Az enyhe télnek köszönhetően rendkívül változatos kép tárul elénk a határban a különböző gabonafajok tekintetétben.
Az enyhe téli idő lehetőséget ad a gazdálkodónak, hogy szemügyre vegye az őszi gabona vetéseinek kondícióit. Az enyhe télnek köszönhetően rendkívül változatos kép tárul elénk a határban a különböző gabonafajok tekintetétben. A kórtani helyzet mellett sajnos a gabonák gyomviszonyai is erősen változatosak. Sajnos, azok a hibák, melyeket ősszel, a vetés időszakában követtünk el, már csak részben korrigálhatóak, és esetleges hatásaik ilyenkor inkább már csak enyhíthetőek.
A gabonák növényvédelme már az előveteménynél kezdődik. A megfelelő tarlóápolás, indokolt esetben a vegyszeres tarlókezelés mellett a megfelelő minőségű talajművelés, a jó minőségű, gyommentes magágy már jó körülményeket biztosíthat egy jó biológiai értékű fémzárolt vetőmag növekedésének. Azonban a megfelelő minőségű magágy készítése olykor nem is olyan egyszerű feladat, gondoljunk csak a 2014-es, rendkívül csapadékos őszre. A megjelenő belvíz miatt sok helyen csak késve sikerült elvetni a gabonákat, melyek fejlettségén ez sajnálatos módon erősen meglátszik.
Őszi kalászosok gyomflórája
Az őszi kalászosok speciális gyomflórával rendelkeznek. Miért van ez így? Azért, mert a vegetációs időszakból adódóan két eltérő gyomvegetáció található meg benne. A kezdeti, őszi időszakban a T1-T2-es életforma csoportba tartozó gyomok jelennek meg (pl. tyúkhúr, veronikafélék, nagy széltippan, ragadós galaj, pipacs stb.), amelyek ősszel – és kisebb részben télen vagy igen kora tavasszal csíráznak – tavasz végéig-nyár elejéig lefuttatják életciklusukat, így a tavasszal kijuttatott gyomirtó szerekkel sokszor már csak túlfejlett, herbicidekre kevésbé érzékeny egyedeik találkoznak. Ezért ellenük a védekezés nem túl hatékony tavasszal, ajánlatos az ellenük irányuló kezelést még ősszel elvégezni. A másik csoportba tartoznak a tavasszal csírázó (T3-T4-es) gyomok (pl. vadrepce, parlagi füstike, héla zab, fehér libatop, árvakelésű napraforgó stb.) amelyek ellen ténylegesen hatásos a tavaszi védekezés; azonban, ha elvégeztük az őszi gyomirtást, a jó kondíciókkal rendelkező, megfelelően bokrosodott és sűrű gabonaföldön zömében csak az évelő kultúrák egyedei fejlődhetnek ki, a magról kelő gyomnövények nem jutnak elég élettérhez. Így pedig nem a védekezés számát változtattuk meg, hanem csak annak időzítését. Ennek a fent említett élettani hatásokon kívül még munkaszervezési előnyei is vannak, hiszen így csökkenthetőek a kora tavasszal jelentkező munkacsúcs okozta kedvezőtlen hatások.
Gyomfelvételezés
Amennyiben nem sikerült elvégeznünk az őszi védekezést a gabonában, úgy kénytelenek vagyunk tavasszal beavatkozni. Ha ezt felelősen kívánjuk megtenni, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül gabonáink gyomfelvételezési eredményeit, melyet a növényvédős szakemberek kora tavasszal nagy körültekintéssel végeznek el. Erre az egyik legalkalmasabb módszer a Balázs-Ujvárosi-féle gyomfelvételezési rendszer, melyet országszerte széleskörűen alkalmaznak, és az eljárás segítségével hajtják végre az időközönként megszervezett és publikált országos gyomfelvételezéseket is.
A módszer tulajdonképpen egy közvetlen becsléses módszer, mely az Ujvárosi által kidolgozott borítottsági táblázaton alapul (1. táblázat).
