A gyomirtás eredményessége szempontjából legfontosabb műszaki tényezők a gépek területteljesítménye és a munka minősége.
A gyomirtás eredményessége szempontjából legfontosabb műszaki tényezők a gépek területteljesítménye és a munka minősége. Megfelelő teljesítmény szükséges ahhoz, hogy a munkákat az agrotechnikailag optimális időben el lehessen végezni. Ez különösen fontos lehet ebben az évben, amikor a sok téli csapadék miatt várhatóan csak későn lehet a kezeléseket megkezdeni. A permetezés minősége a kiszórt vegyszerek hasznosulását döntően befolyásolja. A kijuttatás pontosságával kapcsolatos követelmények nagyok, mivel a névlegesnél 20 %-kal több hatóanyag fitotoxikus hatást kelt, míg a 20 %-kal kisebb mennyiség a védekezés teljes eredménytelenségét okozza. Fontos szempont továbbá a kezeléseknél az elsodródás korlátozása, a környezet védelme.
A gépek területteljesítménye
A szántóföldi síkpermetezés területteljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezők: a munkaszélesség, a munkasebesség, a gép tartálytérfogata, a fajlagos szórásmennyiség, a permetléellátás teljesítménye.
A munkaszélesség növelésének elsősorban a keretlengésekből adódó munkaminőségi és szilárdsági problémák szabnak határt. A korszerű gépek alváza rúgózott kivitelű, szórókeretük általában lengéscsillapított kivitelű, így a munkaszélesség elérheti akár a 28-36 m-t is.
A munkasebességet a tábla domborzati viszonyai, a talajfelszín állapota és a gép konstrukciós kialakítása határozza meg. Az üzem közbeni sebességváltozás a munkaminőségre is kedvezőtlenül hat, hiszen közvetlenül befolyásolja a szórás egyenletességét. A szántóföldi permetezőgépeket általában 5-10 km/h munkasebesség mellett célszerű üzemeltetni. Nagyobb sebességek a keretlengések erőteljes növekedését, a munkaminőség romlását, a gép meghibásodását okozhatják.
A gép tartálytérfogata szintén jelentős tényező, hiszen a nagyobb tartályokat ritkábban kell tölteni. A megfelelő területteljesítmény elérésének feltétele nagy szállítóképességű szivattyú és permetlérendszer alkalmazása is, hiszen a nagyobb munkaszélességű keretek több, a nagyobb munkasebességek pedig nagyobb átbocsátóképességű szórófejek permetléellátását igénylik.
A technológiákban előirt fajlagos szórásmennyiség, vagyis a területegységre kijuttatandó permetlé mennyisége (köznyelven dózis) szintén meghatározója az elérhető területteljesítménynek. Kisebb fajlagos szórásmennyiséggel a kiszolgálási idők csökkenése révén nagyobb területteljesítmény érhető el. Ahhoz azonban, hogy megfelelő permetfedettséget, illetve felületegységenként a szükséges cseppszámot létre lehessen hozni, a fajlagos szórásmennyiség csökkentésével a finomabb porlasztásnak, a cseppátmérők csökkentésének is együtt kell járnia. Ennek viszont határt szab az elsodródás veszélye. Vegyszeres gyomirtásban jelenleg általában 100-200 liter permetlevet szórnak ki hektáronként.
A permetezőgépekkel csak megfelelő kiszolgálás mellett lehet kielégítő területteljesítményt elérni. Ha nem megfelelő a kiszolgálás, a permetezésben eltöltött alapidő az összes munkaidő 20 %-ára is csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy 10 órás műszakot figyelembe véve, a gép mindössze 2 órát permetez. Az intenzív töltés teszi lehetővé az improduktív idők alacsony szinten tartását. Ezért nagyon fontos üzemeltetési feladat a permetléellátás gondos megszervezése.
1. kép: A helyspecifikus permetezés rendszere
Vegyszeres gyomirtásnál a legjelentősebb idő- és egyúttal anyag-megtakarítás precíziós helyspecifikus permetezéssel érhető el. A jelenleg általánosan alkalmazott eljárásnál a teljes felület kezelésben részesül, akkor is, ha csak a tábla egyes részein jelentkezik gyomosodás. Ha csak azokon a területeken permetezünk, ahol ténylegesen szükség van rá, akkor lényegesen kevesebb vegyszerrel és gyorsabban érhető el a szükséges eredmény. Az ilyen kezelésnek több lehetséges megoldása van. Biztató kísérletek folynak olyan gépekkel, amelyeken a gyomok felismerésére, sőt megkülönböztetésére alkalmas érzékelőket helyeznek el. Az így meghatározott területeken közvetlenül végezhető el a fertőzött területek permetezése. A kezelendő területek felderítése és rögzítése történhet GPS helymeghatározás segítségével. Ez végezhető a tábla bejárásával és a gyomos területek behatárolásával. Az így készített térkép betáplálható a permetszórást vezérlő számítógépbe. A gépek kialakítása lehetőséget nyújt az igénynek megfelelően a szórás ki- vagy bekapcsolására a teljes munkaszélességben, vagy az akár az egyes keretszakaszokon. A helyspecifikus permetező rendszer egységei az 1. képen láthatók.
