A növénytáplálás ma többet jelent annál, minthogy annyi tápanyagot juttatunk ki, amennyit a növény várhatóan felhasznál.
Napjainkban az egyre intenzívebbé váló kukoricatermesztés komplex, jól felépített termesztéstechnológiát igényel. Az idei év kedvező időjárási körülményei kiugróan magas kukoricatermést ígérnek, ami hazai viszonylatban elérheti a 9,1 millió tonnát. Ennek ellenére jelentős a lemaradásunk a világ élvonalához képest. Van még mit tanulnunk, különösen olyan országokhoz viszonyítva, mint az Amerikai Egyesült Államok, vagy Franciaország, ahol a termésátlag a 2014. novemberi USDA prognózis szerint meghaladhatja a 9,7 t/ha-t (1. táblázat).
—————————————————————
Kapcsolódó cikkeink:
A szakszerű növénytáplálás alapjai a repcetermesztésben
Az őszi búza tápanyag-utánpótlása, különös tekintettel a környezetkímélő nitrogénellátásra
A magyar gazda mint NPK mérleg-képes könyvelő
Kén mint tápanyag
Új tápanyag-utánpótlási gyakorlat a zöldségpalánta-előállításban
Az őszi alaptrágyázás jelentősége
A precíziós gazdálkodás bevezetése és elterjedése Magyarországon – Tápanyag-gazdálkodás
A nitrát ellenőrzések hatósági tapasztalatairól
—————————————————————
A kukoricatermesztésben jelentős a termésingadozás. Az 1990-es éveket követően az ingadozás mértéke 10-20 %-ról 50-60 %-ra növekedett, ami csak részben tulajdonítható a szélsőségesebbre forduló időjárási körülményeknek.
A növénytáplálás ma többet jelent annál, minthogy annyi tápanyagot juttatunk ki, amennyit a növény várhatóan felhasznál. Az inputanyagárak emelkedése arra készteti a termelőket, hogy a termésbiztonság és költséghatékonyság érdekében gondot fordítsanak az adott termőhelyen a növény igényeihez igazodó szakszerű tápanyag-visszapótlásra. Ma az „integrált tápanyag-gazdálkodás” a talajtermékenység és a növényi tápanyag-ellátottság elérését és fenntartását jelenti, a tervezett termésszint eléréséhez az összes lehetséges tápelemforrás optimalizálásával (Sárdi, 2011). A gazdálkodó célja, hogy eredményesen termeljen, de össztársadalmi érdek, hogy ezt környezetkímélő módon valósítsa meg. A hatékony tápanyag-gazdálkodás alapja a talajvizsgálatokra alapozott trágyázási szaktanácsadás, amely eszköze a talaj termőképességének hosszú távú megőrzésének, rövidtávon az eredményes termelést biztosító hozamok és minőség elérésének.
A kukorica egy tonna szemtermés és a hozzá tartozó melléktermés előállításához nitrogénből 28 kg, foszforból 11 kg, káliumból 30 kg kalciumból 8 kg és magnéziumból 3 kg hatóanyagot vesz fel a talajból (Füleky, 1999). Ezt a hatóanyag mennyiséget azonban a talaj természetes tápelem-szolgáltató képességének köszönhetően nem kell teljes egészében trágyázással pótolnunk.
1. ábra: Kukorica tápelem-felvételének dinamikája az egyes elemek esetében (www.agronomy.org)
A kukorica elsősorban nitrogén- és káliumigényes növény. A nitrogénfelvétel 6-7 leveles kortól válik intenzívvé és csak a virágzás kezdetén kezd lassulni, ám a szemtelítődés során is jelentős a nitrogénfelvétel és beépülés (1. ábra). A nitrogén nemcsak a vegetatív tömeget növeli, hanem a szemtermés mennyiségét is. A kukorica esetén az összes felvett nitrogén 61 %-a szállítódik a szemtermésbe (Berzsenyi, 2013).
A káliumfelvétel szintén 6 leveles állapottól fokozódik, azonban a virágzás kezdetére lelassul, majd minimálisra csökken (1. ábra). Jelentős a szerepe a jobb gyökeresedésben, a hő-, a hideg- és a szárazságtolerancia kialakításában.
A foszforról a kukoricatermesztésben kevés szó esik, pedig a fejlődés korai szakaszában hiánya kritikus. A növény antociános tüneteket mutathat (1. kép), fejlődése lelassul. A foszforfelvétel már 4-6 leveles kortól jelentős mértékű, mely megmarad a szemtelítődés időszakában is (1. ábra). A vegetáció során felvett foszfor 70 %-a a szemtermésbe szállítódik, ami alátámasztja a foszfor termésképzésben betöltött fontos szerepét (Berzsenyi, 2013).
1. kép: Foszforhiány tünete négy leveles kukoricán
A kukorica a mikroelemek közül a cink hiányára érzékeny. Látens hiány akár 10 % terméskiesést okozhat. A növény fejlődésében visszamarad, romlik a nitrogén beépülés, a leveleken fehér egymásba folyó sávozottság lesz megfigyelhető (2. kép). Különösen karbonátos talajokon, ahol a mész szintje meghaladja a 4 g/kg talaj értéket a kálium, a magnézium, a mangán, a bór, valamint a cink felvétele is gátolt. Ez utóbbi elem terméskorlátozó tényezővé is válhat (Berzsenyi, 2013). Ha a talajvizsgálatok során 1 ppm alatti cinktartalmat mérünk, az egyértelműen az elem hiányát jelzi, érdemes a pótlásra gondot fordítani.
Az egyes agrotechnikai elemek egymással is szoros összefüggésben állnak. A kukorica produktivitására az évjárathatás, a növényszám, az elővetemény és a tápanyag-visszapótlás, interakciója jelentős hatást gyakorol.
Martonvásári tartamkísérletekben a kukorica termésmennyiségét vetésforgó alkalmazása (kukorica, tavaszi árpa, borsó, őszi búza) 50 év átlagában több mint 1 t/ha-ral emelte a monokultúrás termesztéshez képes. Még az őszi búza-kukorica bikultúra is közel félt tonnával több termést ad hektáronként, mint a kukorica monokultúra.
A tartamkísérletek során a legnagyobb termést és a legjobb termésstabilitást 160 kg/ha N-műtrágya dózisnál és 70 000-80 000 tő/ha növényszámnál kapták. Ma is helytálló Berzsenyi és munkatársai (2012) megállapítása, hogy „a termelői döntéseket ex-ante megalapozó adatok kizárólag tartamkísérletekből nyerhetők.” (Ex-ante: előzetes – a szerk.)
2. kép: Cinkhiány tünete kukoricán
A Kaposvári Egyetemen 7 éve folyó műtrágyázási tartamkísérletben egy hazai viszonyok közt jól használható költség- és környezetkímélő tápanyag-gazdálkodási rendszert (ProPlanta) vizsgáltunk. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a növekvő műtrágyaadagokra az intenzív kukorica hibridek jól reagálnak, de a MÉM-NAK algoritmus alapján számított műtrágyadózisok kijuttatása már átlagosan 0,6-1 t/ha-os termésdepressziót okozott.
A trágyázás agrotechnikai vonatkozásai
A kukorica tápanyag-visszapótlása összetett feladat, melynek első lépése az őszi alaptrágyázás. A foszfor- és a káliumszükséglet teljes mennyiségét ősszel érdemes kijuttatni, majd alapművelés során 25-30 cm mélységbe bedolgozni.
A kálisó, szuperfoszfát vagy a MAP mellett számos fizikai kevert és komplex készítmény közül választhatunk. Fontos szempont, hogy a műtrágyák a foszfort és a káliumot vízoldékony formában tartalmazzák. A szuperfoszfát bár olcsóbb foszforforrás, mint a MAP vagy a DAP, viszont foszfortartalmának csak mintegy 75 %-a vízben oldható, szemben a két említett műtrágya 95 %-os vízoldhatóságával.
A kukorica foszforigénye harmada a káliumszükségletének, ezért érdemes káliumtúlsúlyos komplex műtrágyákat választanunk.
Elterjedt összetételek az NPK 4:17:30, vagy a PK 10:28, melyekből szaktanácstól függően 300-400 kg/ha kijuttatására is szükség lehet.
Amennyiben ősszel már nem maradt időnk az alaptrágya kijuttatására, akkor azt a tavasz folyamán mihamarabb pótoljuk. Alaptrágyaként a kukorica alá érdemes NPK tartalmú komplex műtrágyákat használni. A folyékony műtrágyák, szuszpenziók használata is előnyös, mert egyenletes tápanyag-kijuttatást tesznek lehetővé, melyhez megfelelő technológiai háttér szükséges. Az oldat, illetve a szuszpenziós készítmények a vizes közegnek köszönhetően könnyen és gyorsan hozzáférhető tápanyagot biztosítanak növényeinknek, különösen a fejlődés korai szakaszaiban. Káliumhiányos talajokon káliumtúlsúlyos összetételek, mint az NPK 4:17:30, az NPK 5:10:30, az NPK 8:12:25 vagy a PK 10:28, míg foszforhiányos területeken az NPK 8:20:30, az NPK 8:21:21 használata javasolható.
