Növényvédelem

Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló

Agrofórum Online

A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója.

A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója. Károsításával szinte minden évben számolni kell, különösen a kalászosok váltónövény nélkül történő termesztése esetén. Ugyanakkor ez a károsító egyes években szereti meglepni a gazdálkodókat jelentős egyedszámú, foltokra korlátozódó, de durva mértékű jelenlétével és kártételével, amely gyakran váratlanul éri a termesztőket.

 

A gabonafutrinka életmódja már jól ismert a hazai gabonatermesztők számára. Évente egy nemzedéke van. A fő károsító alak a lárva (1. kép), mely ősszel és tavasszal is károsíthat (2-3. kép). Ugyanakkor „gyenge pont” a kártevő élete során a peterakás, mivel petéit nyáron rakja le, amelyhez lehetőleg minél nedvesebb, puhább talajt igényel.

Az elmúlt két év időjárásának hatásai

A gabonafutrinka számára döntő jelentőségű, hogy a peterakás idején milyen az időjárás, talál-e kellően nedves talajt. E tekintetben a szélsőségesen csapadékos 2014. év messzemenően kielégítette a kártevő „elvárásait”. A nyár során egymást érték az esőzések, sok helyütt emiatt a szalmát sem bálázták be, és szedték fel a gabonatarlókról. De a szalma okozta árnyékolás és nedvesebb talajállapot az évben nem is volt szükséges a károsítónak a peterakáshoz. Egész nyáron folyamatosan nedves volt a talaj, a gabonafutrinka szinte bárhol ideális állapotokat talált. A kártevőnépesség a teljes gabonatermő területen szét tudott oszlani, amely azzal a következménnyel járt, hogy nagyobb, az őszi vetéseket durván fenyegető kártevő egyedsűrűség nem alakult ki szinte sehol.


1. kép: Gabonafutrinka lárvája és kártétele

A 2015. év ezzel szemben száraz nyarat, legalább öt, szélsőségesen magas hőmérséklettel járó hőhullámot hozott, amely az aratás után nem tette lehetővé sok helyen a tarlók hántását, a tarlómaradványok és a szalma talajba munkálását. Ennek nyomán ősszel, a gabonák vetése után, a szalmával dúsabban borított területeken – a túlságosan tág szén–nitrogén arány következtében – sok helyütt alakultak ki enyhébb-erősebb, pentozánhatás miatti sárgulások és sajnos csócsárló kártételek is. Tavaly a gabonafutrinka csak ott tudott némileg nedvesebb, a peterakásra alkalmasabb talajt találni a kalászosok tarlóin, ahol több volt a szalma az átlagosnál.


2. kép: Csócsárló által károsított őszi árpa növények

Ugyanakkor a károsítónak (amelynek állománya a megelőző év kedvező időjárása miatt némileg nagyobb volt az átlagosnál) ez a kényszerű koncentrációja több helyütt látványos; foltokban az őszi vetések súlyos mértékű károsodását okozta.

Védekezési lehetőségek

A gabonafutrinka lárvái ellen nem túl problematikus a védekezés. Sajnálatos módon e kártevő ellen a régi, jól bevált előrejelzési módszereket (pl. búzacsomós csalogatás) már szinte alig alkalmazzák. Gyakorlatilag az országban minimálisra tehető azon gazdálkodók száma, akik valamilyen szinten előrejelzésre alapozzák a védekezést. Így viszont már csak az állománykezelés útján tudnak védekezni a kártevő ellen, amikor már a táblákon észlelni lehet a lárvák tömeges kártételét. Az állománykezelés (megfelelő kivitelezés esetén) kellően hatékony, de a kártételt már nem tudja megakadályozni. Jobb, ha a kártevő jelenlétének és mennyiségének pontos ismeretében (ezt szolgálná az előrejelzés!) más, esetenként jóval eredményesebb módszereket is be lehet vetni.


3. kép: Súlyos, növénypusztulást okozó károsítás

A csócsárló ellen jelen időszakban Magyarországon talajfertőtlenítésre csak a teflutrin hatóanyagú Force 10 CS talajfertőtlenítő készítmény engedélyezett. Hatékonysága nagyon jó, ugyanakkor enyhén gázosodó jellege miatt a kezelés és az azt lezáró talajmunka pontos időzítését követeli meg (1. táblázat). Nyilvánvalóan ez a megoldás preventív jellegű, tehát akkor alkalmazható, ha ismerjük az adott táblák csócsárlófertőzöttségét. Természetesen minden fertőzöttségi adat nélkül is dönthetünk a talajfertőtlenítés alkalmazása mellett, akár más károsítók (pl. drótférgek, főképp korai vetés esetén) jelenléte miatt is. Ugyanakkor az ilyen kezelés esetenként pénz kidobásához is vezethet, amennyiben semmilyen kártevő sem indokolná a védekezést, de a kártevőhelyzet ismerete nélkül a talajfertőtlenítés mellett döntünk.