A munka minőségét meghatározó tényezők
A végzett munka minősége szempontjából különösen fontos az üzemi nyomás, a szórófejek típusa és elrendezése, a képzett cseppek mérete, a szórásegyenletesség, a szórókeret lengése és a sávcsatlakoztatás.
A szántóföldi síkpermetezéshez általában kis- vagy közepes nyomású permetezőgépeket használnak. Ezeket a szórófejek és az agrotechnikai követelmények figyelembevételével többnyire 2-8 bar nyomással üzemeltetik. Fontos tudni, hogy a nyomás ingadozásakor változik a cseppméret, a szórásteljesítmény, a szórási kúpszög, és romlik a szórásegyenletesség.
A cseppméret – amely a közepes cseppátmérővel jellemezhető – alapvetően meghatározza a permetlé hasznosulását. A növényvédő szer ugyanis akkor fejti ki az optimális hatását, ha megfelelő mennyiségben és megfelelő elosztásban a célfelületre kerül.
A kijuttatott permetcseppek egy részét a légáramlatok elsodorják a kezelendő területről. Ezek hatásukat nem fejthetik ki, illetve károkat is okozhatnak, ha egyéb kultúrnövényekkel telepített területekre jutnak. Az elsodródás elsősorban 100 mikron alatti kis cseppeknél nagymértékű, míg az 1000 m-os cseppek elsodródás mértéke gyakorlatilag elhanyagolható. Természetesen az, hogy egy adott átmérőjű csepp elsodródása mekkora, az a szélsebességtől függ.
A cseppméret szerepet játszik abban is, hogy kontakt szereknél milyen mértékű a permetlerakódás. Kísérletek kimutatták, hogy a 600 mikronnál nagyobb cseppek a leveleken gyakran megfolynak, lecsorognak, és a hatóanyag nagy része nem tapad meg. Ez a megfolyási mérethatár különböző kultúr- és gyomnövények esetében más és más. Függ például a levélfelület simaságától, viaszosságától stb. A kisebb méretű cseppek a levélfelületen jobban megtapadnak, vagyis a hasznosulásuk jobb lesz. A cseppméret szorosan összefügg a célfelületen megvalósítható cseppeloszlás egyenletességével. Kisebb méretű, 100-200 mikron nagyságú cseppekkel egyenletesebb eloszlás valósítható meg.
Agrotechnikai igény, hogy a herbicidek kijuttatásakor az 1 cm2-re jutó cseppek száma preemergens gyomirtásnál minimálisan 20-30, míg posztemergens gyomirtásnál 30-40 db legyen. Kísérletileg kimutatták, hogy a javasolt értékeknél mintegy 50-60 %-kal kisebb cseppsűrűség mellett a vegyszeres védekezés minősége lényegesen romlik, illetve hatástalanná válik. Ez rámutat arra, hogy a megfelelő cseppsűrűség elérése mindenképpen szükséges.
A permetezés minősége szempontjából fontos jellemző a szórási kúpszög, amely nagymértékben függ az üzemi nyomástól. Megfelelő cseppeloszlást és cseppméretet csak a maximális szóráskúpszög közelében ad a szórófej. Ezért szükséges a fúvókákra ajánlott nyomásértékek betartása. A szórófejek osztása a permetezőgépek szórószerkezetén általában 500 mm. Teljes felület kezelésekor 110°-os, míg sávos gyomirtásnál 80°-os szóráskúpszögű réses szórófej alkalmazása javasolható.
A szántóföldi permetezés munkaminőségének jellemzésére a kereszt-, illetve a hosszirányú szórásegyenletesség mérőszáma elfogadott paraméter. A permetezés szórásegyenletességét üzem közben a permetezőgép konstrukciója; a szórófejek rendszere, a szórócső munkamagassága, a talajegyenetlenség, a haladási sebesség, a szórócső lengéseinek iránya, a lengések amplitúdója és a lengések frekvenciája befolyásolja.
A keresztirányú szórásegyenletesség a kiszórt permetlé mennyiségi eloszlásának változása a szórócső alatt. A keresztirányú szórásegyenletességet a szórócsöveken, álló helyzetben, nemzetközi szabvány szerint egységesen 0,1 m éltávolságú vályúsoron mérik. Üzem közben azonban a gép mozgása (lengés, sebességingadozás stb.) megváltoztatja a viszonyokat, ennek következtében az álló helyzetben végzett mérés a permetezés tényleges munkaminőségéről nem ad elegendő információt. A szórórúd magasságának változásával a keresztirányú szóráskép is megváltozik. A permetezési magasság csökkentésével lényegesen nagyobb mértékben romlik a szórásegyenletesség, mint a permetezési magasság növelésével. Ezért egyenlőtlen talajfelszín esetén a névleges 500 mm-nél nagyobb munkamagasság beállítása lehet célszerű. Figyelembe kell venni azonban, hogy nagyobb munkamagasság esetén nő az elsodródás veszélye.