A magágykészítés előtt kerül sor a tavaszi nitrogén kijuttatására, amit mihamarabb talajba kell dolgozni. Napjainkban, még helyes agrotechnika mellett is, a nitrogén visszanyerési hasznosulása átlagosan 30-35 %. A Granulált MAS (Mész Ammon Salétrom) műtrágyák használata perspektivikus, mivel a tömör gömb alak következtében lassabb oldódása hosszabb hatástartamot jelent és precízen teríthető, különösen a savanyodásra hajlamos talajokon. A mészben gazdag melegebb talajokon előnyös lehet a karbamid használata. Elnyújtott nitrogénhatásra számíthatunk a lassabb átalakulás következtében, hosszú ideig kielégíti a kukorica folyamatosan növekvő nitrogénigényét.
A vetéssel egy menetben kerülhetnek kijuttatásra mikrogranulátum starterműtrágyák átlagosan 15-20 kg/ha dózisban (3. kép). Használatuk azért célszerű, mert a kukorica foszforfelvételében a 4-6 leveles állapot a kritikus. Ekkora a szem foszforkészlete már elfogy, de a gyökérzet még fejletlen. Ilyenkor még jó foszforellátottság mellett is hideg, vagy száraz talajokon gyakori a foszforhiányt jelző liluló levélzet. A 2014. évi kedvező időjárási körülmények közepette is a starterkészítmények használatával nagyobb gyökértömeget, magasabb és robosztusabb növényeket láthattunk, ami megalapozza a termésbiztonságot. Fontos, hogy a starterműtrágyázással nem spórolható meg az őszi vagy kora tavaszi foszfor és kálium kiszórása, vagy a nitrogén tavaszi alaptrágya kijuttatása!
3. kép: Kukoricavetés starterműtrágya kijuttatással
Középkötött és laza talajokon érdemes megosztani a N-adagot. Tápkultivátorral történő kiegészítő trágyázás során 8-10 leveles állapotban a granulált MAS vagy meszes talajon a karbamid használata ajánlható, mivel a kukorica folyamatos nitrogén-felvételéhez fontos az elnyújtott nitrogénhatás. Egyre több a száraz évjárat, ezért megfontolandó a folyékony UAN oldatok (pl. nitrosol) használata. Vigyázzunk, hogy az oldat ne kerüljön közvetlen a növény szárára, mert perzselést okozhat, utat nyitva a talajlakó gombák (pl. Fusarium spp.) másodlagos fertőzéséhez.
Ma már a nagy hozamok eléréséhez növényeink nem tudnak minden esetben a talajból elegendő mikroelemhez jutni, ezért megkerülhetetlen technológiai elemmé vált a levéltrágyázás (lombtrágyázás). A felszívódó mennyiségnek viszont korlátai vannak, ezért levélen keresztül elsősorban a mikrotápelemek és kritikus esetben néhány makrotápelem – mint a magnézium vagy a kén – pótolható. Az időzítés meghatározó, a gyors és hatékony beavatkozással elkerülhetjük a termésveszteséget, vagy a minőségromlást, de használatukkal kedvező körülmények között termésnövekedést és minőségjavulást érhetünk el.
A kukorica nagy cinkigényéből adódóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok cinkhiánya. Hazánk jó adottságú kukoricatermesztő körzeteiben az intenzív termesztés következtében a cinkkészlet jelentősen csökkent. A cink és más mikroelem hiányának elkerülése érdekében 6-8 leveles állapotban használjunk levéltrágyákat, összekötve a kijuttatást akár egy kései posztemergens gyomirtással. Amennyiben külön menetben juttatjuk ki a lombtrágyát, akkor normál szántóföldi permetező esetén a lehető legkésőbbi időpontot válasszuk, amikor még a növény károsítása nélkül el tudjuk végezni a kezelést, ilyenkor már elegendő lombfelület áll rendelkezésre a lombtrágya hatékony felvételéhez. Tápanyag-visszapótlásról utoljára címerhányáskor szükséges gondoskodnunk.
Felhasznált irodalom:
BERZSENYI Z., ÁRENDÁS T., BÓNIS, P., MICSKEI GY., SUGÁR E. (2012): A növénytermesztési tényezők tartamhatásának vizsgálata a kukorica produktivitására eltérő évjáratokban 54. Georgikon napok. Konferencia Kiadvány. 67-73.p.
BERZSENYI Z. (2013): Növénytermesztés. Agroinform Kiadó. Budapest
FÜLEKY GY. (1999): Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó Budapest
SÁRDI K. (2011): Tápanyag-gazdálkodás. www.tankönyvtar.hu
Dr. Hoffmann Richárd
Kaposvári Egyetem, Növénytudományi Intézet
Fotó: Karika András
(Agrofórum Online)