A felvételezéseket érdemes helyspecifikusan elvégezni – azaz a felvételezések helyét GPS-szel rögzíteni – fél hektáros intenzitással. A kézi GPS-szel rögzített felvételezések helyét, így pontosan tudni fogjuk a kijuttatási térkép elkészítésekor, majd figyelembe véve a gyomfelvételezés adatait, meg tudjuk határozni, hogy hova, milyen szert kell kijuttatnunk.
Gyomborítottsági térképek
A felvételezést követően az irodában összesíthetőek az adatok, és ennek fényében megfelelő gyomborítottsági térképeket hozhatunk létre. A térképek alapján kiértékelhetőek az eredmények és megalapozott döntést hozhatunk a szükséges teendőkről. Kidolgozhatóak a beavatkozási akciótervek.
A gyomfelvételezés elvégzése megkívánja, hogy a megfelelő gyomismerettel rendelkező szakember a táblán valamilyen mintavételezési stratégia alapján megválassza, hogy hol fogja kijelölni a mintatereket. Mivel ez a munkafolyamat – a tábla bejárása miatt – időigényes, várható, hogy a felvételezést automatizálni fogják a jövőben. Már folynak a kísérletek arra, hogy a teljes táblabejárást kiváltva a legmodernebb távérzékelési technika – a köznyelvben helytelenül elterjedt drónok – alkalmazásával a vizsgált tábla fölött elrepülve készítsük el egy adott terület gyomborítottsági térképét. Ezt az teszi lehetővé, hogy a polgári felhasználók számára is elérhetővé váltak a jó felbontású kamerákat is hordozni képes földi irányítású, vagy automatikus útvonalat bejáró repülő eszközök, így a mezőgazdasági táblák lerepülése rövid idő alatt elvégezhető, a felvételeket pedig jó felbontásuk miatt az irodában is ki tudja elemezni egy képzett szakember (1. kép).
1. kép: Távérzékeléses (drónos) gyomfelvételezési kísérlet
Vannak olyan gyomfajok, melyek jelenléte komoly károkat okozhat a gabona termésében, vannak azonban olyan fajok is, melyek kevésbé befolyásolják vagy élettani adottságaikból adódóan a későbbi hozamokat.
A 2. táblázatban két nagyon veszélyes gyomfaj termés-depresszív hatásait tekinthetjük át. Ebből egyértelműen látható, hogy ezek ellen a fajok ellen a védekezést rendkívül komolyan kell venni, így az adott kezelési egységekben előforduló egyedeket már kismértékű jelenlét esetén is irtani szükséges.
Kijuttatási térképek
A kijuttatási térképek kidolgozásakor a feldolgozott adatok segítségével tulajdonképpen a permetezőgépünknek előre definiáljuk, hogy mely kezelési egységekben szükséges a herbicides beavatkozás, és melyekben hanyagolhatjuk el ezeket. Attól függően, hogy milyen technológiával dolgozunk, elkülöníthető lehet akár két különböző herbicid egyidejűleg a permetezőn, melyeket egy speciális, erre a célra kidolgozott adagoló egység juttat be a permetező keretbe. Így differenciáltan, előre meghatározott dózisban juttatható ki a két különböző gyomirtó szer. Ebben az esetben a permetező tartályába csak és kizárólag tiszta vizet kell töltenünk és az elektronikus vegyszeradagoló szivattyúk meghatározott időben gondoskodnak az egy-, illetve kétszikű gyomok elleni hatóanyag permetlébe injektálásáról. Az adagoló egységben található törzsoldatot így könnyedén vissza tudjuk tölteni akár az eredeti csomagolásába is, és a permetező tartály elmosásáról sem kell gondoskodnunk, hiszen abban csak víz volt, egyedül a vegyszeradagolókat és a keretet kell megtisztítani a vegyszermaradványoktól.
Az így elvégzett herbicides kezelés azon túl, hogy jelentős költségmegtakarításokkal jár (adott esetben akár a terület egészén megtakarítható a védekezés költsége), ezen túl menően jól illeszthető egy környezettudatosan gondolkodó vállalkozás profiljába is.
Smuk Norbert, Dr. Milics Gábor
NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete, Mosonmagyaróvár
