Napraforgóban általános a levéltetvek betelepedése, a fejlettebb állományok elérték vagy közelítik a csillagbimbós állapotot.
Ez a kicsit meghökkentő sommás megállapítás abból a nemzedékeken át továbbadott tapasztalatból fakadt, amely hangsúlyozta, hogy „virágzáskor ne háborgasd a szőlőt”. Ma már nem ennyire egyértelmű a szabály, tudjuk, bizonyos helyzetekben bele kell menni, növényvédelmi kezeléseket el kell végezni, de jégesőt soha, virágzáskor meg különösen nem kívánunk.
Pedig volt. Az elmúlt hét sokféleképpen nevezhető, kis Medárd, korai Medárd vagy egyszerűen változékony, csapadékos időjárású időszak. A szokásos menetrend úgy alakult, hogy reggel gyönyörű napsütés, erőteljes felmelegedés délig, majd megjelentek az egyre sötétedő felhők, és azokból bőséges eső, néhol jégeső hullott. Mondhatnánk ez csak helyi jelleggel történt, de a mindennapos ismétlődés nyomán szinte az ország minden táján hullott csapadék. Szerencsére jégeső tényleg csak elvétve fordult elő, de ahol az is jött, ott bizony komoly pusztítást végzett. Nagy kérdés, hogy ezek után lesz-e még Medárd, megérkezik az a Mediterrán légtömeg, amely most is esőt szállít? A cikk megírásakor érvényes meteorológia előrejelzés pont 8-ra, Medárd napjára nem mond csapadékot, de egy-két nappal később már visszatérnek az esős napok. Lehet, hogy a környéki dátumokra is érvényesíthető a népi jóslat?
Megütötte a jég a gyümölcsöt
Mi változott az elmúlt napokban? Maradt az esős időjárás, maradt a páradús levegő. A növények hálásak, látványosan növekednek, erősödnek, a virágok kötődnek, a termés fejlődik, vagy éppen zsendül.
Első gondolat a cseresznyéhez és a korai érésű meggyhez kapcsolódik. A sok eső nyomán a szüret előtti utolsó pillanatban megrepedt a gyümölcs, nem beszélve a jégverésről. Sajnos ez a gyümölcs kevésbé értékes, de ajánlott gyorsan leszedni, talán így még nagy része megmenthető. A fán maradó sérült termés kiindulási forrása lesz a monília gyümölcsfertőzésének, s annak berobbanása után már nem sok lehetőségünk maradt a védekezésre.
Kevesen foglalkoznak a glöospóriumos gyümölcsrothadással, talán kevésbé ismert, talán kisebb fontosságot tulajdonítunk neki. Való igaz, száraz időszakban nem jelenik meg járványosan, nem okoz súlyos kárt. Okozhat viszont, ha a gyümölcs zsendülése időszakában gyakran nedves a felszíne, ez tipikusan csapadékos május-június hónapban valósul meg. Azt hiszem, most nem kell kiemelni, hogy mennyire kedvez az időjárás e betegség fertőzésének. A helyzetet bonyolítja, hogy a védekezést már meg kellett volna tenni (reméljük, sokan meg is tették).
Még mindig repül a cseresznyelégy, tehát továbbra is fenyeget a gyümölcs „nyüvessége” (a népi nyelv kukacosságnak mondja). Ha van időnk szüretig, még mindig kezelhetünk ellene.
A diót is megütötte a jég
A blumeriellás levélbetegség erősödésére kell számítani. A jövő évi termés megalapozása érdekében a szüret után is meg kell védeni a lombot, tudjuk, nyár végén történnek meg a jövőt meghatározó, nagyon fontos folyamatok. A védekezést nehezíti, hogy a használható készítmények várakozási ideje relatíve hosszú. Valószínűleg már csak a szüret után tudjuk folytatni a védekezéseket.
Hasonló biológiát követ a sztigminás levélfoltosság és lyukacsosodás. Kora tavasztól fertőz, de a betegség megjelenését csak a leveleken megjelenő foltok, mint jellemző tünetek mutatják. A foltok megjelennek a gyümölcsön is, tipikusan kajszin vagy őszibarackon, pirosas-lilás „pörsenések”, amelyek összefolyhatnak. A csapadékos időjárás kedvez a betegség terjedésének, a fertőzési szakasz időben kitolódik. Éppen ezért a védekezés még ilyenkor is indokolt, a leveleken és a gyümölcsön való terjedésének megfékezésére.