Hasonló a helyzet az inszekticidet önmagában, vagy fungiciddel kombinációban alkalmazó csávázószerek felhasználása során is (2. táblázat). Ezek a készítmények hatékonyak, de alkalmazásuk plusz költséggel jár, használatuk kellő fertőzés híján szintén a felesleges költségek generálását eredményezi. A csávázószerek alkalmazását ráadásul hátráltathatja a vetés után mind a szárazság, mind pedig a szélsőséges mértékű csapadék hullása is. Előbbi esetben a mag kikel ugyan, de a csávázószer alig szívódik fel a nedvesség hiánya miatt. Ilyenkor a vontatottan fejlődő növényt a kártevő sokkal tovább tudja a legérzékenyebb, legfiatalabb állapotban támadni, ezáltal csávázás ide vagy oda, súlyos mértékű kártétel is kialakulhat. Az ellenkező eset sem éppen ideális. Ha sok, a vetés utáni hónapban több mint 100 mm csapadék éri a területet, az esetleg képes úgy leoldani, lemosni, felhígítani a magra juttatott csávázószert, hogy az már csak minimális mértékben képes bejutni a növénybe és kifejteni a hatását.

Ilyenkor elmarad a növényi fejlődés blokkolása miatt kialakuló extra károsítás, de a csócsárló ettől függetlenül átlagos mértékű kártétel erejéig károsítani fogja a növényzetet. Ebben az esetben döntően a károsítók száma szabja meg a kártétel mértékét.

Előfordul olyan mértékű károsítás is, amikor az őszi kalászos állomány rentábilisan már nem menthető meg, így a növényzet kitárcsázása után tavasszal más kultúrával fogják majd a területet hasznosítani. Ilyen esetekben mindenképpen tartózkodni kell a tavaszi kalászos vetésétől.

Ez esetben ugyanis a már áttelelt, fejlett, nagy étvágyú lárvák találkoznak a fiatal, kis lombozatú, lassan fejlődő növényekkel. Tehát amennyiben a kiszántott őszi kalászos helyére tavaszi gabona kerülne, úgy minden bizonnyal az eredetinél is súlyosabb kártétel alakulna ki.

A gabonafutrinka lárvája, a csócsárló nem leküzdhetetlen ellenfél. A védekezésre több hatékony készítmény is a rendelkezésünkre áll (3. táblázat). Ugyanakkor e kártevő esetében is a védekezés eredményessége döntően nem a szerválasztáson, hanem a helyes időzítésen múlik.

Hertelendy Péter
Agrofil-SzMI Kft., Püski

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

Szakmázzunk a BAYER-rel! – Színre lépett az új fungicid generáció: Ascra Xpro

2020. március 25. 12:03

Változik a magyarországi és a Kárpát-medencei kalászos gabona termesztése: alacsonyabb szinten állandósult a kalászosok súlya a vetésforgóban, növekszik a termesztés intenzitása és növekednek a termésátlagok is. Annak érdekében, hogy a megváltozott piaci környezetben is megőrizzük versenyképességünket, felül kell bírálni a termesztéstechnológiánk elemeit, és ahol szükséges, újítanunk kell.

A szőlőlevelek és szerepük a szőlőtermesztésben

2018. október 18. 02:49

A jó szőlősgazda igyekszik kialakítani a fajta igényeihez a művelés- és metszésmódot, gondoskodik a szükséges tápanyagokról, s mindezt levélanalízissel ellenőrzi. A fitotechnikával, ezen belül a zöldmunkákkal termőegyensúlyt alakít ki a hajtások és a fürtök között.

Permetezőgép a somogyi dombokra szabva

2018. november 22. 14:20

Az első Hardi permetezőgép 12 évvel ezelőtt került Kiss Lajos családi gazdálkodó tulajdonába, és azóta is járja a Somogy megyei földeket. Idén egy új Navigator 4000 permetezőgéppel bővült a gépállomány.

Gépészet Videó

Repce Különszám – ingyenesen letölthető szakmai kiadvány (PDF)

2019. február 26. 09:52

A Nufarmer magazin tavaszi különszámának főszereplője a repce, köszönhetően annak, hogy – bár Magyarországon nem mindenhol optimálisak számára a feltételek – az egyik legnagyobb árbevételű kultúra, stabil piaccal.