A hosszirányú szórásegyenletesség ingadozásának oka, hogy a szórócső lengései következtében a szórócső haladási irányba mutató sebessége változó. A szórócső ideális, lengés nélküli állapotában a gép haladási sebességével mozog. A gyakorlatban – a lengések következtében – a szórócsővég vízszintes sebessége a gép haladási sebességének többszöröse is lehet. Ez a sebesség a haladással azonos, illetve ellentétes irányú lehet.
2. kép: Kormányzást, sávcsatlakozást segítő berendezés
A kereszt- és hosszirányú szórásegyenletesség mellett fontos, hogy a gép egyenletes mennyiségű permetlevet adagoljon ki a munkasebesség vagy a fordulatszám változásai mellett is. A haladással arányos egyenletes szórást szabályozó berendezés, vagy más kifejezéssel adagoló automatika alkalmazásával biztosíthatjuk. Ezek a rendszerek a nyomás, illetve az átfolyó mennyiség változtatásával érik el a beállított liter/ha érték állandó értéken tartását. További előnyük, hogy az üzemi paraméterek (kezelt terület nagysága, kiszórt permetlé mennyisége, megtett út hossza stb.) gyűjtésére is alkalmasak.
Szántóföldi gyomirtásnál alapvető feladat a pontos sávcsatlakozás biztosítása is. Csak így kerülhetők el a kezeletlen és a kétszer kezelt területekből adódó károk. Korábban általában habjelző berendezések segítségével, vagy művelő nyomos technológia alkalmazásával igyekeztek biztosítani a megfelelő csatlakoztatást. Erre a célra ma már a GPS rendszerre alapozott eszközök is rendelkezésre állnak, amelyek révén a traktor vezetője a műholdakról kapott jelek segítségével kielégítő pontossággal tarthatja a megfelelő irányt. (2. kép)
A szórófejek és fúvókák kiválasztása
A fúvóka kiválasztáshoz a kezelendő növények permetezés-technikai igényeiből, és a megvalósítandó technológia jellemzőiből (például hektáronként kiszórandó permetlé mennyiség) kell kiindulni. Ehhez jó segítséget adnak a gyártó cégek katalógusai és prospektusai. Ezek részletesen közlik, hogy melyik fúvóka milyen célra a legjobb, melyik feladatra használható, vagy milyen műveletre nem javasolt. Így megadják a talajba dolgozandó, a kelés előtt és után alkalmazható kontakt és felszívódó szerek kiszórására vonatkozó ajánlásaikat.
Fontos alapszabály, hogy csak elismert gyártók jó minőségű szórófejeit és fúvókáit alkalmazzuk!
Szántóföldi síkpermetezésnél a megfelelő keresztirányú szórásegyenletességet garantáló lapos sugarú vagy réses fúvókák alkalmazása javasolható.
1. ábra: Különböző rendszerű fúvókák cseppméret eloszlása
Az elsodródás mérséklése érdekében lehet az úgynevezett Anti-Drift fúvókákat használni, amelyek azonos nyomáson nagyobb és egyenletesebb cseppek előállítására képesek. Az elsodródás csökkentésére jobban alkalmazhatók az injektoros fúvókák, amelyek zömmel 500-600 mikronos cseppeket képeznek. Ezért ez utóbbiak jobb minőségű permetezést, szeles időben is biztonságosabb védekezést tesznek lehetővé. Azonos gyártmányú, hagyományos réses (Lechler 11004), Anti-Drift (Lechler AD 120-04C) és injektoros (Lechler ID 120-04) fúvókák cseppeloszlása a 1. ábrán látható. Megfigyelhető az elsodródásra hajlamos 100 mikronnál kisebb cseppek lényegesen eltérő aránya. Amíg ez az arány a hagyományos fúvókánál közel 30 %, addig az injektoros rendszernél 5 % alatt marad.
A munkaminőség javítása és az elsodródás csökkentése érhető el a légzsákos szórószerkezetek alkalmazásával. Légzsákos permetező gépeknél a cseppek szállítását a légáram elvégzi, ezért az elsodródási veszély alacsony. Ezek a gépek 6-8 m/s szélsebességig biztonsággal alkalmazhatók.
A gyomirtási munkákra rendelkezésre álló várhatóan rövid időszakok megfelelő kihasználására tehát új technikai lehetőségek is rendelkezésre állnak, azonban megfelelő gondossággal a hagyományos technikával is eredményesen elvégezhetők lehetnek a kezelések ezen a tavaszon is.
Dr. Dimitrievits György
VM Mezőgazdasági gépesítési Intézet, Gödöllő