Folytatva a csonthéjasokat szólni kell a levéltetvek inváziójáról. Már korábban is téma volt ez a kártevő csoport, de még mindig aktuális emlegetésük, hiszen újra meg újra betelepednek fáinkra, pontosabban az új hajtásokra. Tipikusan a szilvára, őszibarackra, cseresznyére és meggyre. Károsításuk nagyon összetett, maga a táplálkozásuk (szívogatás) is kárt okoz, de a levél, hajtás torzulása is csökkenti annak funkcióképességét, terjesztik a vírusokat, s végül a mézharmat – egy idő után a rajta megtelepedő korompenésszel – rontja a gyümölcs fogyaszthatóságát, piacosságát.
Sztigminás foltosság őszibarack gyümölcsön
Rajzanak a gyümölcsmolyok, szokás szerint a keleti gyümölcsmoly indított nagy népességgel, majd kb. 2-3 hete elindult a barackmoly is, s a napokban éri el a rajzáscsúcsot. Az első nemzedék inkább a hajtáscsúcsot károsítja, de a következő nemzedék lárvája már a gyümölcsbe rág be, ez megadja a védekezés fontosságát. A szilvamoly szokás szerint összemosódó rajzást mutat, elég nagy számban repül. Az első nemzedékén túl vagyunk.
Alma esetében nem enyhült a fertőzési nyomás, továbbra is erőteljesen támad a lisztharmat. Varasodás tekintetében megjegyzendő, hogy a kis gyümölcsök általában elérték a dió nagyságot, innen kezdve a viaszos réteg is védi azokat. Mindez igaz addig, amíg nincs egy kiadósabb zápor, esetleg annak ismétlődése pár napon belül. Az eső lemossa a viasz réteget a gyümölcs felszínéről, s az említett védőhatás már nem is létezik. Mostanra – a múlt heti gyakori, sokszor heves esők után – ez a jellemző. Továbbra is feladat a lomb és a gyümölcs védelme. A védekezésben még mindig a felszívódó+kontakt kombinációkhoz kell nyúlni. Jól érzi magát a levéltetű, szaporodik a vértetű. Az almamoly rajzásának első ciklusa lezárult, a kikelt kis lárvák már berágtak a gyümölcsbe.
A házikertek néhány körtefáját és a kevés üzemi ültevényt egyaránt támadja a körte levélbolha, a kártevő L1 fokozatú lárvái tömegesen jelentek meg.
Kabóca szőlő levelén, de ez nem az amerikai szőlőkabóca
Szántóföldön még mindig bele kell menni a teljes virágzásban levő őszi búza állományokba (déli tájainkon már a virágzás végét is elérte). Az utolsó pillanatban is érdemes védeni a lombozatot, minimum a zászlóslevelet a betegségek ellen, de egyre nagyobb kártétellel fenyegetnek a kártevők is (levéltetvek, poloskák, vetésfehérítő bogár).
Napraforgóban általános a levéltetvek betelepedése, a fejlettebb állományok elérték vagy közelítik a csillagbimbós állapotot. Megjelentek a poloskák is. Érdemes egy kezeléssel megfékezni őket. Nem szabad megfeledkezni a napraforgó számos betegségéről. A termesztési felület növekedésével a vetésváltás szigorú szabályai lazultak, s ezzel kedvező körülmények alakultak ki a betegség fennmaradásához, az új fertőzések elindulásához. Amennyiben ehhez egy csapadékos ciklus társul – mint most is történt –, akkor idejében el kell kezdeni a védekezéseket, megelőző jelleggel. Érdemes tehát egy bővített mixet összeállítani a kártevők és betegségek ellen.
Kukoricában szintén a levéltetvek adhatnak okot a védekezésre.
Burgonyában és paradicsomban is megjelent a burgonyavész első tünete. Nem lehet halogatni a védekezéseket.
Végül – szőlővel kezdtem, fejezzük be szőlővel. Sok helyen megjelent a lisztharmat tünete és általános a fertőzés veszélye. A peronoszpóra kevésbé agresszív, de elhanyagolt állományokban, sarjhajtásokon megjelentek a jellegzetes olajfoltok.
