Növényvédelem

Invazív kártevő, az őszi sereghernyó veszélyezteti Dél-Afrikát

Agrofórum Online

A bagolylepkékhez tartozó őszi sereghernyó, Spodoptera frugiperda természetes élőhelye Amerikában van, egyelőre rejtély, hogy miként érkezett Afrikába. Feltételezések szerint a hernyó importtermékekkel, esetleg repülőgépek fedélzetén kerülhetett a kontinensre. A kártevőt 2016 januárjában találták meg először Afrikában, a földrész nyugati partjainál, az Egyenlítő mentén található São Tomé és Príncipe szigetét magában foglaló független köztársaságban.

A faj Afrikában hatalmas veszélyt jelent, amely számos okra vezethető vissza. Ezek közé tartozik az, hogy tápnövényköre széles. Elsősorban a kukoricát és a többi gabonafélét károsítja, hasonlóan, mint az Afrikában honos rokona, a kár mértékét azonban fokozza, hogy a gyapot, a szója, a burgonya és a dohány is az étlapján szerepel. Ha elárasztja Dél-Afrikát, a termesztett növények háromnegyedét tönkre teheti. Jelenleg még gyakorlatilag ismeretlen az afrikai gazdák körében, nem rendelkeznek a kártevővel kapcsolatos tapasztalatokkal és ismeretlenek számukra az ellene való védekezés lehetőségei.

A FAO szerint csupán nyolc hétre volt szüksége a fajnak ahhoz, hogy megjelenjen Dél-Afrika hat országában (Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Malawi, Zambia, Namíbia és Mozambik), de Nyugat-Afrikából nigériai és ghánai felbukkanásáról is vannak adatok. A fő kártételt a hernyó okozza, a kifejlett lepke viszont hatalmas távolságok megtételére képes. Azoknak a területeknek a nagy részén, ahol már kimutatták a kártevőt a kukorica a legfontosabb alapélelmiszer. Az őszi sereghernyó röviddel a hatalmas, rekord méretű aszály után – a régióban 40 millió ember számára 15%-kal kevesebb élelmiszer áll csak rendelkezésre – jelent meg Afrikában.

Arról, hogy az elmúlt két év során milyen mértékű kárt okozott még nincsenek statisztikai adatok. A térség legnagyobb kukoricatermesztő országa a Dél-afrikai Köztársaság megerősítette, hogy az ország hat tartományában kimutatták a bagolylepke kártételét. A zambiai kormány jelentésében 130 ezer hektár szerepel, amelyet feltételezhetően az őszi sereghernyó fertőzött meg.

A rovarölő szerek csak a fiatal fejlődési alakok ellen hatásosak, ha ezt az időszakot elmulasztja a gazda és nem végez növényvédelmi kezelést, nagyon nehéz megfékezni a kártételt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a többszöri permetezés hatására rezisztens biotípusok fejlődnek ki. A védekezési módok között a természetes ellenségek elterjedésének támogatása és a fertőzött növények elégetése is szerepel. A FAO szakértője szerint az őszi sereghernyó afrikai felszaporodásának csak a kezdetén járunk, nagyon fontos, hogy az érintett országok kellőképpen felkészüljenek a kártevő elleni védekezésre. Minderről bővebb információ a BBC oldalán érhető el.

Fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

Újdonságok, aktualitások a növényvédelem területén – XIII. Növényorvos Nap Gödöllőn

2018. november 27. 10:02

A Szent István Egyetem Gödöllői Campusának aulája adott otthont november 14-én a XIII. Növényorvos Napnak. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) és a SZIE Gödöllői Campusának meghívására a rendezvényre érkezők száma meghaladta a nyolcszázat.

Fókuszban a gyakorlatorientált növényvédelmi kutatás

2018. február 6. 12:17

Az atkáktól a gyapottok-bagolylepkén és tripszeken át a mozaik vírusig. Keszthelyen gyűlt össze a növényvédős szakma.

A szőlőlevelek és szerepük a szőlőtermesztésben

2018. október 18. 02:49

A jó szőlősgazda igyekszik kialakítani a fajta igényeihez a művelés- és metszésmódot, gondoskodik a szükséges tápanyagokról, s mindezt levélanalízissel ellenőrzi. A fitotechnikával, ezen belül a zöldmunkákkal termőegyensúlyt alakít ki a hajtások és a fürtök között.

Inváziós kártevők: Földközi-tengeri gyümölcslégy

2019. szeptember 12. 13:26

A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival. 2010 decemberében először budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya.