A 2015 tavaszának első felében a száraz, csapadékmentes időszak megfelelő körülményeket biztosított a cukorrépa, a napraforgó és a kukorica vetéséhez.
A 2015 tavaszának első felében a száraz, csapadékmentes időszak megfelelő körülményeket biztosított a cukorrépa, a napraforgó és a kukorica vetéséhez. A márciusi hidegeket követően április első dekádjára hirtelen meleg légköri körülmények léptek fel, melyek 9-12 °C talajhőmérséklettel párosultak. Ez a „pozitívum” természetesen magában hordozta „negatívumait” is, hiszen április közepére több, rossz vízgazdálkodású területen, laza szerkezetű talajon már vízdeficittel, s annak következményeivel kellett szembenézni.
Természetesen a hirtelen beköszöntő tavasz az imágó alakban telelő ízeltlábúak korai megjelenését is elősegítette. Nem csupán az említett növények fiatalkori kártevőire, hanem az őszi vetésű, sűrű térállású kultúrák vegetációs kártevőire is igaz ez a megállapítás. Ezt támasztja alá egy integrátor által 2015. március 3-án közzétett felhívás is, mely szerint 2 nap alatt 27 db nagy repceormányost (Ceutorhynchus napi) csapdáztak Nádudvar mellett. A rovarok osztályán belül egyébként is az ormányosok (Curculionidae) családjába tartozó fajok jelennek meg legelőször kora tavasszal, s kezdik meg párosodásukat megelőző érési táplálkozásukat.
Visszatérve az értékes kapás növényekre, ismert, hogy gazdag és kiterjedt kora tavaszi kártevő együttessel rendelkeznek. E rovarok közül különösen a rágó szájszervű fajok által kiváltott károk okozhatnak meglepetésszerű, esetenként súlyos korai szántóföldi problémákat.
Cukorrépában elsősorban a répabolha (Chaetocnema tibialis), illetve a különböző barkófajokat kell említeni: lisztes répabarkó (Bothynoderes punctiventris), sávos répabarkó (Cleonus fasciatus), négypontos répabarkó (Cleonus pedestris), fekete barkó (Psalidium maxillosum), hegyesfarú barkó (Tanymecus palliatus), kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis), hamvas vincellérbogár (Otiorhynchus ligustici). Kisebb jelentőségű, szintén tavasszal kifejeződő kárképeket okozhat cukorrépán a cukorrépalégy (Pegomya betae), mely a kelő répa szikleveleiben sárguló foltaknákat idéz elő, illetve a törpe répabogár (Atomaria linearis), amely elsősorban a gyökérfekély kórokozóinak nyit utat, de a szikleveles répa (1. kép) gyökérnyakának megrágásával a fiatal növény pusztulását is okozza. A teljesség kedvéért a fekete répalevéltetű (Aphis fabae) szűznemző nemzedékek sorát indító, első egyedei is megtalálhatók már a párleveles répán.
1. kép: A fiatalkori kártevők kártételének rendkívül kitett szikleveles cukorrépa
Napraforgón mindenekelőtt a barkófajokat kell kiemelni. Közülük is a hegyesfarú barkó (Tanymecus palliatus), a kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis) és a vincellér fajok (Otiorhynchus spp.) a legfontosabbak. Ilyen vonatkozásban nem hagyható ki a fiatal növények (2. kép) levélkaréjozását okozó sároshátú bogár (Opatrum sabulosum) sem. A cukorrépához hasonlóan tavasszal a fekete répalevéltetű és a sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrisi) első szárnyatlan nemzedékei is megkezdik napraforgón a szívogatásukat.
2. kép: A csávázott kaszathéjat felszínre hozó szikleveles napraforgó
Kukoricán a barkók közül az elsősorban egyszikű tápnövényválasztású kukoricabarkó a legfőbb kora tavaszi ellenség, mely a szik-, ill. párleveles kukorica (3. kép) megrágásával jelentősen visszavetheti annak fejlődését, vagy a csúcsi merisztéma károsításával a növényke pusztulását is okozhatja. Kisebb egyedszámban, de hasonló kárt okoz a napraforgónál már említett sároshátú bogár is. A kukorica juvenilis állapotában válthat ki meglepetésszerű, súlyos tüneteket még a leveleket hámozgató muharbolha (Phyllotreta vittula), és a fritlégy (Oscinella frit), melynek nyüve torzulást, végső esetben a kis növény rothadását okozza.
3. kép: Szögcsíra állapotban lévő kukorica
Fiatalkori kártevők elleni védekezési eljárások a kapás kultúrákban
E fajok, károsító csoportok ellen alkalmazható konkrét védekezési elemek tárháza rendkívül szűkös. Az agrotechnikai elemek esetében az elővetemény-, ill. a szomszédos táblákon termesztett kultúrák milyensége meghatározó lehet az egyes fiatalkori kártevők adott évi kártétele szempontjából. Ismert, hogy az előző évi tápnövényként szolgáló tábla talajából előjőve a barkók frontálisan támadják a szomszédos táblákon termesztett kapásokat. Ez ellen korábban árkolással védekeztek (alkalmazott hatóanyag: forát). Ma már nincs ilyen módon kijuttatható, engedélyezett hatóanyag.
A kárképek kialakulását követően a vegyszeres állománypermetezés már csak tűzoltás jellegű. Csupán a további károk mérséklése várható e beavatkozásoktól. Mindemellett egyes rejtett életmódú fajok (cukorrépalégy, fritlégy) ellen, az ilyenkor kijuttatott kontakt piretroidok már teljesen hatástalanok.