Délvidéken fővirágzásban vannak a tőkék, természetesen fajtától függően eltérések vannak, míg északabbra mozogva a virágzás kezdetét figyelhetjük meg. A szürkepenészre úgy tekintünk, mint a zsendülés-érés idejének károsítója, de most korai fertőzése is gondot okozhat. A virágzás végén a virágsapkát leveti a növény, de az gyakran ott marad, s alkalmas felület a betegség fertőzésére. A gyakori és tartós nedvesség ezt támogatja, tehát figyeljünk az időjárásra és a tisztulási folyamatra.
Virágzik a szőlő
A védekezés tekintetében – kerülve az ismétlést – foglalkozni kell a körte levélbolhával. Nem könnyű feladat kordában tartani a kártevőt, ismeretes ellenálló -, rezisztencia-fejlesztő képessége. Van, aki a kitinszintézis gátló készítményekre – olajadalékkal fokozva hatásukat – esküszik. Mások az abamektin hatóanyagú terméket használják, de most egy relatíve új kombinációt az abamektin+klórantraniliprol mixet is ajánlott kipróbálni.
A napraforgó állományok betegségek elleni védelmében elővehetjük a strobilurinok valamelyikét (pl. pikoxistrobin), de eredményesebbek leszünk a strobilurin+azol típusú hatóanyagok kombinációjával. Sokan használják eredményesen a széles hatásspektrumú dimoxistrobin+boszkalid hatóanyag-tartalmú készítményt.
A varasodás elleni védelmet almában nehezíti az egyoldalú használatból fakadó rezisztencia veszélye. A jelenlegihez hasonló időszakban a tartós fertőzési nyomás miatt egymás után többször is hatékony kombinációkat kell alkalmazni, amely többnyire a felszívódó+kontakt kombinációját jelenti. Az ilyen kombináció kijuttatása mindenképpen előnyös rezisztencia megelőzésére, s nem elhanyagolható, hogy a hatásosság is jobb. Ennek ellenére lehetőség van, s ajánlott is új hatóanyagokat bevetni a betegségek megfékezésére, a rezisztencia kialakulásának megelőzésére, vagy éppen a már kialakult rezisztencia törésére. Ilyen pl. a pentiopirad és a floupiram.
Szőlőben újdonság a szürkepenész elleni védekezés. Ebben az időszakban a folpet hatóanyagú termékek megbízható eredményt adnak, a várakozási idő most még nem gond. Jó hatást nyújt a pirimetanil hatóanyagú termékek valamelyike, de bevethető a tiofonat-metil-tartalmú készítmény is (jó lisztharmat elleni kiegészítő hatás!). A peronoszpóra elleni védekezésekben még maradhatunk a kontakt hatású termékeknél.
Tisztelt Olvasó!
Bizonyára már észrevette, tapasztalta, hogy Agrofórum Online májustól új szolgáltatással, a „Kertdoktor” rovattal tájékoztatja az aktuális növényvédelmi helyzet iránt érdeklődő olvasókat.
Megtekintem a KERTDOKTOR növényvédelmi előrejelzés rovatát >>>
Amint azt a népes olvasótábor folyamatosan tapasztalja, a nyomtatott Agrofórum szaklapban rendszeresen mély szakmai tartalmat hordozó, a tudomány és a termelés új eredményeit bemutató cikkek jelennek meg. Ugyanakkor a kiadvány a havi megjelenés miatt nem tud naprakész információkat szolgáltatni az aktuális növényvédelmi helyzetről, tennivalókról. Új rovatunk ezt vállalja fel.
Természetesen itt is vannak korlátok, az országos kitekintés csak nagy vonalakban valósítható meg, a friss információkat is csak az adott térségi összefüggésben lehet frissnek elfogadni, s a termesztett kultúrák teljes körét állandóan lefedni szinte lehetetlen.
Mindezek ellenére igyekszünk rendszeres közzététellel a tendenciákra, várható eseményekre, veszélyekre felhívni a figyelmet, s ezek mellé egy nagyon rövid védekezési útmutatót is adni. Ez utóbbi nem helyettesíti a helyszínre adaptált, minden aktuális körülményt elemző védekezési technológiát. Ezért, ha szükséges, kérjük, támaszkodjanak a helyi növényvédelmi szakemberre.
Reméljük, új kezdeményezésünk sokaknak hasznos lesz, és elnyeri tetszésüket. Amennyiben így lesz, alkalmazzák az itt olvasható növényvédelmi előrejelzést.
Ha észrevételük, javaslatuk van a rovat tartalmi és formai jobbítására, kérjük, jelezzék felénk a kertdoktor@dev.agroforum.hu címen.
