyik el a csapadék.
– Több mint negyven éve vagyok Fábiánsebestyénben, de azóta még nem fordult elő, hogy ilyenkorra nem szántottunk fel. A területek felaprózódtak, nehezebbé vált a belvízi védekezés, a korábbi komplex vízgazdálkodás megszűnt – mutatott a még mindig nedves, helyenként vízben álló földekre a fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt. igazgatótanácsának tagja, Farkas Sándor parlamenti képviselő.
A belvízhelyzetről folyamatosan beszámoltunk lapunkban. Egyes mezőgazdászok úgy vélik, Csongrád megye bizonyos részeit katasztrófa sújtotta területté kellett volna nyilváníttatni.
Nem tudni, mekkora a kár
Azt, hogy egy területről kimondják, katasztrófa sújtotta, az önkormányzatoknak kellett volna kezdeményezni, reagált Farkas Sándor. – Ez nem a gazdálkodók és a kormány kompetenciája. A megye északi részén Árpádhalomnak, Eperjesnek, Fábiánsebestyénnek, Szentesnek, Szegvárnak és Nagymágocsnak lehetett volna erre esélye – mondta.
A gazdák igénye, hogy a kormány anyagi segítséget nyújtson a kár enyhítésére. Farkas Sándor úgy látja: mivel egyelőre nem lehet megbecsülni a kár nagyságát, a támogatás mértékét sem. Másrészt szerinte a mezőgazdaságban tudomásul kell venni, hogy néha aszály, néha belvíz van, máskor jó a termés, ezek hosszú távon kiegyenlítik egymást. Teljes kártalanítást nem tud elképzelni az ágazatban. Azt mondta, a legfőbb lépés a csatornák rendbetétele lesz, amit hazai forrásokból kell megoldani, de erre 2018-ig még biztosan várni kell.
Elnyelné a föld a munkagépet
Az elmúlt hetek többnyire napos, szeles, száraz időjárása szikkasztja ugyan a talajt, de a gazdálkodók az eltervezett vetésszerkezetet kénytelenek voltak felrúgni. Most ott vetnek, ahol rá lehet menni a talajra. – A 2500 hektáros területünkből azonban 350-400 hektáron még mindig áll a víz, vagy annyira át van még mindig nedvesedve, hogy elnyelné a munkagépeket, ha rámennénk – tudtuk meg Horváth Gyulától, a Nagymágocsi Farmer Kft. ügyvezető igazgatójától. – Át kellett variálnunk a vetésterületeinket. Tavasszal ott vetünk, ahol lehet, nem pedig ott, ahol eredetileg terveztük. Nehezíti a munkát, hogy a vizes területek nem összefüggőek. Olyanok, mint a pulykatojáson a szeplők.
Horváth Gyula elmondta, nemcsak a terméskiesés miatt lesz veszteségük, hanem a földalapú támogatás egy része is veszélybe került. – A támogatásunk felét eleve elvesztettük, mivel nagyobb a területünk,mint 1200 hektár. Idén a támogatás feltétele a zöldítés is, aminek a belvíz miatt nem biztos, hogy maradéktalanul eleget tudunk tenni.
Trükközni kell
A Nagymágocsi Farmer Kft.-nek trükköznie kell a tavaszi munkákkal. – Praktikus, de drága megoldás a repülőgépes műtrágyázás. Mivel a területünk foltokban vizes, így oda is jutna anyag, ahol kárba veszne. Mi ezért inkább traktorral műtrágyázunk, és kerülgetjük a vizes részeket. Hogy ne tömörítsük túlzottan a talajt, dupla kerekeket szereltünk fel a munkagépekre.
Az eperjesi Agro-Gárda Zrt. is ősz óta hadakozik a belvízzel. Az 1200 hektáros területükből 600-650 hektár használhatatlan. – Egy hete vettünk egy árokásó gépet. Most körbeárkoljuk a vizes földjeinket, hogy segítsük a víz levezetését – nyilatkozta Tóth János, a zrt. növénytermesztési ágazatvezetője.
A részvénytársaság ősszel 180 hektáron vetett őszi búzát, de abból is kipusztult 20 hektár a víz miatt. A területük jelentős részén az őszi talajmunkákat sem lehetett elvégezni. A tavaszi növények alá, kényszerből, szántás nélküli talajműveléssel készítenek vetőágyat. Tóth Jánostól úgy tudjuk, átszervezték a dolgozók feladatait is. Most kevés ember kell a földekre. A munkások nagy része jelenleg a belvízvédekezésben segít.
(delmagyar.hu)