Az említett ízeltlábúak megfékezésének leghatékonyabb eszköze a felszívódó rovarölő szerekkel történő vetőmagcsávázás. Több kísérleti és gyakorlati tapasztalat e módszer hatékonyságát emeli ki. A vetőmag felületére impregnált hatóanyag akropetálisan, a faelemekben (xylem) szállítódva a fejlődő növény minden sejtjébe eljut.
Így védelmet nyújt a juvenilis állapotban támadó, említett fiatalkori, illetve a talajlakó polifág kártevők (pajor, drótféreg, áldrótféreg) ellen egyaránt. Ezzel szemben a kontakt hatású hatóanyagok (teflutrin) csupán a talajból támadó terrikol fajok ellen hatásosak. Természetesen e hatóanyagok az idő előrehaladtával, a növény fejlődésével felhígulnak, biológiailag inaktív bomlástermékekre bomlanak. Ebből adódóan a későbbi vegetációs ciklusban hatásuk már nincs, vagy erősen csökkent.
Ennek ellenére legfőbb erényük, hogy a fiatal növényt kompetíciós versenyelőnybe hozva megvédik a kezdeti biotikus stresszhatásoktól. A kezelt kultúra így „kinőve” a kártevő foga alól képes megőrizni kezdeti fejlődési erélyét.
Alkalmazásuk legfőbb aggálya engedélyezett hatóanyagspektrumuk erőteljes beszűkülése, mely a neonikotinoid típusú rovarölő szerek felhasználásának korlátozásával magyarázható. Ismert, hogy az Európai Bizottság 485/2013/EU végrehajtási rendelete a klotianidin, tiametoxam és imidakloprid hatóanyagú növényvédő szerek vetőmag- vagy talajkezelés céljára történő felhasználását a méhekre vonzó kultúrákban két évre felfüggesztette (többek között kukoricában és napraforgóban), az állománykezelést pedig a virágzás utáni alkalmazásra, illetve növényházi alkalmazásra korlátozta.
A rendelet megtiltja számos rovarölő csávázószer (Chinook 200 FS, Chinook Blue, Cruiser 350 FS, Cruiser 600 FS, Cruiser OSR 322 FS, Cruiser Force Mais, Ellado, Ellado Blue, Poncho FS 600, Celest Top, Force Zea, Modesto, Poncho Pro) és több talajfertőtlenítő granulátum (Santana 1 G, Cheyenne 1 G) használatát (4. kép).
4. kép: Régi emlékek, avagy amikor a klotianidin csávázószerként még hadra fogható volt kukoricában
Cukorrépában így három hatóanyag négy készítménye rendelkezik hatósági engedéllyel 2015-ben. E kultúrában felhasználható, inkrusztálással (5. kép) gyárilag vetőmagra felvitt tiametoxam (Cruiser 70WS) és imidakloprid (Seed Oprid 600FS, Gaucho 600FS) (cukorrépában van engedélyük). E készítmények felszívódva kiváló hatékonyságot biztosítanak az említett összes fiatalkori kártevő ellen. Emellett a teflutrin (Force 20CS) használható vetőmagcsávázásra, mely kontakt vegyületként csupán a talajlakók ellen hatékony.
5. kép: Drazsírozott cukorrépa vetőmag a vetőágyban
Napraforgóban a többször támadott, forgalmazási engedélyétől 2009-ben (2009/887/EK) egyszer már megfosztott szintetikus piretroid, a bifentrin használható csávázószerként 2015-ben. A Semafor 20ST márkanevű készítmény szisztémikus hatása a fiatalkori és a talajlakó kártevők ellen egyaránt sikerrel kiaknázható.
Kukoricában kicsit „szélesebb” a választék. Így csávázásra felhasználható egy szisztémikus karbamátszármazék, a metiokarb (Mesurol 500FS), mely kiváló hatékonyságú fritlégy ellen. Használatát követően minden egyszikű irtó levélherbicid fitoxikus tünetek kialakulása nélkül kijuttatható kukoricában. A tiakloprid hatóanyag annak ellenére, hogy neonikotinoid-típusú hatóanyag, nem került moratórium alá, mivel azt a méhekre nem jelölésköteles kockázatértékeléssel engedélyezték. Ezt támasztja alá, hogy e hatóanyag virágzó repcében méhkímélő előírások nélküli, szabadon kijuttatható készítményei vannak forgalomban. A tiakloprid hatóanyagú Sonido 400FS csávázószer jó hatékonyságú drótféreg és fiatalkori kártevők ellen. A kukoricában továbbá engedéllyel rendelkezik két piretroid-típusú csávázószer, mint a bifentrin (Semafor 20ST) és a teflutrin (Force 20CS).
Természetesen a csávázott vetőmag vásárlása növeli a termelés önköltségét. Így e technológiai elem alkalmazása mindenképp egy előzetes megtérülés elemzést igényel. Mindemellett a rovarölő szeres csávázás mindenképp megfontolandó, vagy kötelezően alkalmazott módszer olyan területeken, ahol megelőző években a fiatalkori kártevők erős kártételi nyomása volt tapasztalható; e megfigyelés az adott gazdasági évben enyhe téli, kora tavaszi időjárási körülményekkel párosul; ill. értékes növényi szaporítóanyag (vetőmag-kukorica vagy -napraforgó) termesztése merül fel, melyben okozott kártételek súlyos gazdasági következmények előidézői lehetnek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy egy tervezett, előzetes többletkiadás a későbbiekben jelentős növényvédelmi problémáktól, esetleg egy érzékeny terméskieséstől mentheti meg a gondos gazdálkodót.
A 2015-ben engedélyezett, csávázószerként felhasználható hatóanyagok forrása a NÉBIH növényvédő szerek adatbázisának online felülete: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso.aspx
Dr. Keszthelyi Sándor
KE Agrár- és Környezettudományi Kar, Növénytudományi Intézet
